A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-30 / 151. szám
10 a HÍD Kultúra 2004. ÁPRILIS 30. Röviden Nóvértalálkozó Egerben Nagyszerű ötletet valósítottak meg az Egri Gárdonyi Színházban: Csehov alapdrámájának, a Három nővérnek négy színház - a nyitrai, a kolozsvári, a brnoi és a helybéli - előadását játszották el egymás után, s a színházművészet rangos szakemberei rendeztek minden másnap délelőtt vitát az előző esti produkcióról. A hazai ismeretek szerint ilyen rendezvén világszerte Egerben volt először. Britney Spears Pesten A nagy olasz dalénekes sztár, Tiziano Ferro nyitja meg április 29-én az idei tavasz vég sztársorozatát a Budapest Sportarénában, akit május 15-én Peter Gabriel követ, majd utána a világ jelenlegi ügyeletes szőke a bombázója, Britney Spears következeik május 23-án. A jegyekért való sorbanállás megkezdődött. Nyelvészeti agyrém Lagzi Lajcsi, a hajdan tűnt években a Zeneakadémia fúvós tanszakának művész növendéke messze távolodott a művészettől: ő az egyszerűbb emberek mulatós-dáridósborospoharas műsorainak legnagyobb pénzkaszálója. Szórakoztatóipari nagymenő. Most végre kapott munkavállalási engedélyt is, de csak egy évre. Zenészeivel adnak a kultúrának: az engedélyezett egy év alatt ötven dáridót rendeznek a saját fiatalabb, dalolós koruk után nosztalgiázó egyszerű, idősebb emigránsoknak. A magyar sajtóban pedig azon az ifjonc kollégán röhögnek, aki Lagzi Lajcsiről leírta ezt a címet: dáridóművész. Hiszen valaki vagy művész, vagy7 dáridós. Európa legszebb nője magyar Szenzációs magyar sikerrel zárult Las Vegasban az idei Hawaiian Tropic International szépségverseny, ahol minden földrész legszebb nőjét külön is megválasztották: a magyar Hargitai Bea lett Európa legszebb hölgye, lepipálva például a híres párizsi asszonyokat, akik Ady szerint a legméltóbbak voltak, hogy halálakor lecsókolják szemét. A világversenyben pedig az előkelő negyedik helyet szerezte meg. Ám kijelentette: színésznő szeretne lenni, s ahhoz hazaérkezéskor, első lépésként több Arany balladát kell elmondania, s jól. Közülük lányoknak az Agnes asszony a kötelező, aki mint tudjuk, a habokban fehér lepedőjét mossa. A Színház- és Filmművészeti Egyetem felvételi bizottsága nem különösebben rajongott a hírre. í Günther Grass Budapest díszpolgára s •• SZEPKONYVPARADE Lezajlott a XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, kultúránk egyik nemzetközi büszkesége, s elhangzott a Magyar Rádió tizenegyedik remek élő könyvfesztiváli közvetítés sorozata. Tizenegy év után is bizonyítva, hogy a nyomtatott sajtó, a képernyő és a rádió közül a rádió odahaza a legszínvonalasabb médium. íme az első napi közvetítésből Liptai Katalin, az egyik legelegánsabb stílusú rádiós kollégánknak remekül kiválasztott idézete, mondhatni intelmei „Remélem, hogy a számítógép egere nem rágja szét egészen a Gutenberg galaxist!” így utalt a XX század végén a modem technika, elsősorban a számítógép és a televízió miatt sajnos teret és fontosságot veszített olvasáskultúrára. Földessy Dénes Kezdjük a beszédes számokkal: a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál évente ötven-hatvan ezer látogatót vonz. Idén harminc ország ötszáz könyvkiállítója érkezett a magyar fővárosba, s három és fél napon keresztül kettőszázötven szakmai és a közönségnek való programmal várta az érdeklődőket, s e közben sok tízezer megvásárolható könyvvel. Örömünkre itt voltak az elszakított területek magyar könyvkiadói is, a legtöbben Erdélyből. A latin mondás, hogy „Sunt fata libelli”, vagyis a könyveknek meg van a maguk sorsa, idén szomorúan időszerű párhuzamot jelentett egy nép és a könyveinek sorsa között. A délvidéki magyarság újra megszervezett üldözése ugyanis kivetült az újvidéki magyar nyelvű Fórum Könyv- és Lapkiadóra is: még szerb területen eltűnt a könyvek egy része s a teljes katalógus állomány. Ugyancsak öröm, hogy a német nyelvet, Goethe nyelvét fél évszázadon át lefasisztázó, bugris szovjet erőszak ellenére, a politikai rendőrséggel erősen terrorizált Magyar Rádióban még ma is németül szinkrontolmács szinten beszélő riportereket tudtak kiállítani, s például az említett kolléganő is, amikor kellett, szép németséggel beszélt. Szükség is volt erre, mert az idei könyvfesztivál a német és magyar könyvkultúra jegyében zajlott. Hiller István