A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-18 / 158. szám
2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2004. JÚNIUS 18. Röviden Tömegmészárlás Kolumbiában Június 16. Legkevesebb harmincnégy földművest öltek meg kedden egy, a venezuelai határ közelében fekvő falucskában a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) nevű baloldali lázadó mozgalom fegyveresei. Eg)- gerilla kommandó kedd hajnalban betört a fővárostól, Bogotától 460 kilométerre északkeletre fekvő La Gabarra közelében lévő kokaültetvényre, összeterelték az alkalmazottakat, majd agyonlőtték őket - közölték a helyi hatóságok. A fegyveresek azzal vádolták meg a földműveseket, hogy jobboldali félkatonai erők számára takarították be a kokain alapanyagául szolgáló kokalevelet. Alvaro Uribe Vélez államfő közel két évvel ezelőtti hivatalba lépése óta ez volt a legsúlyosabb tömeggyilkosság a latin-amerikai országban. ÖNGYILKOS MERÉNYLETRE KÉSZÜLŐ PALESZTIN LÁNYOK Június 16. Öngyilkos merényletre készülő két tizenéves lányt tartóztattak le szerdán az izraeli hatóságok. A14 és 15 éves nábluszi lányokat szerda reggel vették őrizetbe és velük együtt letartóztatták a két apát is - jelentették be névtelenséget kérő izraeli biztonsági források. A letartóztatásokról beszámoltak a palesztin lányok hozzátartozói is. A családtagok elmondták: nem volt tudomásuk arról, hogy a két lány szélsőséges vagy politikai tevékenységet folytatott volna. A szélsőséges palesztin szervezetek igyekeznek beszervezr FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP Szf.rkf.sztőbizottság:/Editoriai. Board: Simm Katalin Jack Hahn Sióréti Antónia Fazekas Krisztina Kertész Gabriella Mandler Gábor Földessy Dénes (magyarországi kulturális tudósító) Gyenge Zsolt (magyarországi tudósító) Hirdetésszervezés: 347-733-6414 hirdetes@ahid.com Apróhirdetés. apro@ahid.com Eseménynaptár: 347-729-3698 naptar@ahid.com Fószerkesztó/Felelós kiadó (Editor in Chief/Publísher) Péterman István KlAD|A/PUBLISHED by A HtD, Inc. TÖRDELŐSZERKESZTÓ: Horvát Zsolt horvatzsolt@ahid.com Szerkesztőség és kiadói hivatal Editorial offices: 2071 FlatbushAve, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ujsag@ahid.com www.ahid.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed./ B Összegyűltek az iszlám országok képviselői MI SÜL KI KELETEN? A muzulmán világ gyökeres reformjára szólított fel egy magas rangú iszlám vezető az Iszlám Konferencia Szervezetének isztambuli értekezleten. Június 16. A konferencia főtitkára, Abdel-wahed Belkeziz visszamaradottnak, tehetetlennek és minőségileg romlottnak nevezte a muzulmán világot a múlttal összehasonlítva. Mit tesznek a muzulmánok a reformok érdekében és milyen következtetéseket vonnak le? Sezer török elnök a politikai reform kérdését vetette fel nyitóbeszédében az iszlám országok külügyminiszterei előtt. Olyan taktikusan, ahogy csak tudta, kijelentette, hogy elengedhetetlen a demokrácia a Közel-Keleten, és egyetlen muzulmán ország sem hagyhatja figyelmen kívül a változást. Ugyanakkor, amikor az Iszlám Konferencia Szervezetének elnöke, Abdelwahed Belkeziz szólt az összegyűltekhez, egyáltalán nem volt diplomatikus: „Szétszórtan, megosztottan, megcsappant létszámmal és minőségileg romlottan vagyunk ma itt. Legyőzött minket a tehetetlenség, és csupán szemlélődőkké váltunk. Arra azonban nem vagyunk képesek, hogy változtassunk a körülményeinken”- szólt a főtitkár. Mindez eddig olyan vádbeszéd volt, amelyet maga Osama bin Laden is intézhetett volna az egybegyűltekhez, azzal azonban már nem értett volna egyet, ami ezután következett. Több muzulmán ország súlyos elmaradottságának elítélése után az elnök kijelentette, az iszlám országok számára nincs más megoldás, mint a demokratikus reformok bevezetése. De mi lehet az oka annak, hogy az iszlám közösség ennyire tehetetlennek érzi magát? Tény és való, hogy az Iszlám Konferencia Szervezetének mind az 57 tagállama szegény, de az is biztos, hogy ők birtokolják a világ olajkészletének nagy részét. Lenne valami különleges a háttérben, amely visszafogta az iszlám országokat? Husszein Ibish, az Amerikai Arabok Diszkrimináció Ellenes Bizottságának igazgatója szerint nincs. Az viszont igaz -mutatott rá -, hogy Ázsia és Afrika nagy része hasonló problémákat szenvedett el