A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-18 / 158. szám
r FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. JÚNIUS 18.- JÚNIUS 24., 4. ÉVFOLYAM 158. SZÁM 25. HÉT Európai kultúrválasztás Minden idők legalacsonyabb részvételi aránya és kormányellenes szavazatok jellemezték az európai parlamenti választásokat. Sok euroszkeptikus párt eddigi legjobb eredményét érte el. (3. oldal) EP: ELŐNYBEN A FIDESZ Fölényesen nyerte a Fidesz az Európai Parlamenti választásokat. Egyedüli vesztesnek az MSZP tekinthető, aki nagyjából 13%-al maradt le a legnagyobb ellenzéki párttól, ugyanis az SZDSZ és az MDF eredménye is sikernek tekinthető. (8. oldal) MENNYBE SZÁLLÍTVA A republikánus párti törvényhozók az elhunyt Ronald Reagan elnök képmását szeretnék viszontlátni valamelyik bankjegyen vagy pénzérmén, ami éles vitát váltott ki a sajtóban, mindenekelőtt azért, mivel minden címlet foglalt. (4. oldal) wmu ' m Az Államokban került sor a Nyolcak találkozójára A KELETI REFORM Anyagilag támogatják a közel-keleti országok demokratizálódásának folyamatát, és akciótervvel igyekeznek megakadályozni a nukleáris fegyverek továbbterjedését a legfejlettebb államok és Oroszország. Ez a G8 Sea Isíand-i csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatból derül ki. A résztvevők csütörtökön Afrikával foglalkoznak. Irak nem segített az al-Kaidának Június 16. Nincs hitelt érdemlő bizonyíték arra, hogy Szaddám kormánya együttműködött volna az al- Kaida terrorista hálózattal az Egyesült Államok ellen elkövetett akcióik kivitelezésében, állítja a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás körülményeit vizsgáló bizottság jelentése. A bizottság két nappal azt követően adta ki jelentését, hogy Dick Cheney elnökhelyettes hétfőn azt állította az iraki háború elkerülhetetlenségéről beszélve, hogy Irak régóta kapcsolatban állt az al-Kaidával, kedden [ledig Bush biztosította egyetértéséről helyettesét. A tíz tagból álló, republikánus, demokrata képviselőkből álló testület jelentése mond ellent az amerikai kormányzatnak. A New York-i terrortámadások megelőzhetőségét vizsgálva például elítélte a titkosszolgálatokat, a CIA és az elnöki adminisztráció hírszerzéssel foglalkozó illetékeseiről pedig lesújtó véleménynyel volt, miután megállapította, bár jelentésekből értesültek egy nagyobb támadásról, nem vették elég komolyan a figyelmeztetést. Szaddám rezsimje és az al-Kaida között azért kialakult valami kapcsolat a kilencvenes évek vége felé, amikor bin Laden 1996-ban Afganisztánban telepedett le, de korábban bin Laden még ellenséget látott a Közel-Keleten meglehetősen világi rendszert működtető Szaddám Huszeinben. A bizottság két magas rangú terrorista kihallgatására hivatkozva megállapította, végül semmiféle kooperáció nem lett az érdeklődésből. Június 16. A világ legfejlettebb államai, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Kanada, valamint Oroszország (G8) Sea Island-i csúcstalálkozójuk második napján, szerdán nyilatkozatot fogadtak el arról, hogy támogatják a Közel- és a Közép-Keleten, valamint Eszak-Afrikában a szabadság, a demokrácia és a jólét előmozdítását. Ezenkívül akciótervet hagytak jóvá a nukleáris fegyverek terjedésének feltartóztatására, és elmarasztalták Észak-Koreát és Iránt atomfegyverkezési ambícióik miatt. A dokumentum azonban elmarad attól a nagyra törő tervtől, amit Washington fél éve meghirdetett, és inkább az európai államok keze nyomát viseli magán. Washington számos demokratizálási elképzelés finanszírozását szorgalmazta, de a térség országai eleve gyanakvással fogadták az amerikaiak kezdeményezését. A kompromisszumos nyilatkozat szerint a térség országainak saját feladata a reformok megvalósítása, azokat nem lehet kívülről rájuk erőltetni. Jacques Chirac francia elnök a dokumentum elfogadása után arról beszélt, hogy a szóban forgó államoknak maguknak kell eldönteniük, igénybe veszik-e a nyolcak által felkínált támogatást. Ez 100 millió dolláros gazdasági támogatási alap, mikrohitel kisvállalkozóknak, különösen nőknek, program az írástudatlanság ellen, 100 ezer tanár kiképzése 2009-ig, valamint rendszeres találkozó a térség és a nyolcak pénzügy- és külügyminiszterei, illetve más tárcák felelősei között. A tanácskozás egy részén részt vett Jordánia, Algéria, Bahrein, Jemen, Törökország, Afganisztán, valamint Irak. A kezdeményezést hűvös tartózkodással fogadó Egyiptom, Marokkó és Szaúd-Arábia nem fogadta el a Sea Island-i meghívást. Irakot Gázi Masai Adzsíl al- Jáver elnök képviselte, akit a szuverenitás június 30-i helyreállításakor iktatnak be tisztségébe. Bush amerikai elnök Jávert a résztvevőknek bemutatva megjegyezte: "Nem gondoltam volna másfél évvel ezelőtt, hogy a szabad Irak elnöke mellett fogok ülni." A találkozó résztvevői egyéves moratóriumot fogadtak el az urándúsítás és újrafeldolgozás technológiai transzferjére. A találkozón a vendéglátó Egyesült Államok unszolására a nyolcak kemény szavakkal ostorozták Észak-Koreát és Iránt. Felszólították a phenjani kormányt, hogy ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon számolja fel nukleáris programját. A nyilatkozat szerint sajnálatos, hogy Irán húzza-halasztja az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, és aggasztó, hogy még mindig nem tárta fel teljesen urándúsító programját. Az Egyesült Államok arra igyekszik rávenni Oroszországot, hogy függessze fel a busheri atomerőmű építését Iránban. Moszkva erre nem hajlandó, de engedményként maga is arra buzdítja Teheránt, hogy tegyen eleget a NAÜ elvárásainak. A Sea Island-i nyilatkozatban kitértek a közel-keleti konfliktusra is; a dokumentum szerint a reformokkal párhuzamosan támogatni kell a közel-keleti konfliktus "igazságos, kiegyensúlyozott és tartós" rendezését, ami azonban nem lehet kifogás a reformok elmulasztására. Külön fejezetet szenteltek az iraki adósságról. A 120 milliárdra becsült tartozás elengedésének mértékéről nem közöltek számokat. A csúcstalálkozót némileg beárnyékolták a szombaton elhunyt Ronald Reagan volt elnök gyászszertartásának előkészületei. A csúcstalálkozó több résztvevője is jelen lesz a pénteki gyászszertartáson. A nyolcak csütörtökön Afrikával foglalkoznak, így adósság-visszafizetési kedvezményeket vitatnak meg, és szó esik majd 50 ezer békefenntartó következő öt évben történő kiképzéséről is, akiket főleg a fekete kontinensre szánnak. Ez, amerikai résztvevők szerint, afrikai igény alapján merült fel, akik szeretnének segítséget kapni az évek óta húzódó polgárháborúk lezárásához.
