A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-04 / 156. szám
KÁRPÁT - MEDENCE 6 A HÍD MVSZ Világkongresszus Elsősorban a magyarság keleti kötődéseit vizsgálja a Magyarok VI. Világkongresszusa, amely az ópusztaszeri emlékparkban a világ magyarságát jelképező fa elültetésével kezdődött meg. Június 2. „Míg Európa egvre arctalanabbá válik, Ázsia hatalmas népei ma már a világ népességének felét teszik ki, gazdaságukkal és hatásukkal egyre inkább számolni kell” - áll a Magvarok Világszövetsége (MVSZ) által megfogalmazott ajánlóban. A világkongresszus nem leplezett célja, hogy egy őstörténeti konferencia által a magyarság ázsiai eredetének a szálait próbálja kibogozni és tudatosítani. A szervezők ugyanakkor azt is célul tűzték ki, hogy erősítsék Magyarország hídszerepét Ázsia és Európa, azaz Kelet és Nyugat között. ,Ázsia olyan térség, ahol számon tartanak bennünket, ahol rokonszenvnek örvendünk pusztán abból kifolyólag, hogy magyarok vagyunk. Ezt a rokonszenvet a magyarság mindeddig nem akarta észrevenni. Most e kongresszussal mi is Ázsia felé fordulunk” - jelentette ki Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke. Hozzátette, e kapcsolat felélesztésének gazdasági haszna is lehet. A Kaszpi-tengeri kőolajkincset ugyanis a 21. század geopolitikai tétjeként tartják számon. „Ez a kongresszus egy civil kultúrdiplomáciai lépés, azzal a nem titkolt reménynyel, hogy ebből valamikor gazdasági kapcsolatok is szövődnek.” — magyarázta Borbély Imre. A Világkongresszus határozatai csak az MVSZ számára megkerülhetetlenek. Az idők során azonban az Országgyűlés, a magyar kormány, a különböző szaktárcák és intézmények is inspirálódtak belőlük. Az első világkongresszust 1929-ben, a másodikat 1938-ban rendezték meg. A világkongresszusok hagyományát az 1989-es rendszerváltás után élesztette újjá a Magyarok Világszövetsége. A III. világkongresszus a Duna Tv megalapítását eredményezte, a IV. kimondta, az MVSZ célja, hogy az integrálódó Európában megteremtse a magy ar nemzet integrálódásának feltételeit. Ez a kongresszus fogalmazta meg, hogy elérhetővé kell tenni a magyar állampolgárságot minden azt igénylő magyar számára. A 2000 májusában tartott V. világkongreszszus a külhoni magyar állampolgárságban látta a magvar nemzet határok fölött átnyúló egyesítésének legfőbb eszközét. 2004. .JÚNIUS 4. 11HHRF: amerikai tudósítás a határon túli magyar egyetemekről ELISMERT LÉPÉSEK Részletes cikkben számol be május végi számában a szlovákiai és romániai magyar tannyelvű egyetemekről a Chronicle of Higher Education, az Egyesült Államokban hetente megjelenő közismert felsőoktatási szakfolyóirat. A több, mint 450.000 egyetemi és főiskolai tanár, valamint oktatási szakember által olvasott folyóirat objektív hangvételben tudósít a kisebbségi magyar felsőoktatás helyzetéről, és kiemelten foglalkozik az elmúlt évek áttöréseivel: a romániai Sapientia—Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a komáromi Selye János Egyetem létrehozásával. A szlovákiai helyzet ismertetésekor a cikk megállapítja, a magyarság számára csak szűk lehetőségek állnak rendelkezésre anyanyelvű felsőoktatási tanulmányok folytatására. A tudósító idézi Bauer Editet, a Magyar Koalíció Pártjának alelnökét, aki szerint a magyar ajkú lakosságnak a szlovákokhoz viszonyított alulképzettsége gátló tényezőként hat a magyarság lakta délszlovákiai régió fejlődésére. Ennek a negatív tendenciának vethet véget az ősztől induló Selye János Egyetem, amely az első magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény lesz Szlovákiában az 1920-as évek óta. Hasonló véleményt fogalmaz meg Király András, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, aki a cikkben hangsúlyozza: az új intézmény beindítása után a következő cél Június 2. A csíksomlyói búcsújárókat P Páll Leó, a Szent Istvánról nevezett erdélyi Ferenc-rend tartományfőnöke köszöntötte. A zarándokokat köszöntő beszéd után Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek emlékeztette a csíksomlyói kegytemplom előtti hegynyeregben egybegyűlteket, hogy az idei búcsú "a 438. nemzeti fogadalomból megtartott zarándoklat" - jelenti az MTI. Ä gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye első számú elöljárója Erdő Péter bíborost, prímást üdvözölve rámutatott, hogy a budapest-esztergomi érsek tulajdonképpen haza érkezett. Hiszen Erdő Péter nagyszülei székelyek voltak, és a székely szimbólumok — a Nap és a Hold -- bíborosi címerébe is bekerültek. Jakubinyi György felolvasta II. János Pál pápa üzenetét, amelyben a szentatya tanúságot tett "az erdélyi nép évszázados hűségéről az evangéliumhoz". Üzenetében a pápa apostoli