kultuszminiszter Johannes Rau német és Mádl Ferenc magyar államelnök - egyébként a fesztivál két fővédnöke - társaságában nyitotta meg a rendezvényt:- Büszkék vagyunk magyarságunkra, európaiságunkra -mondta a miniszter - mert a kettő közössége azt jelenti: nem vagyunk híján az alkalmazkodóképességnek és a közösségi gondolkodásnak. Nemcsak kapni akarunk az uniótól, hanem gazdagítani is kívánjuk. Visszük anyanyelvűnket, tudományos és művészeti teljesítményeinket, Nobel-díjainkat és a jellegzetes keleteurópai fejlesztő, innovatív gondolkodást. Mádl Ferenc köztársasági elnökünk, aki az első szabadon választott kormány, Antall József Magyar Demokrata Fórumbeli miniszterelnök kabinetje kultuszminisztereként 1992-ben bejelentette a könyvfesztivál létrejöttét, így emlékezett:- Akkor nem gondoltuk volna, hogy a fesztivál ilyen méretű nemzetközi és hazai sikert hozhat. Egyre inkább Kelet-Európa jelentős kulturális rendezvényévé lesz. Misszió, mivel egy olyan korban demonstrálja a könyv fontosságát, amikor az értékvesztés általános. Johannes Rau, a Német Szövetségi Köztársaság államelnöke szerint:- A jó könyvek vígasztalnak, felráznak, makaccsá tesznek, szórakoztatnak s erősebben befolyásolnak bennünket, mint bármi más. Kívánom a magyaroknak és a németeknek, hogy maradjon meg az a képességük, amivel meghallják a másik embert. Végre nem ódzkodott eljönni hozzánk Günther Grass, a nagy német Novel-díjas író, a szovjetorosz megszállók embertelenségeit leleplező szerző, aki eddig nem volt hajlandó elutazni „egy volt kommunista országba”. Most írói munkásságának elismerése s a német magyar barátság jegyében megkapta a „Budapest díszpolgára” kitüntető címet. Csordás Gábor költő és műfordító a pécsi Jelenkor című irodalmi folyóirat vezetője pedig Lipcsében vehette át „Az európai megértésért” elnevezésű díjat. Vendégünk volt Peter Weinhardt, a világelső frankfurti könyvvásár korábbi igazgatója, aki most nyugdíjasként a budapesti könyvfesztivál tanácsadója. Végül is mi újat hozott az idei fesztivál? Semmit - s ez a legnagyobb eredménye. Megmaradt az eddigi, kezdettől fogva igen magas, s közben fokozatosan növekvő színvonalán: a legjobb hazai és világirodalmi, illetve szakirodalmi értékeket mutatta be, s a hasonló könyvrendezvények közül a legjobban ösztönzött az olvasásra. Ezt az értéket tolmácsoljuk az emigráció magyarságának: gyermekeiket most már két nyelven, angolul és magyarul azonosan igényes könyvolvasókká neveljék. Végezetül: a fesztivál kötetei közöl a legnagyobb sikert Huszti Péternek, a remek írói vénájú nagy színésznek, A Híd-ban értékelt „...sárból, napsugárból...” című könyve aratta. Sikertelen pályázatok a Magyar Színháznál Értékelték annak a pályázatnak a pályaműveit, amelyet a New York-i Magyar Színház és Művész Egyesület hirdetett meg saját elnöki posztjára. Az egyesület elnökének, a színházalapító dr. Varga Lászlónak halálával ugyanis megüresedett az elnöki szék. A pályázati határidő lejártával az egyesület igazgató testületéből alakult zsűri dr. Fercsey János elnökletével értékelte a pályaműveket. Négy pályamű érkezett be. Közöttük voltak értékes, kulturált és meglehetős koncepcióval rendelkező tervezetek is. Igazában azonban mind a négyből hiányzott az áttörő anyagi támogatási elképzelés. Ugyancsak hiányzott a valóban színházszerű szemlélet. A színház ugyanis egy sajátos, mindig zaklatott, s az egyensúly teremtő akaratra és taktikára folyamatosan rászoruló világ. így az igényesen kiírt pályázatra egyetlen olyan pályamű sem érkezett, amelynek benyújtójára rá lehetne bízni az elnöki széket. Érdemes megjegyezni, hogy az igényes kiírás önmagában is biztosíték volt a szűrésre. Igaz ugyan, hogy odahaza, s általában EÁirópában már fontos követelmény egy színházvezető számára a kultúrszociológia is, vagyis a közönségelemzés képessége. Utóbbi mind társadalmi-gazdasági, mind pedig tömeglélektani jellegű. Ismerete, sőt, a róla szóló felső fokú diplomában szereplő vizsgajegyek nélkül ma már egy vidéki kultúrház vezetésére sem igen lehet odahaza megbízást kapni. Ezt az igényt itt New Yorkban a pályázati kiírásba már be sem merték venni. Végül is Cserey Erzsébetet, a színház igazgatóját, eddigi vezető munkásságának, erényeinek és színházösszetartó eredményeinek alapján bízták meg az elnöki feladatok ellátásával is. FD
