A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-11 / 157. szám
2004. JÚNIUS 11. K ultúra A HÍD 11 WkMézga Géza és a Nyócker is milliókat kapott U f M AGYAR RAJZFILM Az új Mézga-darab, Jankovics Marcell végeérhetetlen sorozata és a józsefvárosi digitalizált animációs film is kapott támogatást a Magyar Mozgókép Közalapítvany (MMK) idei animációs pénzosztásán. A pénz harmadát a Pannónia vezetőinek cégei által tulajdonolt Ma-Ra Kft kapta, fiatal rendezők pedig idén is alig jutottak pénzhez. "A Macskafogó óta nem volt a mozikban magyar egész estés animációs közönségfilm" - mondta Novák Erik, a pályázati támogatást elnyert Nyócker című animációs film producere, jelezve, hogy az 1986-ban bemutatott nagy sikerű munka nyomdokaiba lépnének. Az idei 70 milliós egész estés támogatásból Novák Erik pénzügyi irányításával egy darab "tökéletes, szélesvásznú, animációs mozit" készítenek, míg a Közalapítvány ugyanekkora összegű támogatást négy fele osztott. Míg Jankovics Marcell 1989-ban elkezdett Ember Tragédiájának VII. epizódja harmincmillió forintot, a Kecskemétfilm mezében Szilágyi Varga Zoltán A Jókedvű örmény temetésére című filmje tizenötöt kapott, addig tízmilliót tehet a hetvennyolc milliós összköltségvetésébe a Nyócker producere, aki elmondta: így már nincs hiányuk. A Nvóckerhez ugyanis nem most kezdtek pályázni. Az MMK-tól ezt megelőzően már húszmilliót kaptak az idei játékfilmes gyártási támogatáson, a tava- Ívin nyolcat, negyvenmillió forint állami kölcsönért pedig Novák nyolcvanezres látogatottságot is aláírt (ha teljesítik az ígért nézőszámot,'nem kell visszafizetniük a pénzt.) Bár, mint mondta, animációs nagyjátékfilmek hiányában nem tudott mihez viszonyítani. Novák éppen azért reménykedik a sikerben, mert az egész estés magyar animáció magában is unikum: "de unikum a józsefvárosi gettó-téma és a számítógépes vizualitás is." Miles Davis önéletrajzi kötete Miles Davisnek, a jazz történetének egyik legnagyobb alakjának önéletrajzi kötete a könyvhét alkalmából jelent meg, első ízben magyar nyelven. A Park kiadó gondozásában megjelent könyv alapanyagául a zenész monológjai szolgáltak, melyet a bizalmába fogadott Quincy Troupe rögzített. Davis szókimondó stílusát, trágárságát sokan bírálták, de ő így beszélt, és nem hagyta, hogy a kényesebb ízlésű olvasók kedvéért papíron szalonképessé tegyék. A monológokat ennek ellenére Troupe sok esetben kiegészítette, korrigálta, ám az alaphangon semmit nem változtatott. Miles Davis saját szavaival mesél rendkívüli életéről, nem titkolva el abból semmit. Először beszél öt évig tartó hallgatásáról, őszintén és nyíltan vall kábítószer-függőségéről, és arról, hogyan volt képes leszokni. Mesél az életében fontos szerepet játszó nőkről, barátságokról, de mindenekelőtt a zenéről és zenészekről és a rasszizmusról, mellyel minduntalan szembetalálta magát a zeneiparban. Rövidfilmekre 165 milliót osztott idén a Közalapítvány, ebből a Ma-Ra Kft. animátorai 41,8 milliót kaptak. Közülük is a képzőművészből animátorrá vált Orosz István kapta a legtöbbet (tizenötöt) az Útvesztő című filmjére, és a Cinemon Szolgáltató is ennyit kapott a hét részes Maszkabálra. A Kecske-Joan Miró (1893-1983) a huszadik századi modernizmus egyik legjelentősebb alakja, játékossággal és életörömmel teli képei a múlt század művészetének megkerülhetetlen műalkotásai. Kortársaival ellentétben eleve egy új, a hagyományoktól eltérő látásmód birtokában volt, képein a metaforikus kifejezés lehetőségeit kereste. Picasso és Juan Gris formavilága mellett a fauve-ok intenzív színvilága volt rá a legnagyobb hatással. A katalán művész nemcsak festőként, hanem grafikusként, szobrászként és