áldását adta a búcsú részvevőire. Szentbeszédében Erdő Péter bíboros, prímás kijelentette: Népünk azonosságának, méltóságának, katolikus hitéhez való ragaszkodásának és a Szűzanya iránti bizalmának és tiszteletének hirdetője és tanúbizonysága ma is ez a világhírű csíksomlyói búcsú, ahol együtt imádkozunk jelenlévők és a zarándoklatunkat távolból kísérők. Imádkozunk népünkért, a az oktatás minőségének minél magasabb szintre való emelése lesz a már létező magyar tannyelvű kisebbségi egyetemeken. A magyar tannyelvű egyetemek létrehozása alapvető fontosságú volt a kisebbségben élő magyar közösség megmaradásához és fejlődéséhez, mondta Papp Tamás, az egyetemeknek Eszak- Amerikában pénzt és természetbeni támogatásokat gyűjtő Hungarian Human Rights Foundation budapesti irodavezetője. Fontos, hogy a magyar közösség maga igazgassa anyanyelvű felsőfokú oktatási intézményeit, különben a kormányzat vagy az egyetemi szenátus könnyedén korlátozhatja a kisebbségi oktatás lehetőségeit. Bár Andrei- Marga volt tanügyminiszter, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) nemrég letöbbi népért, imádkozunk egész Európáért. A szónok a magyarok anyanyelvének, szokásainak, építészetének, zenéjének, ünnepei világának, színpompás viseletének szépségeit méltatva külön kiemelte a nyelvjárások, a vidékek, a tájegységek szokásainak és kultúráinak értékét. Az egyházi tanításban szereplő emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességéről szólva emlékeztetett boldog XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikájára, amely már több mint negyven évvel ezelőtt ezen alapvető jogok között sorolta fel "a közösség köszönt rektora élesen ellenzi az önálló magyar felsőfokú intézményt, Nagy László, a BBTE magyar nemzetiségű rektorhelyettese szerint a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a BBTE együttesen tudják kielégíteni a magyar nyelven továbbtanulni szándékozó diákok Erdély szerte mutatkozó igényeit. A cikk megállapítja, a magyar nyelvű felsőoktatást ellenző nacionalista hangok visszaszorulóban vannak. Míg olyan szélsőséges politikusok, mint Vladimír Meciar vagy Gheorghe Funar a '90-es években még politikai tőkét tudtak kovácsolni a mesterségesen gerjesztett magyargyűlöletből, addig mára Magyarország és a szomszédos országok viszonyának javulása — és nem kis mértékben a kisebbségi magyar pártok befolyásának erősödése — jelentős előrelépéseket eredményezett a felsőoktatás terén. A helyi egyetemi szakembereket és diákokat is megszólaltató, valamint tényekkel, adatokkal és térképpel alátámasztott cikk egyedülálló alkalmat teremt a magyar kisebbségi felsőoktatás intézményeinek széles körű nemzetközi bemutatkozására, népszerűsítésére valamint külföldi szakmai kapcsolatok építésére. A cikk angol nyelvű változata megtaláható a Magyar Emberi Jogok Alapítvány honlapján, www.hhrf.org. alkotásának jogát is". Erdő Péter hangsúlyozta: ez a jog az egyes nemzeti csoportokat is megilleti, s ezért tulajdonít a Szentatya olyan nagy fontosságot a nemzeti kisebbségek kérdésének. Hangoztatta: a katolikus szociális tanítás a különböző érdekek kiegyenlítését tartja kívánatosnak, mégpedig többek között a nemzetiségi és a nemzeti jogok, valamint a kulturális örökség tiszteletben tartása révén. Az Európai Unió bővítéséről szólva kiemelte: "Nagy a reménységünk a nemzetek közötti megbékélésre az egységesülő Európában, mert az Unióban mind a türelem, mind az azonosság tisztelete otthonos. Csak azonosságunk vállalásának és kölcsönös elismerésének az alapján valósíthatjuk meg az igazi toleranciát, a testvéri szereteten alapuló türelmet". Végezetül a prímás rámutatott: a gondviselés a mai történelmi időkben megköveteli az emberi élet tiszteletét és szeretetét, a gyermekek nagylelkű elfogadását a családban, a házasság méltóságának megbecsülését és életre váltását. Mert a gyermek vállalása nemcsak anyagi megpróbáltatás, de sokan úgy érzik, hogy személyi szabadságukat köti meg, szakmai kibontakozásukat akadályozza, ha elfogadják a gyermekeket. Élő emberek nélkül hiába a nyelv szépsége, hiába a kultúra gazdagsága, hiába a tanulságos történelem tapasztalata, minden a feledésbe vész - hangoztatta Erdő Péter a csíksomlyói búcsún. B Erdély: százezrek a csíksomlyói búcsúban TÖMEGES ÉRZÉSEINK Több százezer zarándok vett részt az idén is a csíksomlyói Mária-kegybelyen lezajlott pünkösd szombati búcsún, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás, budapestesztergomi érsek celebrálta a szentmisét, és mondott ünnepi beszédet. A kárpátmedencei magyarság hagyományossá vált legnagyobb találkozójára az idén — helyi becslések szerint — 350 ezren gyűltek egybe.
