A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-06-04 / 156. szám

2004. JÚNIUS 4. Gazdaság A HÍD 7 ■ Új olajválság fenyeget? KRÍZISHATÁROKON A hétvégi szaúd-arábiai túszejtő akció után egy Miárral emelkedett az amúgy is rekordmagasságban lévő olaj ára. A nyersolaj világpiaci ára hónapok óta folyam­atosan növekedik - év eleje óta 25 százalékkal drágább. Egyes elemzők újabb ola­jválságot emlegetnek, és attól tartanak, hogy a drágaság visszavetheti az amúgy is gyengélkedő gazdaságot. Június 2. A nyersolaj ára az idén 25 százalékkal növekedett, az 1980-as évek óta nem volt ilyen magas a világpiaci ár. A legutóbbi drágulások aggodalommal töltik el az olaj importáló országokat, hi­szen az energiaköltségek ilyen mértékű növekedése visszavetheti gazdasági fej­lődésüket. A magas olajárak növelhetik az inflációt, visszavethetik a beruházási kedvet és népszerűtlenné teszi az éppen hatalmon lévő pártokat a választók köré­ben. Egyes elemzők szerint, ha nem vál­tozik a tendencia, újabb olajválság jöhet. A legfőbb olajexportáló országok megosztottak a kitermelés esetleges emelésével kapcsolatban. Szaúd-Arábia és Kuvait a kvóta növelését szeretné, míg Venezuela szerint a jelenlegi szinten kell tartani a kitermelést. De miért növeke­dett az olaj ára ilyen erőteljesen az utób­bi hónapokban? A gazdasági növekedés miatt 16 éve nem volt ekkora igény a nyersolajra - ál­lítja a Nemzetközi Energiaügynökség. Az amerikai cégek a legértékesebbek Június 1. A világ tíz legértékesebb vállalata közül nyolc amerikai, az európai cégeknek csak a kilencedik és tizedik hely jutott a Financial Ti­mes közzétett ötszázas listáján, amely a 2004. március 25-i árfolyam alapján számolt tőzsdei kapitalizáció alapján rangsorolta a világ cégeit. Az ázsiaiak közül a legjobban a Toyota szerepelt, amely tíz helyet előre­­ugorva a 16. lett. Az első két helyen váltotta egy­mást a General Electric és a Micro­soft, miután az utóbbi alig, az előbbi viszont 40 milliárd dollárral növelte piaci értékét az elmúlt év folyamán. Bár az amerikai cégek száma 240-ről 227-re csökkent a teljes listán, így is messze vezetnek az országok között, hiszen a második helyen álló Japán csak 58 vállalattal szerepel. Az európai vállalatok viszonylagos gyengeségét mutatja, hogy a világ száz legértékesebb cége között csak 29 uniós cég van, amerikai viszont 55. A 29 uniós vállalat közül kilenc brit, hat francia és öt német. E három EU- országon kívül még olasz, spanyol, finn és holland céget találhatunk a top százban. A brit-holland Shell a ta­valyi nyolcadikról a 13. helyre csú­szott vissza, helyette viszont a brit HSBC került az első tíz közé. A fran­cia cégek közül a Total van a legjobb helyen a teljes listán: a 23-on, viszont a 40. helyig kell lemenni ahhoz, hogy az első német céget, a Deutsche Telekomot megtaláljuk. Az erőteljesen fejlődő országokban, mint Kína, nem várt igény mutatkozik. Kína gazdaságának olajigénye az elmúlt évben Az Egyesült Államok igénye is na­gyobb, mert az éppen magához térő gaz­daságának szüksége van a nyersolajra. A nagy olajtáraságok az elmúlt évek­ben hatékonyabbá próbálták tenni mű­ködésüket, emiatt kevesebb készlettel dolgoznak. Ez azonban azt jelenti, hogy a világpiaci ár hullámzásaira és a politi­kai helyzetre