A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-05-21 / 154. szám
10 a híd_________________________________________________________K ultúra________________________________________________________2004. május u. Hol lakik a tehetség? TRAGIKOMIKUS KOR Az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón szereplő előadásokat Csengery Adrienne operaénekes (jobb felső képünk) válogatta. Felelős munkájának végén nem csak a POSZT-ra jelölt produkciókról, hanem ezzel összefüggésben a színház jelenéről is beszélgettünk vek. Hiszen a New York-i magyar színházi kultúra természetszerű óforrása az odahaza, a Kárpát-medenceben élő színházművészet. Szándékosan írunk kárpátmedenceit: a mindenkori összképet mutató évenkénti pécsi találkozón idén is jelentősek a trianoni határon túli produkciók. Földessy Dénes AZ ÖRÖK MÚZSA Ritka kiállítás nyílott az elmúlt vasárnap Hamilton New Jersev-ben, a Grouds for Sculpture épületében. Aich Klára fotóművész, az 1956-os menekült ausztriai magyar immár, három évtizede a New York-i magyar képzőművészeti élet egyik meghatározó egyénisége. Ezúttal a budapesti Kerepesi úti temetőben található női szobrokat fotózta le s állította ki a Grouds for Sculptureben. Harminckét felvételen látható a temető képi költészete, művészi fotókon. Az Örök múzsa című érdekes, szép tárlat megnyitójára New York-ba utazott dr Simóka Edit, az óhaza temetkezési intézményeinek legmagasabb rangú képviselője. 30. jubileumi Fonográf koncert Heti ötszöri próbával készül a Fonográf együttes a június 4-i jubileumi koncertre a Kisstadionban. Az Omega s a Loksi mellett a legnagyobb magyar rockbanda kereken tíz esztendővel ezelőtt mondott búcsút a közönségnek, amikor az együttes húsz éves volt. A sors kegye folytán valamennyien élnek és jó formában vannak, tehát június 4-én belecsapnak a húrokba, s száz harminc percen át szól a nóta, az eddigiek szerint tizenhétezer nézőnek. Érdekesség: Szörényi Levente fia, Szörényi Örs is fent játszik majd a pódiumon. Akácfáink sokáig élnek Majoros Sándor Budapesten élő délvidéki író, akiknek Meghalni Vukovárért című regényét megjelenésekor méltattuk, egymás után kapta meg a József Attila-, majd az Édes anyanyelvünk-díjat. Utóbbit a könyvhéten megjelenő új, Akácfáink sokáig élnek című regényével nyerte el. E jellemzően bácskai hangulatú regényeim, mint Majoros Sándor nyilatkozta, ellentétben eddig műveivel, melyek tragikusan végződtek, könnyedebb hangú alkotást takar. Közönségcukkoló Régi menedzserfogás: koncert előtt el kell híresztelni. hogy elmarad, s a várakozás izgalma még nagyobb lesz. Ezt történt most is: Britney Spearsről suttogják, hogy túl sokat vállalt, nem bírja már a tempót, Pestet lemondja. A valóság: tizenhat kamionnal indul Bécsből a magyar fővárosba s a pesti koncert alatt külön konyhát állítanak fel neki, vagyis: hízás kizárt. A magyarok is értik a csíziót: igazi sztárallűröket ösztönöznek: szóltak a határőrségnek, hogy' ne árulja el, mikor lépi át maga Britney a határt, mert akkor annyi autó veszi körül a hatos főúton, hogy nem jut el a Kisstadionig. Jó szöveg: a mai magyarországi benzinárak és megélhetési viszonyok mellett? Pócs Éva Herder-díja Az osztrák alapítású, de nemzetközi rangú Herder-díjjal tüntették ki Bécsben Pócs Éva néprajztudóst, aki a néphit, a hiedelmek, a halottkultusz kutatója, mégpedig az európai mitológiák és vallásetnológia öszszehasonlításában. Szaxofonosnap Idén negyedik alkalommal rendezik meg Budapesten a Szon-Trade szaxofonosnapt, ezúttal Oto Vrhovnik és Christian Maurer a Bécsi Zeneakadémia professzorai s Francois Louis belga hangszerkészítő részvételével. A napot Szaxofon-orgia zárja. — Százharminc előadást nézett meg a mezőnyből a csúcsok, vagyis a legjobb tizenöt kiválasztása végett. De a jelen színházát e csúcsok helyett pontosabban felrajzolja a százharminc produkció. Milyen céllal vizsgálódott? — Az elsődleges minőség mellett főképp a színházújító törekvésekre figyeltem: a hagyományostól eltérő, érdekes felfogású darabokra, azok rendezésére. Örömömre, az előadások 80 százaléka erre törekedett, más kérdés, mekkora sikerrel. — Harmad éve a POSZT minősítő zsűrijében volt. Akkor is ezt látta? — Igen. Sőt, már évekkel korábban is élt a folyamatos megújulási igény. — Sok külföldi útján megújulás kérdésében mit tapasztalt? — Temérdek