A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-18 / 158. szám
4 A HÍD Amerika hírei 2004. JÚNIUS 18. Isten neve, tovább Június 15. Az amerikai iskolások milliói a jövőben is említhetik Isten nevét a nemzeti lobogó előtt naponta közösen elszavalt hűségesküben. A legfelsőbb szövetségi bíróság ugyanis elutasította azt a beadványt, mely szerint a hűségeskü sérti az állam és az egyház szétválasztását kimondó alkotmányt. A legfelsőbb szövetségi bíróság hétfőn elutasította egy kaliforniai lakos érveit arról, hogy a hűségeskü sérti az állam és az egyház szétválasztását kimondó alkotmányt. A kaliforniai panaszos, Michael Newdow jogászdoktor azzal érvelt, hogy az Isten színe előtt kifejezés sérti az, állam és az egyház elválasztásának elvét és megosztja a társadalmat. Az amerikai iskolások minden tanítási napon megfogadják, hogy hűségesek maradnak az Egyesült Államok zászlajához, a köztársasághoz, az Isten színe előtt egy és oszthatatlan nemzethez. Az eskü elmondása egy régebbi legfelsőbb bírósági döntés értelmében nem kötelező a diákoknak, de a férfi azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy 10 éves lányának minden reggel végig kelljen hallgatnia a szövegét. A legfelsőbb szövetségi bíróság hétfőn anélkül utasította el a panaszt, hogy érdemben állást foglalt volna abban az alapvető kérdésben, hogy a hűségeskü sérti-e az alkotmányt. Az indoklás szerint a férfi a gyerek elhelyezéséért perben áll egykori élettársával, és ezért jogilag nem járhat el a kislány nevében. Newdow ezt megütközéssel fogadta, mivel minden hónapban 10 napot nála van a kislány. A testület így elkerülte, hogy az ügy a választási évben éles politikai vitává dagadjon. George Bush elnök kormánya ellenezi, hogy az Istenre való utalás kikerüljön a szövegből. A testület kilenc tagja közül öt formai kifogással érvelt, egy távol maradt, míg hárman szívesebben vették volna, ha az ügy érdemét tekintve vetik el a panaszt. Ez utóbbiak egyike, William Rehnquist, a szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke írásba foglalt érvelésében rámutatott, hogy az "egy nemzet Isten színe előtt" kifejezésnek több köze van a hagyományhoz és a történelemhez, mint a valláshoz. Emlékeztetett rá, hogy az amerikai pénzen az olvasható, hogy "Istenben bízunk", az általa vezetett legfelsőbb bírák pedig naponta azzal a bevezetővel kezdik ülésüket, hogy' Isten óvja az Egyesült Államokat és a tiszteletre méltó bíróságot. A hétfői döntés hatályon kívül helyezi a San Franciscó-i fellebbviteli bíróság határozatát, amely tavaly nyáron Newdow panaszának helyt adva úgy ítélte meg, hogy "az Isten színe előtt" kifejezésnek nincs helye az állami iskolákban a joghatósága alá tartozó kilenc szövetségi államban. A felmérések szerint az amerikaiak nagy többsége ellenzi az Istenre való utalás kiiktatását a szövegből. ■ Reagan képmását bankjegyre tennék a republikánusok MENNYBE SZÁIlllVA A republikánus párti törvényhozók az elhunyt Ronald Reagan elnök képmását szeretnék viszontlátni valamelyik bankjegyen vagy pénzérmén, ami éles vitát váltott ki a sajtóban, mindenekelőtt azért, mivel minden címlet foglalt. Június 15. Először egy floridai képviselő nyújtott be törvénytervezetet, hogy Reagan képmását tüntessék fel a fél dolláros pénzérmén, amelyen most John E Kennedy arcképe szerepel. Kentucky állam egyik szenátora inkább az Egyesült Államok első pénzügyminiszterének, Alexander Hamiltonnak az eltávolításával a tíz dolláros bankón csinálna helyet Reagannak. Egy kaliforniai képviselő XIX. század első felének neves elnökét, Andrew Jacksont venné le a 20 dollárosról. Indiana egyik képviselője ugyanakkor Franklin D. Roosevelt volt elnököt menesztené a 10 centesről. ■ Bush: alkalmas időben adják Szaddámot az irakiaknak NYUGVÓ CÉLPONT George Bush amerikai elnök szerint az Egyesült Államok az "arra alkalmas időben" adja át az iraki ideiglenes kormánynak Szaddám Huszeint, nehogy a volt diktátor valamiképpen elkerülje a felelősségre vonást. Eközben Ijád Alim ideiglenes iraki kormányfő kedden úgy nyilatkozott, bogy a volt iraki elnököt és társait az elkövetkező két bét során, vagyis a szuverenitás június 30-i helyreállításáig átadják az iraki hatóságoknak. Június 14. Szaddám Husszein volt iraki elnök átadása előtt megfelelő biztonsági feltételeket kell teremteni Irakban - nyilatkozta kedden a sajtónak George W. Bush amerikai elnök. A volt diktátor átadásának időpontjára vonatkozó kérdésekre válaszolva Bush elmondta, hogy