A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-11 / 157. szám
6 A HÍD Kárpát - medence 2004. JÚNIUS 11. 11 Felvidék: a szlovákok tovább gyötrődnek? FEL A FELVIDÉKRE! Amíg a magyarok túlságosan bíztak ezeréves államuk megdöntbetetlenségében (Nem vész az el, ha eddig el nem veszett...), a szlovákokat állandóan gyötri állami függetlenségük veszélyeztetettségének rögeszméje. Kisebbségi érzésük történelmi örökség, minden szomszédjukkal problémájuk van, legfőképpen a magyarokkal. Államiságuk Csehszlovákia létrejöttében kezdett megvalósulni, de nem érezték jól magukat a kettős államban, nehezen viselték a számosabb és haladottabb csehek gyámkodását. Erdély: helyhatósági választások Győzelmeken túl A negyven százalékot alig meghaladó részvételi arány mellett máris több elöljárót mutathat fel a Romániai Magvar Demokrata Szövetség (RMDSZ), mint a négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokon. Első látásra siker a javából, főleg hogy a voksolás második fordulója további polgármesteri székekkel kecsegteti a szövetséget. Sok? Kevés? Reális az eredmény, vagy szerencsés konjunktúra alakította így? Az RAlDSZ-vezetők nyilvánosságnak szánt megelégedettsége láttán okafogyottaknak tűnhetnek a kérdések, mégis hiba lenne megrészegedni, vagy bárkit is megrészegülni hagyni. Van ugyanis néhány olyan elem, ami legalábbis árnyaltabbá teszi a sikert, esetenként pedig egyenesen megkérdőjelezi azt. Például: a négy évvel ezelőtti állapothoz képest legalább tíz, az RMDSZ számára hozzáférhetőnek mondható polgármesteri hivatalt „kreált” az állampolgárok függetlenedési indíttatása. Ez azt üzeni, hogy a 2000-ben regisztrált 148 polgármesteri szám meghaladása nem nettógyarapodást, hanem külterjes növekedést jelent. Persze örvendetes, ha bármilyen - tisztességes - módon sikerül növelni a magyarság önkormányzati részvételét, a polgármesterek számának viszonylagos gyarapodása mellett azonban több városnál a tanácsosi helyek visszaszorulására döbbenhettünk rá. A riasztó jelenségnek csak részben oka az ötszázalékos küszöb - bár a javaslat törvénnyé lénvegülése nem valósulhatott volna meg az RMDSZ parlamenti részvétele nélkül -, a magyarázat legalább annyira keresendő a sokat emlegetett bizalmi tőke szétmorzsolódásában. A felelősség „leosztása” csak percek kérdése, lesz itt még üzengetés, ki is bontja nagyobb hatásfokkal az erdélyi magyar egységet. Azt azonban nem lehet nem észrevenni, ahogy sok székelyföldi településen az RMDSZ-jelölttől a függetlenhez vándoroltak a voksok. Ne kerülgessük: szomorú méreteket öltött az úgynevezett dac- és kiábrándultságvoksok aránya. S ha a hazai magyar politikai élet hivatalos és alternatív szereplői továbbra sem találják meg a párbeszéd módját, félő, nemcsak a késő őszi időpont miatt lesz szántunkra zord a parlamenti választás. (Csinta Samu) Duray Miklós Azt már elfelejtették, hogy a Revíziós Liga támogatta elszakadási, önálló szlovák állam megvalósítására irányuló törekvéseiket. Azt sem értékelik, hogy amikor Csehszlovákiát a németek felszámolták, a magyarok nem fogadták el a felkínált lehetőséget a teljes Felvidék visszacsatolására. Magyarország nem akart feszültségkeltő rendezést, ezért nagyhatalmi döntést kért a magyarlakta részek visszatérésére. A második Csehszlovák Köztársaságban sem érezték jól magukat, de alaposan kivették részüket a magyarok jogfosztásában, az elhurcolt, elüldözött magyarok javainak eltulajdonításában, birtokbavételében. Ez volt az az időszak, 1945-től 1990-ig, amikor a közel egymilliós felvidéki magyarság elszegényedett, megtört lelkileg is, létszámában is megfogyatkozott. Önálló államuk valójában csak 1993 óta van, azóta is gyötri őket a magyarfóbia. Május 1-jével Szlovákia is tagja lett az Európai Uniónak. Pierre Gillet a belgiumi Közép-európai Emberi Jogvédő Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Mi úgy látjuk, hogy mindennemű etnikai indíttatású diszkriminációt fel kell számolni Szlovákiában. Ennek csak egy lehetőségét látom: a felvidéki magyar Kudarcba fulladt Dombi András, 44 éves magyar származású román és francia állampolgár vasárnapi polgári esküvője, mivel a kolozsvári anyakönyvvezető nem volt hajlandó összeadni őt és menyasszonyát. A 33 éves Anca Diana Tornát június 6-án "állami oltár" elé vezető férfi ugyanis három nyelven