azután, hogy felszabadult a gyarmati uralom alól. Az igazgató szerint a tekintély elvekhez való ragaszkodás a legnagyobb probléma az iszlám országokban. „Az iszlám világ egyes részeiben öszszefonódik a különösen féltékeny diktatúra és a fundamentalizmus hirdetése. A nyugati hatalmak pedig olyan mindenható államokat hoztak létre, ahol csupán a mecsetekben történő dolgokat nem kontrollálják. Emiatt a mecsetek szélsőségesen jobboldalivá és fundamentalistává váltak. Ebből a kombinációból tehát semmi jó nem sült ki”- mutatott rá a bizottság igazgatója. Az Iszlám Konferencia Szervezetének politikai reformokra való felhívása egy héttel a G8-ak értekezlete után hangzott el, ahol a résztvevők támogatták azt az amerikai javaslatot, miszerint hirdessenek demokráciát a Közel-Keleten. A főtitkár és a török elnök beszédének üzenete is az volt, hogy jobb ha a muzulmán országok reformálják meg önmagukat, mintsem mások, például az Egyesült Államok Irakot. Sokan most azzal a problémával állnak szemben, hogy miként válhat liberálissá egy tekintélyelvű vezető úgy, hogy közben ne veszítse el a hatalmát. Sáron túlélte a bizalmi szavazást Június 14. Ariel Sáron izraeli kormányfő átvészelte hétfőn a telepesek pártján álló képviselők által kezdeményezett bizalmi szavazást a parlamentben. Sáron immár harmadik ízben élt túl bizalmi szavazást egy héten belül a knesszetben. Az izraeli kabinet június 6-án megszavazta a miniszterelnök gázai kivonulási tervét, azóta forr a belpolitikai levegő. A hétfői szavazást a szélsőjobboldali Nemzeti Unió párt kezdeményezte a gázai kivonulási terv elítélésére. A voksoláson a jelenlévők közül 22 képviselő szavazott az indítvány mellett, 37-en ellene, míg 31- en tartózkodtak. Sáron kormánykoalíciója 59 képviselővel bír a 120 tagú knesszetben, a kormány azonban a gázai kivonulással egyetértő ellenzéki Munkapárt voksaival működőképes. A kormány megbuktatásához abszolút többségre, vagyis 61 szavazatra lenne szükség. B Heroinnal bosszulták meg Jugoszlávia bombázását? JUGÓS MEGOLDÁSOK A Djindjics-gyilkosság idején gyerekeire vigyázott Milorad Lukovics. A merénylet értelmi szerzőjének tartott rettegett vörössapkás parancsnok tagadja a gyilkosságot, elismerte azonban, hogy “hazafias okokból” hatszáz kiló heroint csempészett Nyugatra. A megbízást állítása szerint Djindjics bizalmasaitól kapta. Június 15. Hazafias indíttatásból, Djindjics meggyilkolt miniszterelnök bizalmasainak utasítására hatszáz kiló heroint csempészet Nyugat-Európába, megbosszulandó Jugoszlávia NATO-bombázását - jelentette ki a belgrádi rendőrségen a kormányfő elleni merénylet kitervelésével vádolt Milorad Lukovics Legija. A hírhedt vörössapkás kommandó, a belügyminisztérium a boszniai háborúban és Koszovóban edződött szabadcsapatának egykori parancsnoka tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz. “Betegek voltak a gyerekeim, s én otthon vigyáztam rájuk” - emlékezett vissza a gyilkosság napjára. Djindjics megöléséről felesége értesítette. Mint mondta, “felkavarta és sokkolta” a hír, de mivel a belügyminisztérium őt hozta összefüggésbe a merénylettel és a tévékben a képét is közölték, elmenekült otthonából. Pár napos bujkálás után azonban gyalog visszatért és a következő tizennégy hónapban, elfogásáig el sem hagyta lakását. A rendőrség eközben az Interpol segítségével az egész világon kereste. A gyilkosság tagadásánál érdekesebb volt vallomása azon része, melyben heroincsempészettel vádolta meg Csedomir Jovanovics volt miniszterelnök-helyettest, Goran Veszicset, Djindjics Demokrata Pártjának volt alelnökét, Vladimir Popovicsot, a tájékoztatási hivatal egykori vezetőjét és Zoran Janjusevicset, a néhai miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadóját. Janusevics ellen amúgy pénzmosás miatt indítottak bűnvádi eljárást a magyar rendőrség által megküldött dokumentumok alapján. A Legija által emlegetett hatalmas mennyiségű kábítószert fél évvel a rendszerváltás után, 2001. március 9-án találták meg a Komercijalna Banka nevű pénzintézetben. A titkosszolgálat trezorjában fél tonna, míg a rendőrség széfjében 69,4 kilogramm heroin volt, terjesztésre előkészített műanyag tasakokban. A hatvanmillió német márkára becsült drogot még aznap újságírók szeme láttára elégették az obrenováci hőerőműben.