sem az Egyesült Államoknak, sem az új iraki kormánynak nem érdeke, hogy a biztonság ingatag legyen és Szaddám Húszéin valahogy megússza a felelősségre vonást. Ijád Allávi ideiglenes iraki kormányfő kedden úgy nyilatkozott, hogy Szaddám Huszeint és társait az elkövetkező két hét során, vagyis a szuverenitás június 30-i helyreállításáig átadják az iraki hatóságoknak. Allávi azt is közölte, hogy a volt diktátort a lehető leghamarabb bíróság elé akarják állítani. Bush elnök ugyanakkor biztos akar lenni abban, hogy Szaddám Húszéin a szuverenitás helyreállítása után is rács mögött marad. A még hátralevő fő kérdések egyike a volt diktátor átadásának időpontja és az Egyesült Államok - szavai szerint - ezen munkálkodik az iraki kormánnyal. Muktada asz-Szadr szélsőséges síita vezetővel kapcsolatban Bush elnök úgy fogalmazott, hogy majd az iraki ideiglenes kormány eldönti, hogy mit tegyen vele. Dél-Korea után Németországban is csökkentik az amerikai erők számát Június 13. Dél-Korea után Németországban is csökkentik az amerikai hadosztályok számát az Egyesült Államok külföldön állomásozó fegyveres erőinek globális átrendezése keretében. A németországi csökkentés szándékát Peter Schoomaker, a szárazföldi erők vezérkari főnöke jelentette be kedden Washingtonban, de pontos számokkal és menetrenddel nem szolgált. Sajtótájékoztatója ugyanakkor az első hivatalos megerősítése annak, hogy csökkentik a Németországban állomásozó 70 ezer amerikai katona számát. Az Egyesült Államok június elején bejelentette, hogy mintegy egyharmadával csökkenti a Dél-Koreában állomásozó 37 ezer fős erőit az új globális stratégiai felállás jegyében. Az amerikai szárazföldi erők első páncélos hadosztálya és első gyalogsági lövész hadosztálya Németországban állomásozik, gyakorlatilag azonban jelenleg Irakban teljesít szolgálatot. Á két hadosztály németországi amerikai erők mintegy felét teszi ki. A The Washington Post csütörtöki szerkesztőségi kommentárja elsietettnek tartja a javaslatokat, mivel az elhunyt elnök személyét még nem övezi az ilyen döntéshez szükséges nemzeti konszenzus. A lap szerint a kezdeményezés pártpolitikai célokat is szolgál, a döntést azonban a történelem ítéletére kell bízni és várni még néhány évtizedet. A The New York Times szerkesztőségi cikke szerint az egymással versengő javaslattevők leginkább az elhunyt elnök népszerűségét szeretnék meglovagolni. Reagan kétségtelenül a XX. század egyik legjelentősebb elnöke, Washington nemzetközi repülőtere, a Pentagon után épült legnagyobb szövetségi épület, a fővárosi nemzetközi kereskedelmi központ, valamint egy repülőgép-hordozó is az ő nevét viseli már és lesz még számtalan mód arra, hogy az elkövetkező hónapokban az amerikaiak kifejezzék iránta a tiszteletüket. Négymilliárdos Pentagontendert nyert a Boeing Június 15. Kiütötte a negyven éve szolgáló Lockheed-Martin gépeit a Boeing, a Pentagon ugyanis az új tengeralattjáró-vadász repülőit már az utasszállító gépeket gyártó óriástól rendelte meg. Áz új feladatot a cég átalakított 737-ese fogja ellátni 2013-tól. Csaknem négy milliárd (3,9) dolláros (több mint 800 milliárd forintos) állami megbízást nyert el a Boeing amerikai repülőgépgyár többek között haditengerészeti járőröző és tengeralattjáró-vadász harci repülőgép gyártására a Pentagon tenderén. Az amerikai védelmi minisztérium éppen egy évvel ezelőtt tiltotta el bizonyos állami megbízásoktól a Boeinget, miután kiderült, 1998-ban a cég ipari kémkedést folytatott legnagyobb riválisánál, a Lockheed Martinnál. A Lockheedet váratlanul érhette a döntés, mivel az amerikai haditengerészetnél ezekre a feladatokra hadrendbe állított géptípus, a P-3 Orion új szériájának kifejlesztésétől esett el. A P-3 ráadásul negyven éve szolgálja a haditengerészetet. A Péntagon a Boeing 737-es utasszállítójának átalakított változata mellett döntött, amely alkalmas fegyverek és a tengeralattjárókat érzékelni képes technikai eszközök szállítására. A Boeing szerződése egyelőre az ún. különféle küldetéseken bevethető tengeri harcirepülő típus (MMA) néhány darabjának megépítéséről és teszteléséről szól. A döntést a Pentagon azzal indokolta, hogy a főleg a civil repülés terén bizonyító céggel pénzt takaríthat meg. A későbbiekben az elnyert tender állami megrendeléseinek összege a húsz milliárd dollárt is elérheti. A Boeing új harcigépei először 2013-ban bukkanhatnak föl, az új MMA repülőkből a cég becslései szerint száz darab fog készülni.