is érzékenyebben reagál­nak. A közel-keleti konfliktus, a nigériai etnikai tisztogatások, a venezuelai tünte­tések mind nagyobb hatással van az olaj árára, mint korábban. Az olajexportőrök szervezete, az OPEC ellenőrzése alatt tartja a világ olajexportjának több mint felét. A kartell saját érdekeinek megfelelően magasan próbálja tartani az olajárakat. Elemzők szerint a szervezet agresszívebben visel­kedik, a termelés visszafogásával, vagyis a kvótákkal próbálja elejét venni az olaj­ár csökkenésének. Az olajipari cégek a múltban megvár­ták, míg leesik a nyersolaj ára, és akkor töltötték fel készleteiket. Erre azonban manapság már nincs lehetőség. Előre tervezni is egyre nehezebben lehet már, éppen a bizonytalan politikai és gazdasá­gi helyzet miatt. Az alacsony készletek és a magas olaj­ár a spekulánsokat is az olajpiacra von­zotta. A spekulánsok most érdekeltek az olajárak magasan tartásában, hiszen így nagyobb haszonra tudnak szert tenni. Egyes OPEC-országok egyenesen azt állítják, hogy a magas ár nem a kiterme­lés visszafogásának, hanem a spekulán­soknak köszönhető. húsz százalékkal növekedett - írja a BBC Online. Elemzők szerint az igények nö­vekedése folytatódik az elkövetkezendő években, ami viszont - figyelmeztetnek - a gazdaság túlfűtöttségéhez vezet. H Magyarország: könnyű hitelkártyához jutni (FEDFEDEZETT ÉLET A hitelkártya az egyik olyan banki termék, amelytől még új ügyfelek megszerzését remélhetik a hitelintézetek: ennek megfelelően a piaci szereplők és a klasszikus hitelkártyák száma egyaránt gyorsan bővül. Június 1. A hitelkártyák piaci súlya fokozatosan emelkedett az elmúlt öt év­ben Magyarországon, bár itthon még mindig a betéti (debit) kártyák domi­náns szerepe a jellemző - derül ki a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A klasszikus hitelkártyák aránya ezzel együtt folyamatosan növekszik a hazai piacon, hiszen kibocsátási számának emelkedési üteme már gyorsabb akár a betéti, akár az áruhitelkártyákénál. Amellett, hogy a hazai hitelintézetek elsősorban a "jobb minőségű", tehát nagyobb jövedel­mű, likviditási prob­­lémákkal láthatóan nem küszködő ügyfe­leiket igyekeznek meg- | találni ajánlataikkal, a pi­acra csak egy-két éve be­robbant, nálunk még újnak számító terméket ügyfélszer­zési lehetőségnek is tekintik Ez utóbbi elgondolásnál az a logika ve­zérli a bankokat, hogy - bár a hitelkár­tya-igénylés nem folyószámlához kötött - mégis valamilyen kapcsolatot teremt, és ha az ügyfél elégedett, egyéb szolgál­tatásaihoz is a kreditkártya-kibocsátó bankot veszi igénybe, jobb esetben pe­dig addigi számlavezetőjétől is hajlandó megválni. A hitelintézetek ajánlataiból úgy tű­nik, hogy a tehetősebb ügyfelek ellátásá­nál az újak szerzése még többet nyom a latban: hatvanezer forintos, igazolt havi jövedelemmel már bárki kártyabirtokos lehet, ha legalább egyéves, nagyobb megszakítások nélküli munkaviszonya van. A hitelkeret öszszege viszont elér­heti a havi jövedelem há­romszorosát is, ami igen csábítónak hangzik az ügyfél szempontjából, csakúgy, mint a 40-50 napos kamatmentes időszak. A bankok kiegészítő kellé­kekkel is igye­keznek meg­nyerni az ügyfelek ke­gyeit: a kiegészítő életbizto­sítás a legtöbb, a piacra már belé­pett hitelintézet kártyáihoz