keramikusként is alkotott, alkalmanként pedig tömegkulturális ikonok elkészítémétfilm animátorai tizennégy milliót kaptak, közülük a Csodaszarvast jegyző Richly Zsolt - a Kockásfülű nyúl alkotója - A hetvenkedő Sünre hármat. A Studio Exist Kft. keretein belül a Macskafogó rendezője, Temovszky Béla a Mézgára kilencet fordíthat. A listát végigtekintve egyébként szembetűnő, hogy körülbelül a támogatás felét az ötven feletti rendezők kapták. A fiatalok közül - Gauder Áronon (Nyócker) és a Ma-Ra Kft. néhány rendezőjén (akiknek kisebb összegeket ítéltek) kívül - szinte csak a Rambós Neo klippel elhíresült Pál Balázs, az Iparművészetin is tanító M. Tóth Géza (A csodálatos Mandarin) és a Kistehén atyjaként ismert Igor Lazin (A kutya és a nyuszi) részesült héthét és három millió forintban. sében is részt vett. ő tervezte például az 1982-es spanyolországi labdarúgó-világbajnokság emblémáját, valamint számos szürrealista költő kötetét - köztük Jarry Übü király-át - is illusztrálta. Híres képei közé tartozik A harlequin karneválja, A farmer felesége és az Anyaság. Miró nagyméretű falfestményeket és szobrokat is készített, az ő munkája a párizsi UNESCO-székház kerámiafala, de a barcelonai repülőtér falán látható kerámiák is az ő keze munkáját dicsérik. A Szépművészeti Múzeumban július 1. és szeptember 30. között megtekinthető tárlat negyvennyolc nagyméretű Miró-alkotást tartalmaz, kilenc festményt, kilenc szobrot és harminc kis szériában készült, sokszorosított, de igen ritka grafikát. A kiállított művek Miró szinte teljes érett kori pályáját felölelik: a legkorábbi alkotás 1935-ben, a legkésőbbi 1981-ben készült, a tárlat súlypontja nagyjából a hatvanas, hetvenes évekre esik. A kiállítás helyszínéül a Szépművészeti Múzeum mélyföldszintjén található két ikerterme, a Ión, illetve Dór piramis szolgál, összesen hétszáz négyzetméter alapterületen. A tárlat a madridi Museo Nációnál Centro de Arte Reina Sofia (MNCARS) gyűjteményéből összeállított utazó kiállítás, melyet Budapest előtt Santiago de Chilében és Szófiában mutattak be. Mindenhol külföldi, de sehol sem idegen (7.) Mészöly Géza Mészöly Géza 1844-ben született Sárbogárdon. Jogi tanulmányok után a bécsi és a müncheni akadémián tanult, majd Budapesten a Női Festőiskola vezetője lett. Többnyire a balatoni tájat és lakóit festette, és a halászkunyhók, nádasok világának hangulatos ábrázolásával megteremtette a balatoni életképek speciális műfaját. Később inkább a Balaton-vidék, elsősorban az akarattvai partok szépségét örökítette meg, elhagyva az életképszerű motívumokat. Képeinek finom, bensőséges hangulata és aprólékos kidolgozása nagy hatással volt a századvég magyar tájképfestőire (Spányi, Tölgyessy). Mint a “paysage intime” legkiválóbb hazai művelőjének nem egy képe a barbizoni mesterek, elsősorban Corot műveként került külföldi műkereskedelemben forgalomba. 1872-től megszakításokkal Münchenben élt, 1882-ben Párizsban, majd 1885-től ismét Budapesten és Székesfehérvárott dolgozott. Részlet a Balaton vidékéről c. képét 1883-ban a Műcsarnok nagydíjával jutalmazták. Leghíresebb képe, a Balatoni halásztanva (1874) számos művével együtt (Sík vidék szénaboglyákkal, 1872; Tanya, 1879; Vadásztársaság, 1882; Birkanyáj, 1885 körül; Lelőtt vadkacsa; Őszi nap a Balatonon; Balatonpart; Kakas; Chioggia; Szigetvár) a Magyar Nemzeti Galéria birtokában van. ■ Júliusban Miró is Budapestre jön FESTŐ I KÁVÁI .KÁD Az év eleji Monet- és a jelenlegi Giacometti-kiállítás után újabb zseniális művész alkotásait lehet majd megtekinteni a fővárosban: július elsején nyílik Joan Miró önálló tárlata a Szépművészeti Múzeumban. Miró művei szeptember 30-ig lesznek láthatóak
