A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-30 / 151. szám
2004. ÁPRILIS 30. Kultúra AHlD 11 II Kiállítás az imaginativ önanalízis jegyében ZVOLSZKY, ZVOLSZKY A Magyar Kulturális Központ szervezésében lesz látható Zvolszky Zita kiállítása az Atch Galériában április 25-töl. A magyar festőnő először mutatkozik be önálló kiállítással New Yorkban. Popper Péter ezekkel a szavakkal ajánlja a művész munkásságát figyelmünkbe: Fazekas Krisztina Az ember drámai lény. Egész életén keresztül gyötri vagy felemeli, menekülésre vagy elmélyedésre készteti a lelkében folyó küzdelem. Kik küzdenek egymással? A válasz sokféle lehet, a lényeg ugyanaz. A Sötétség és a Világosság erői, Isten és a Sátán, Ösztön-Én és Felettes-Én, nárcizmus és realitás, erkölcsi ideálok és Mammon isten aranya, kalandvágy és hűség... Kultúránk a dichotómia kultúrája, kettősségben éljük meg a világot és önmagunkat: anyag és szellem, lét és tudat, egyház és állam, egyén és közösség, szép és rút, jó és rossz - mindmáig hűségesen az arisztotelészi gondolathoz. Zvolszky Zita egyértelműen vállalja ezt a küzdelmet, soha nem akar elmenekülni önmaga elől a nyugalom illuzórikus rejtekhelyeire, vagy valamilyen jóféle kábulatba. Festészete, minden alkotása drámai. Képein erők feszülnek egymásnak. Szenvedélyes, sőt megszállott festőnek is nevezhetjük, olyan művésznek, aki a kifulladásig gyötrődve tárja fel alkotásaiban saját mély és egyre mélyebb rétegeit. Állandó önelemzése Babits Psychoanalysis Christiána versére emlékeztet: "Ki farag bennünket valaha egészre, ha nincs kemény vésőnk, hogy magunkat vésne, ha nincs kalapácsunk szüntelenül dúló, legfájóbb mélyünkbe belefúró fúró." Zvolszky festészete misztikus festészet, mint ahogy ő maga misztikus ember, akinek viselkedésében, stílusában, a színek és alakok kompozíciójában mindig átdereng valami transzcendencia, valami, ami túl van a racionalitáson. Zvolszky festészete erotikus festészet, mint ahogy ő maga vállaltan és nyíltan erotikus lény. Ezért erotikája mindig tiszta, nem leplezett, bűntudattól, álszentségtől mentes. A férfi és a nő viszonya néha édenkerti tisztaságban, néha a tébolyult vágy vadságában jelenik meg Deformálódik a Mona Lisa A párizsi Louvre hétfőn bejelentette, hogy tudományos program indul leghíresebb festménye, a Leonardo da Vinci festette Mona Lisa tanulmányozására, elismerve, hogy a remekmű állapota aggodalomra adhat okot. A múzeum közleménye szerint a vékony falemez, amelyre a legendás képet festette alkotója, nagyobb deformációt mutat, mint korábban. A tanulmány elkészítését ez, továbbá annak a teremnek 2005-re tervezett átrendezése indokolja, amelyben a festmény kiállítják. A vizsgálatot a francia múzeumok kutató- és restauráló központjával együttműködve végzi el a Louvre, kettős céllal: egyfelől jobban megismerni a Mona Lisa anyagait, másfelől elemezni, mennyire kényes a mintegy 500 éves kép, amely különösen érzékeny a klímaváltozásokra. A mélyreható vizsgálatot ugyanakkor úgy fogják elvégezni, hogy a kép folvamatosan megtekinthető legyen a múzeumban - nyugtatja a látogatókat a Louvre igazgatóságának közleménye. A Mona Lisa feltehetően 1503 és 1505 között készült. Arról, hogy ki a rejtélyes mosolyú hölgy', és milyen kapcsolatban állt a festővel, mindmáig több elmélet ismeretes. Feltételezhető, hogy a Monna vag}' Mbna Lisa nevű ifjú hölgyről volt szó, aki 1495- ben férjhez ment az akkoriban jól ismert Francesco del Giocondo nevű férfihez, innen a mű másik ismert neve, a La Gioconda. Maga Leonardo annyira kedvelte a manapság a reneszánsz festmészet mintájának tekintett képet, hogy hosszú