rendelhető - vagy automatikusan jár -, és a társkártya igénylésének lehetősége is általános op­ciónak számít. Az OTP Bank akcióval is igyekszik erősíteni pozícióit: e hónap vé­géig a klasszikus hitelkártyát használók 50 százalékos kamatkedvezményt kap­nak, a bank nem számít fel zárlati díjat, illetve az OTP-s ATM-nél történő kész­pénzfelvételt ingyenessé tették erre az időszakra. Mínuszban a Malév A magyar nemzeti légitársaság 2003-ban 110,7 milliárd forint összegű nettó árbevétel mellett 9,5 milliárd forint üzleti tevékenysé­gi veszteséget ért el - szerepel a a Társaság 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló jelen­tésében, melyet csütörtökön tárgyalt meg és fogadott el a közgyűlés. A veszteségből 4,3 milliárd forint a tevékenységek eredményé­ből származott, míg 5,2 milliárd forint az egyéb bevételek és ráfordítások kedvezőtlen egyenlegéből keletkezett. A Társaság adó­zás előtti eredménye 2003-ban -13,5 milli­árd forint. A JAPÁN AUTÓK A LEGMEGBÍZHATÓBBAK A német autóklub, az ADAG elkészítette a gépkocsik legfrissebb megbízhatósági listá­ját. A félmillió meghibásodást vizsgáló fel­mérésből kiderül, még mindig a japán autók vannak a legjobban összerakva. Áz ADAC a listát az ezer autóra jutó meghibásodások alapján állította össze. Ezek alapján legkeve­sebb gond a Mazdákkal volt tavaly, ezer au­tóból mindössze 7,7 darabbal akadt valami probléma, ezzel a japán márka a tavalyi 3. helyről az elsőre javított. Toyotából és Subámból egyaránt átlagosan 8,1 romlott el. A lista első hét helyén egyébként csak ja­pán autók állnak (Daihatsu, Honda, Suzuki, Mitsubishi), az első európai márka az egy évvel korábbi hetedikről a nyolcadikra ron­tó Audi lett. A következő hét pozíciót a -12. helyezett Nissant leszámítva - német autók foglalják el (sorrendben: BMW, VYY' Merce­des,’ Smart’, Pó'fséhe, Ford,’ Opel)! majd á Seat jön. A oémet hátterű spanyol márkát a franciák és a dél-koreaiak, illetve a szintén VW-érdekeltség Skoda, majd az olaszok kö­vetik. A lista legutolsó helyén a Saab áll, a svéd sereghajtót alig előzik meg a Chrysle­rek, a Land Roverek és a Roverek. Egy év alatt a legnagyobb zuhanást a Porsche mu­tatta fel: a sportkocsikat és immár hobbite­repjárókat is gyártó cég autói az 5-ről a 14. helyre estek vissza. Emelkedő árak A MAGYAR INGATLANPIACON Az idén eddig több hitelt vett fel, de keve­sebb lakás vásárlását tervezi a lakosság - de­rül ki az Ecostat első féléves ingatlanbaro­méter jelentéséből. A következő hat hónap­ban az ingatlanpiac minden szereplője is az előre jelzett inflációnál magasabb, vagy azt elérő árnövekedést vár az ingatlanforgalom­ban. Az ingatlanárakat a kivitelezési költsé­gek, elsősorban a folyamatosan emelkedő energiaárak emelik, emellett a munkaerő költségek várt növekedése is jelentős. Osz­­szességében legnagyobb mértékűre a telkek árának növekedését jelezték a piaci szerep­lők, amely várhatóan 12 százalékkal lesz ma­gasabb a következő fél évben. Utána az épí­tőanyag-árak emelkedése (10,6%), majd az építési-szerelési tevékenység árai (9,4%), a tervezési díjak (9%) és a munkaerő-költségek (8%) növekedése következik. Valutaárfolyamok (június 2.) 1 USD = 205.506 HÜF 1 USD = 0.817 EURO 1 USD = 33.232 ROL 1 EURO = 251.487 HUF

Next

/
Thumbnails
Contents