mondott igent a házassági szándékot firtató kérdésre: először a magyar "igen", majd a román "da", végül a francia "oui" hangzott el a násznép előtt, Vasile Gherman azonban a román nyelvű választ szerette volna előbb hallani - adta hírül az AP hírügynökség romániai tudósítója. A városházi közalkalmazott így formai hibára hivatkozva visszautasította a házaspárrá nyilvánítást - jelentették be még hétfőn a romániai hatóságok. Vasile Ghermannal szemben feltehetőleg fegyelmi eljárás innépcsoportnak a többségi szlováksággal egyenrangú társnemzeti státust kell biztosítani, Szlovákiának pedig föderatív állammá kell alakulnia. Ebben az esetben egy sereg vitás kérdés meghaladottá váína. Megjegyzem, nem egyedülálló esetről van szó. Európában számtalan példa tanúsítja, hogy az efféle problémákat lehet és kell is orvosolni. Elsősorban a saját hazámat említem, Belgiumban három nemzetiség él együtt anélkül, hogy bármelyik is uralkodna a másik felett. Külön hangsúlyozom, hogy még a lakosság kevesebb mint egy százalékát kitevő német közösség is minden területen a maga ura, a német nyelv pedig államnyelvnek számít. Úgy véíem, az Európai Ünió nem szívesen fogad a kebelébe olyan országokat, amelyek képtelenek eleget tenni az alapvető követelményeknek. A felvidéki magyarok valódi tragédiája abban rejlik, hogy soha senki nem állt ki mellettük, semmilyen konkrét követelés nem hangzott el az érdekükben." Szlovákia tehát bekerült az unióba, bevitte magával a benesi jogrendet, az államnemzet alkotmányt. Bevitt azonkívül egy felkészületlenségi szintet, ami irányadó lesz a jövőben csatlakozókra is. Mire Románia belépési dúl, mivel "hibásan döntött" - kommentálta a történteket Mircea Jorj, a kolozsvári polgármesteri hivatal jogász tanácsadója. A hoppon maradt pár is úgy nyilatkozott, hogy beperelik az anyakönyvvezetőt. "Azért kezdtem igennel a választ, ideje elérkezik, már nem lesz kifogás a homogén nemzetállam-szemlélet, és jó ha nem nevezik majd terroristáknak azokat, akik autonómiát követelnek. Igaz ami igaz, a magyarok örömmel üdvözölték a változást, meglazult a gyűlölt határ, egybetartozó tájak újra összenőhetnek a mindennapi élet forgalmával, mint ahogy volt nyolcvan évvel ezelőtt, és közben is egyszer hat éven át. Nem kis dolog ez arrafelé. A magyarok lelkesek, a szlovákok ezután majd tájékozódni kényszerülnek, hogyan is viszonyuljanak az új helyzetben. A magyar élniakarás tényeivel fognak szembesülni. Azután majd megindulnak a megélhetés természetes útjain délfelé, mint régen, vagy mennek vásárolni, meg viszik portékáikat, mint régen. Vonzani fogja a Felvidék a magyar tőkét, és a csodás felvidéki tájak a magyar turistát. Rá is fér Szlovákiára bármilyen külkapcsolat, ami nélkül nem tudja leküzdeni 16 százalékos munkanélküliségét. mert magyar származású vagyok, román állampolgárként folytattam "da"val, és azért fejeztem be "oui"-val mert francia vagyok" - idézte fel Dombi András a botrányba fulladt ceremónia kritikus pillanatát. "De nem volt ebben semmi előre kitervelt hátsó szándék" - tette hozzá a továbbra is vőlegényi státuszú férfi. "Ha először "da"-val felel, akkor öszszeadtam volna őket" - nyilatkozott Gherman, aki állítja, hogy a nap folyamán még egyszer szólította a párt, hogy összeadja őket, de már nyomuk sem volt. Ghermannak egyébként nem ez az első ilyen esete: már kétszer utasított magyar párokat vissza, akik magyarul is igent mondtak az "akarod-e" kezdetű kérdésre. Akkor az egyik pár pert indított, és a bíróság igazat adva nekik 240 ezer forintnyi kártérítésre ítélte a városházát. Egy 2001-ben elfogadott törvény értelmében az etnikai kisebbségeknek jogukban áll anyanyelvűket használni hivatalos ügyeik intézése közben, ott ahol a népesség több mint húsz százalékát meghaladó arányban élnek - a Bukaresttől mintegy 324 kilométerre lévő Kolozsváron - ahol a hétvégén véget ért a Funarkorszak - pedig meghaladja a húsz százalékot a magyar lakosok 11 Nem házasodhatott, mert magyarul mondott először igent KOLOZSVÁRI ÉLETKÉP Három nyelven mondott igent a házassági szándékot firtató kérdésre a vőlegény, az anyakönyvezed azonban a román nyelvű választ szerette volna előbb hallani, így nem adta össze a házasulandókat. A hoppon maradt jegyespár valószínűleg bepereli a hasonló akcióiról már ismert román közalkalmazottat.
