A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-05-21 / 154. szám
2004. MÁJUS 21. K ultúra A HÍD 11 UKi volt Havon Aranka? MAGYAR HOLLYWOOD Szalai Vivien pesti kollégánk, nem is mellesleg az egyik legszebb magyar újságírónő, Hollywood magyarsága után eredt. Nem a múltjuk, a jelenük után. Hiszen a Korda Sándorral (VIII. Henrik magánélete, Vörös Pimpernel) vagy Kertész Mihállyal fémjelzett (Az arany pillangó, Nóé bárkája) „ősmagyar Sunset Boulevard”ot már sokszor megírták odahaza. Persze az akkori nagy magyarok java elsősorban nem színész volt, inkább a filmművészet „agyi állományába” tartozó rendező. Szalai Vivien az igazi újságíró újdonságra, a felfedezésre való hajlamával a mai filmeseket kutatta jel, gyűjtötte össze, s rendszerezte érdekesen. Egyfajta „hungarian starlist ” by Vivien Salai. Csupán stílusutánzatként keverem így a két nyelvet, hisz az említett sztárok félmagyarok... de no erről majd alább, egyetlen zárómondattal. Kezdjük Rachel Weisszel, aki ugye természetesen a Weisz bácsi lánya. Vagyis Weisz György feltalálóé, aki a maga pályáján világhírnek örvendhet. Édesanyja is monarchiabeli, mégpedig a Siegmund Freud szellemi vérvonalból, mert hogy pszichiáter. No, azért nem annyira, hogy a pályaválasztásra vonatkozó szülői elhatározást véghez tudta volna vinni lányával szemben, mert Rachel már tizenöt esztendősen elhagyta ezt az értelmiségi famíliát, s manöken, majd színész lett. Folytassuk Arankával. Maryland zsidó közösségében nőtt fel ez a magyar emigráns kislány, akit a kedves-magyaros Aranka néven szólítottak, ám később, biztosan környezeti hatásra, lefordították a nevét Goldie-ra. Szabad a vásár: ő Goldie Hawn (jobb felső képünk). Kezdetben kissé Brigitte Bardot-ós szőkeséggel, száz méterről legalábbis. A többit tudjuk: a washingtoni Amerika Erősítő párbeszéd balsors idején Véget ért Budapesten a Keresztény Könyvhét. Miután a magyar könyvkiadás pártállami szerkezete a rendszerváltás után összeomlott, 1992-ben kezdett újra talpra állni, a magánkiadók gyors létrejöttével. Ebbe a folyamatba rosszul játszott bele, hogy az állam kiadók magánosítása során egykori, a magyar nemzeti, keresztény kultúrától származásilag és érzelmileg is távol álló vezető kommunisták lettek dúsgazdaggá, közvagyonból. Ugyanakkor a keresztény kiadók is erősbödtek. Immár lassan másfél évtizede minden évijen megrendezik közös könyvnapjukat, Budapesten, a Ferenciek terén. Az idén is nagysikerű rendezvény legnagyobb újdonsága volt Mórusz Tamás: Erősítő párbeszéd balsors idején című klasszikus alkotása. Érdekessége: négyszázhetven esztendő után első alkalommal most jelent meg magyarul. Arról az időszakról szól, amikor a mohácsi csatavesztés után, a törökdúlás nevű hosszú megszállás végeztével hiányoztak a meghatározó keresztény erkölcsi szabályok. Történészek véleménye szerint az elmúlt évszázadokban, egészen máig, egyetlen társadalmi rendszernek sem állt érdekében a kiadása. (KB) Egyetem dráma tagozatos hallgatója, táncos sikert arat, majd nem csak pénzt kaszál, hanem Oscar-díjat is, a változatosság kedvéért egyéb díjakkal körözve. Két férj (Bill Hudson, majd a csere: Kurt Russel), három gyerek. Sőt, mivel a tehetség is szaporodik: leánya, Katie Hudson jó indítású sztár. Drew Barrymore (anyja neve: Ildikó) huszonkilenc éves, és nemsokára Fabrizio Moretti-né lesz. Néhány filmcímet kell csak a neve mellé írni: Sudden Love, E.T., Nászok ásza. És a nagybácsijának a nevét: Spielberg. Valaki, akiről semmi újat nem lehet írni: Paul Newman. Végül Adrien Brody (alsó képünkön), akinek van egy nemrég elhangzott mondata, amiért leginkább idéztük ezt a remek írást, Szalai Vivien eredeti színességű munkáját. Csak