A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-06-04 / 156. szám
i www.ahid.cora FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. JÚNIUS 4. - JÚNIUS 10., 4. ÉVFOLYAM 156. SZÁM 23. HÉT A DRÁMA VÉGJÁTÉKA Lakossági bejelentés alapján két, a kobári tússzedésben is érintett terroristával végeztek a szaúdi hatóságok. A belügyi közleményből nem derült ki, hogy a helyszínről elmenekült túszszedőket lőtték-e le. Három terrorista elmenekült. (2. oldal) Beadott derekak A diákok tiltakozó mozgalmának engedve a magyar minisztérium vállalja, hogy a kollégiumi alapdíj összege addig nem lehet több mint a hallgatói normatíva 5 százaléka. A Kossuth téri demonstráció helyett további tárgyalások várhatók. (8. oldal) Csapolt félelmek Az FBI országos riadót fújt, mert eltűnt két propángázszállító kamion a hétvégén az Egyesült Államokban. A hatóság attól tart, hogy terrortámadásra használhatják fel az anyagot. Ennek azonban ellentmond, hogy a teherautók ellopási helyén igen gyakori a propántolvajlás. (4. oldal) Meghosszabbították az amerikai katonák szolgálati idejét Több ezer, iraki és afganisztáni szolgálatra kijelölt katonától tagadta meg az állományból való kilépést az amerikai hadsereg; noha a katonák önként vállalt szolgálati ideje lejárt - közölték szerda mvataksforrasból. Június 2. A többletszolgálatról szóló parancsot minden olyan egység hivatásos katonája és tartalékosa megkapta, amelyiket a közeljövőben Irakba vagy Afganisztánba vezényelnek. Franklin Hagenbeck főhadnagy, az amerikai hadsereg személyzeti ügyekben illetékes tisztje szerint a lépést nem kell túl nagyra értékelni, nem a kétségbeesés jele, mint elmondta az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta 45 ezer ember kapott hasonló parancsot. Hagenbeck ugyanakkor elismerte, hogv az ame| rikai hadsereg "túlterhelt". Bírálók úgy vélik, a katonák meg; akadályozása abban, hogy szerződés! ben vállalt kötelezettségük lejártával ! kilépjenek a hadseregből, amellett, I hogy polgári jogi szempontból aggályos, megrengeti az önkéntes haderőj ről alkotott felfogást is. Az. amerikai védelmi minisztérium már korábban is tett lépéseket annak érdekében, hogy 138 ezer fegyverest tartson Irakban. Mintegy 20 ezer katona kénytelen volt az eredetileg megígértnél három hónappal tovább szolgálni az arab országban, s jelenleg is zajlik 3600 fő átcsoportosíta Dél-Koreából Irakba. H Amerikai titkokat adtak át Iránnak KÍGYÓ A KEBLEN llítólag szupertitkos információkat adott át Iránnak az USA volt iraki kegyeltje, Ahmed Csalabi. A síita iraki politikus ugyanis elárulta Teheránnak, Bogy az amerikaiak megfejtették az iráni titkosszolgálat rejtjelezési rendszerét. Az FBI kémelhárítói most azt vizsgálják, ki adhatta át Csatomnak az igen érzékeny információt egy maroknyi védelmi minisztériumi tisztségviselő közül. hogy ki lehetett Csalabi hírforrása és pontosan milyen értesülést adhatott tovább. A Los Angeles l imes szerint csupán egy maroknyi érintett tudhatott arról, hogy az amerikaiak feltörték a legtitkosabb iráni kódokat. Csalabi, akinek tevékenységét az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) már régóta gyanakvással nézte, a Pentagon azonban szilárdan támogatta, amerikai televízióknak nyi-Június 2. Ahmed Csalabi, Washington korábbi iraki szövetségese, elárulta Teheránnak, hogy az Egyesült Államok megfejtette az iráni hírszerzés titkos kódjait, és rendszeresen lehallgatja az iráni titkosszolgálatot. Erről amerikai illetékesek számoltak be kedden. A névtelenségbe