színház, fesztivál előadásait néztem rendszeresen. Odakint már régóta viszonylag kevés a nagyszínházi művészi produkció, sokkal több a kamara- vagy stúdió színházi előadás, a szobaszínház. A nagyszínházakban átvette a hatalmat a szórakoztatás, azon kívül ötven ember előtt könynyebb is megbukni. Ezek jobbára alternatív színházak: izgalmas, új művészi utat járnak. — Itthon ma mekkora a távolság az alternatív és a hagyományos színházak között? — Ma már talán nem nagy. A hagyományos színházakban is sok a megújító törekvés s közöttük néhány kiemelkedő, például a Kaukázusi krétakör Zsótér Sándor rendezte előadása. Erről újságírók szegezték nekem a kérdést: a POSZT-on hogy lehetnek bérelt helyek? Mondtam nekik: e bérlet nagyon sokba kerül, a tehetség az ára! — Mi szól a rendezői színház-színész színház ellentétpárhoz? — Budapest a rendezői színházaké: itt fantasztikus rendezők laknak. A trianoni béke óta vízfej-kérdés: a 10 milliós ország élén, a 2 milliós fővárosban minden „színészi mellékes”, minden jó öszszezsúfolódott. Ezzel szemben anno az első valódi magyar filmgyár nem Pesten, hanem Kolozsvárott alakult, a helyi színészek nagy örömére. Vidéken nem lehet rendezői színházat csinálni: ott jellemző egy rendező egyéniség, aki nem tudja megvalósítani elképzeléseit, mert a színészek java az említettek végett feljött Pestre. A kaposvári színház szinte csődbe ment: minden jó színész elszerződött. Most mégis, Mohácsi János a Csak egy szög című dráma rendezőjeként nagyon fiatal, félig amatőr, de pontos és fegyelmezett új társulattal, zenével és zeneiséggel, fantasztikus, húsbavágóan időszerű előadást varázsolt. — Az előadások összességéhez kevés, talán húsz kiváló rendezőnk van. — Most hál’Istennek új nevek is kerülnek melléjük. A Bárka Színházban például Weörös Sándor: Theomáchia című darabjából különleges előadást rendezett Balázs Zoltán. Mi 1973-ban játszottuk legelőször s egyben legutoljára a Szkéné-ben, én is a szereplője voltam. A mostani produkció is magas minőségű, nagyon érdekes, elgondolkodtató, gyönyörű, vad szertartás-színház, inkább oratórium vagy opera. Ritmikus és zenei fogantatású, sok akrobatikus mozgással. Ebben a stílusban iránymutató előadás: eleven költészet. Béres Ilona, mint Kronosz kimagasló. Végre Weöres Sándor, az egyik legnagyobb magyar drámaíró, megtalálta a színpadot, hiszen saját korában nem ismerték fel a nagyságát. — Hallani egy „újvidéki csodáról”. — Három remekművet láttam határon túli színházban. Kolozsvárott Ionesco: Jacques vagy a behódolás című tragikomédiája út a kiüresedés és az elállatiasodás felé, Tompa Gábor rendezésében (nagy képünk). Újvidék? Mezei Kinga húszegynéhány éves színész-rendező keze alatt csupa fiatal színész játssza a Via Italia című remek szürrealista tragikomédiát. Lám, Mezeit már felhozzák Pestre. Egy kivételes temesvári Hamlet előadás vasúti talpfákon játszódik, túl magas költsége és a különleges helyszín okán nem hozhattuk Pécsre. Vannak más csodák is: Vidnyánszky Attila a Roberto Zucco című szürrealista krimi rendezése, avagy a Nemzeti Színház Csiky Gergely bemutatója, a Buborékok. Utóbbi a százharmincadik előadás volt, s úgy éreztem, nem tudom teljesíteni az előírt hat nagyszínpadi művet. De ott elém bukkant e régi magyar szerző, hihetetlenül korszerű, szellemes megfogalmazással, egészen kimagasló színészi alakításokkal, Jordán Tamás rendezése pedig egy a klasszikus színészközpontúságból sarjadó új stílust ígér. A Nemzeti tehát a rendezői színházzal szemben a régi színész-színház párhuzamos továbbélését példázza. Ügyanakkor Schilling Árpád Siráj előadásának ( ez nem baki, így, pontos j-vel írják, jópofán jelezve, hogy még a „betűellátásban” is szegények!”) nincs más játékeszköze, mint a színész teste és beszéde. E nagy rendezőegyéniségek nem csak megálmodják a játékot. Ügy hatnak a színészre is, hogy az szinte kifordul önmagából, s rendkívülit teljesít. Básti Julit a Három nővér óta nem láttam ilyen jónak, mint most a Krétakör Gruséjaként. Meglepetés: a Mikroszkóp Színpad A Mikroszkóp fantomja című igazi, kiváló kabaréja is jön a POSZT-ra. — Mit gondol, miért sok a tragikomédia? — Ilyen a jelenkorunk. A színpadról visszatükröződik a történelmünkben a túlélést segítő, a közgondolkodásunkban benne élő, önmagunkon való fanyar röhögés képessége, gyógyereje.