időn át mindig magával vitte - végül valószínűleg eladta a francia udvarnak. Mindig híres képnek számított, különösen nevezetessé vált azonban 1911- ben, amikor egv olasz férfi, aki nem tűrhette, hogy Franciaországban található, ellopta. A kép csak két év múlva, Firenzében került elő, azóta őrizetét megerősítették. A merénylőktől is védik, ezért csak különleges üveglap mögött tekinthető meg a múzeumban. festményein, de mindig arról szól, ami az erotika lényege: a hús és a szellem egymásba fonódásáról. S ez már a szerelem misztikája, misztériuma. Pál apostol írja: "Mert nem vér és test ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, az élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak." Zvolszky képein mindig átcsillog a humor, néha a groteszken való elámulás, néha a komikum megmutatása, a friss nevetés formájában. Humora sohasem gonosz, csúfolódása sohasem megsemmisítő, csak éppen tudja, hogy mindez része a teljességnek, és ezért fügét mutat az álszent erkölcs és a szabályokba merevített esztétika mosolytalan komor papjainak. Nem veszélytelen kaland elmélyedni Zvolszky Zita alkotásaiban, ám valódi kaland, ami az ösztönök ingoványos világán keresztül a szellem derűs birodalmába vezet. Az Aich Galéria címe: 218 E 25th St. New York. Telefon: 212-686-4220. Mindenhol külföldi de sehol sem idegen (4.) Brodszky Sándor A tizenkilencedik századi festők bemutatásának folytatásaként ezúttal Brodszky Sándor életével és munkásságával ismerkedhetnek meg olvasóink. Brodszky Sándor 1819-ben született Tóalmáson. Orvosnak készült, 1841-ben beiratkozott a bécsi képzőművészeti akadémiára, majd Münchenben fejezte be tanulmányait. Külföldi utazásai után, 1856-ban Pesten telepedett le. 1862-ben barátjával, Molnár József tájképfestővel együtt fényképészeti műtermet nyitott Győrött, mely azonban csak két évig működött. Brodszky Sándor a Markó-körhöz tartozó romantikus tájképfestők jellegzetes képviselője, sokat festette a Felvidék s a Dunántúl festői tájait. Tájképeit gyakran litografálták. A Magyar Nemzeti Galéria több festményét őrzi (Vihar a Balatonon, Kilátás a Balatonra). Egy örömteli hozzászólás A HÍD április 23-i számának kultúra rovatában olvashattuk Földessy Dénes “Arany János pulóverben — A SZELLEM MAGÁNYA” című írását Bálint András a budapesti Radnóti Színházban bemutatott Arany János estjéről. Kitűnő tollú kollégám elragadtatással és művészi alázattal ír erről a csodálatos előadásról. A magyar nyelv és kultúra fennmaradásáért való aggódása válthatta ki kemény szavait, amikor azt írja: „Az amerikai olvasztótégely okozta anyanyelvi halálmenethez ritkán nyújt a művészet ilyen alkalmi időhúzó mentőövet, mint színészi és szerkesztő-rendező egyénisége révén most Bálint András nyújtott a budapesti Radnóti Színházban. Természetesen nemcsak a művész versmondó nagysága, hanem költőválasztása okán is látatlanból meghívták New Yorkba. A színész ki is utazik és bemutatja az estet. Szemben az olvasztótégellyel.” Kedves Földessy Dénes! Örömmel közölhetem, hogy az amerikai olvasztótégely okozta anyanyelvi halálmenethez a vezetésem alatt álló New York-i MÁGYAR MŰVÉSZ SZÍNHÁZ nyújt az eddigiekhez hasonlóan a közeljövőben is „időhúzó mentőövet”, ugyanis én hívtam meg színházunkba a „látatlanból” Bálint András barátomat október 3-ára, vasárnapra egyetlen egy előadásra. Ennél jobb alkalmat nem is találhatnék, minthogy leírjam, hogy szeretettel hívunk és várunk minden New York és környékén élő magyarszármazású irodalomkedvelő barátot Bálint András Arany János estjére.- -Dr. Hámori Péter a NEW YORK-1 MAGYAR MŰVÉSZ SZÍNHÁZ .. , igazgatója