burkolózó titkosszolgálati források szerint az amerikai kormány kegyeiből kiesett volt iraki emigráns ellenzéki elárulta "Washington egyik legértékesebb információforrását Iránról". A titok elárulása jelentősen hátráltatja az amerikaiak hírszerzési lehetőségeit az iráni atomprogrammal, a Teherán által szponzorált szélsőséges csoportokkal és a síita vallási állam iraki céljaival kapcsolatban - írja a Los Angeles Times. A múlt hónapban, miután a Bushkormány megszüntette a Csalabi vezette Iraki Nemzeti Kongresszus havi 340 ezer dolláros (csaknem 70 millió forintos) támogatását, már több tudósítás napvilágot látott arról, hogy a síita politikus amerikai titkokat fedett fel Iránnak. A legújabb beszámoló azonban újabb részletekkel szolgált. A Bush-kormány nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva korábban azt kérte a sajtótól, hogy egy darabig ne hozzon nyilvánosságra közelebbi információkat az ügyről, kedden azonban feloldotta ezt a korlátozást. "Csalabi hat hete az iráni hírszerzési minisztérium bagdadi irodavezetőjének árulta el, hogy az Egyesült Államok olvassa az iráni titkosszolgálat üzenetváltásait" - írta a The New York Times. Hitszegésére úgy derült fény, hogy az iráni illetékes Bagdadból a feltört rejtjellel küldött üzenetet Teheránba, amelyben beszámolt a Csalabival folytatott beszélgetéséről. "Az amerikai ügynökök az elfogott és megfejtett táviratból tudták meg, hogy Csalabi elmondta a kódok feltörését" - állította a napilap. Az üzenet szerint Csalabinak egy "részeg" amerikai fecsegte ki az információt. Az újság úgy tudja: a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) kémelhárító ügynökei védelmi minisztériumi tisztségviselőket és szerződéses civileket kikérdezve próbálják meg kideríteni, latkozva nemrégiben tagadta, hogy titkokat szolgáltatott volna ki Iránnak. Csalabi látta el értesülésekkel a Bushkormányt a háború megindítását igazoló állítólagos iraki tömegpusztító fegyverekről, amelyeknek máig nem akadtak nyomára. Kövér: a magyar kormány tudatosan teszi tönkre az országot A jelenlegi kormány azért “teszi tudatosan tönkre az. országot”, hogv zsebre tehessen mindent, ami még megmaradt - jelentette ki Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke Verpeléten. “Azért csinálnak válságot, mert a válság által teremtett zavaros vízben könnyű halászni” - mondta a Fidesz kampánygyűlésén az ellenzéki párt országos választmányának elnöke. Hozzátette: ez a célja a privatizációnak, és az, hogy megfossza az. államot azoktól az. eszközöktől, amelyek segítségével érdemben tudja befolyásolni az ország fejlődésének irányát, segíteni tudja a jólét kiteljesedését. Az államadósságról szólva azt mondta, hogy a jelenlegi kormány ugyanazt csinálja, mint ami a nyolcvanas években az ország eladósodásához vezetett. “Most, amikor megduplázták az elmúlt másfél-két évben az államadósságot, akkor ugyanazt csinálták, mint kilencven előtt és ugyanolyan szándékkal. Részben ennek a pénznek egy jelentős részét ellopták, részben pedig olyan terheket raktak a nyakunkba”, aminek célja, hogy ha távoznak a politikai hatalomból 2006-ban, “a következő kormánynak már olyan szűk legyen a mozgástere, hogy igazándiból ne az történjen, amit akar, hanem az. történjen, amit ők előre megírnak" - jelentette ki az. ellenzéki politikus. Az irányított betegellátásról szóló kormányzati terveket úgy jellemezte, hogy ha azok megvalósulnak, akkor az egészségügyi intézményekre ki lehet tenni “a vöröskereszt helyett a fekete halálfejet”.