azonosítás képen: ő Roman Polanski A zongorista című, Amerikában ritka művészi értékű bravúrfilmjének főszereplője. Nos, a mondat így hangzik: „A tény, hogy európai, pontosabban magyar vagyok, segített abban, hogy ember maradjak egy embertelen világban.” FD B Fúrnak az EU-ban KIK TEHETTÉK EZT? Az Európai Parlament információs hivatala betiltotta a magyar ország-ismertető könyvet. Brüsszelben nagy feltűnést keltett ez az intézkedés, mert az első eset, hogy egy ország saját magát kicsinyíti benne. A kötetből ugyanis több olyan nagyon fontos magyar történelmi esemény hiányzik, amellyel egész Európa kultúráját, egyáltalán területét saját országunk, vérünk feláldozásával is védtük, elsősorban a mohácsi vész és a másfél évszázados török megszállás. A felháborító hamisításra az Európa Parlament ideiglenes képviselői közül a fideszesek hívták fel az információs hivatal figyelmét. A fideszes képviselők az e hivatalhoz eljuttatott bejelentésükben arra is felhívták a figyelmet, hogy a „megüresített”” kötet ilyen állapotban sérti a nemzeti érzékenységet, ami az Európa Parlamentben, s egyáltalán az Európai Unióban tilos. Kimaradt belőle az aranybulla, az 1848/49-es szabadságharc, sőt, a honfoglalás is. A hazai közéletben terjedő vélemény szerint olyan ország titkosszolgálata követhette el ezt a - nyomdai beavatkozással illetve technikával történt, hamar észrevehető, s a kötet újrakiadásával gyorsan helyrehozható - hamisítást, melynek érdeke, hogy ezzel a provokációval a magyar közvélemény számára az erejét fitogtassa, s félelmet keltsen. (KB) Mindenhol külföldi, de sehol sem idegen (6.) BENCZÚR GYULA Benczúr Gyula 1844-ban született Nyíregyházán. A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet egyik jelentős alakja, az MTA t. tagja (1910). Kassán folytatott középiskolai tanulmányok mellett egyidejűleg festeni és rajzolni is tanult a Klimkovits testvérek magániskolájában. 1861-től Piloty növendéke volt. A Hunyadi László búcsúja c. történeti festményével 1866- ban nagy sikert aratott Pesten. Abrázolókészségét, technikai tudását tanúsította 1869-ben készült II. Rákóczi Ferenc elfogatása c. műve is. Egyidejűleg több arcképet is készített Etelka nővéréről és Benczúr Gézáról. II. Lajos bajor király megrendelésére festett alkotásai közül jelentős XVI. Lajos és családja a versailles-i palota megrohanásakor, valamint XV. Lajos és Dubarry (1874) c. festménye (Magyar Nemzeti Galéria). Olaszországi tanulmányútjának hatását tükrözi a Vajk megkeresztelése (1875) c. műve. 1873-ban Münchenben feleségül vette Gabriel Max müncheni fest? nővérét, Linát. 1876-ban a müncheni Képzőművészeti Akadémia tanára lett. 1883- ban hazatért, s haláláig a mesteriskola igazgatójaként mint korának hivatalosan elismert művésze működött, akit megrendelésekkel, művészeti és közéleti kitüntetésekkel halmoztak el. A millenniumra 1896- ban festette meg a Budavár visszavétele c. művét. Művészetét mindinkább a pompás kosztümök, hatásos jelenetek külsőleges ábrázolása jellemezte. Számos reprezentatív, az arisztokrácia és a politikai élet alakjait ábrázoló portréja közül nevezetesebb Károlyiné, Ferenc József, gróf Tisza István, Trefort Ágoston stb. arcképe. Működése nyomán a reprezentatív portré a századforduló kedvelt s tanítványai által tovább művelt műfaja lett. Mitológiai jeleneteket (Bachásnő, Perseus és Andromeda stb.) virágok közé helyezett puttókat (Mályvák között, Venus galambjai stb.) s számos önarcképet is festet. 1906-ban a főrendiház örökös tagjává nevezték ki. Halála után Dolányt (Nógrád megye) Benczúrfalvának nevezték el. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, valamint több vidéki és külföldi múzeum őrzi.
