A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-01-16 / 136. szám
20 AHÍD Egészség 2003. JANUÁR 16. Csodálatos elmék Mi a közös Newton, Darwin és Andy Warhol génjeiten? Az emberiség történelmének nagy géniuszai közül többen az autizmus eg)- speciális formájában, az úgynevezett Aspergerszindrómában szenvedtek - vélekedik a dublini Trinity College egyik kutatója. Michael Frizgerald professzor történelmi személyiségek és híres művészek, alkotók, tudósok életét tanulmányozva jutott arra a következtetésre, hogy közülük az eddig véltnél jóval többen hordozták magukban az Asperger-szindrómát okozó genetikai rendellenességet. Az ír kutató szerint Isaac Newton, Aliiért Einstein, Charles Darwin és Andy Wárhol egyaránt az Aspergerszindrómának (ÄS) nevezett betegséggel született. Az Asperger-szindrómára alapvetően jellemző az igen gyenge szociális alkalmazkodó ké-pesség, illetve valamilyen bonyolult terület, vagy téma iránti megszállott érdeklődés. Jellemzői részben megegyeznek az autizmus jellemzőivel, az előbbi állapot azonban egyfajta pluszt is ad: kreatívabbá teszi az embereket. Az Asperger-szindrómások rendkí\ül intelligensek, és átlagon felüli verbális képességekkel rendelkeznek. Rendkívül nagy munkabírásúak, az átlagot felülmúló összpontosítási készséggel bírnak, és képesek arra, hogy az összefüggéseket a részletekből az egész felé haladva lássák, szemben azzal, ahogy az átlagember gondolkodik, aki az összképből visszafelé következtetve vonja le következetéseit a részletekre vonatkozóan. Az Asperger-szindrómával születettek közül sokan olvasás-és írástanulási problémákkal küzdenek gyermekkorukban. rosszul teljesítenek az iskolában, azt a benyomást keltve, hogy semmire sem viszik majd az életben. Nem tudnak beilleszkedni a közösségbe, kilógnak a sorból, és gyakran ugratják őket társaik. így járt sok - a tudósok mai álláspontja szerint - ebben a betegségben szenvedő történelmi személyiség, vagy híresség, köztük W.B Yeats költő, Lewis Carroll író, valamint Albert Einstein is. Különös, szokatlan viselkedésüket, mániás szokásaikat általában felnőtt korukban sem vetkőzik le. Andy Warhol például, aki ugyancsak minden bizonnyal Asperger-szindrómával született, mániákus módon vásárolt tárgyakat, de többnyire ki sem bontotta ezeket a csomagolásból. Einstein magának való, magányos ember volt, aki gyerekként rögeszmésen ismételgetett bizonyos mondatokat. Az Asperger-szindróma átkaival és áldásaival születetteknek reményt adhat a számos nagy- előd sikere, a társadalom számára pedig arra figyelmeztet, hogy megtanuljuk elviselni az átlagostól eltérő, különös viselkedésű társaink furcsának tűnő szokásait - vélekedett Michael Fitzgerald. Vigyázat, jön az influenzaszezon! HALÁLLÁ ALAKUL? Néhány tudós attól fél, hogy nem kell sokat várni egy minden eddiginél halálosabb járvány megjelenésére. Hamarosan Magyarországon is kitörhet az influenzajárvány, de ez korántsem halálos: vitamindús táplálkozással és védőoltással könnyen elkerülhető a megbetegedés. A szakemberek ugyanakkor azt javasolják, hogy akinek felső légúti panaszai vannak, inkább maradjon otthon. Január 14. Hazánkban az influenzajárvány általában a január-februári időszakban alakul ki, és mindig a gyermekek betegszenek meg először, hiszen az ő védettségük a legalacsonyabb az új kórokozó ellen, mondta el december végén Melles Márta, a magyar epidemiológiai központ főigazgatója. A védőoltás alig néhány száz forintba kerül, és kisgyermekeknek is beadható, tette hozzá a főigazgató. Több országban hónapok óta tombol az influenzajárvány: az Egyesült Államokban több tucat halálesetet okozott, Franciaországban pedig milliók betegedtek meg. Bár Magyarország környékén is számos országban felütötte már a fejét a kórokozó, Melles Márta szerint ennek nincs közvetlen hatása a hazai helyzetre. A Newsweek szerint napjainkban a vírusok és a baktériumok globalizálódásának lehetünk szemtanúi, amit a járványügyi szakemberek részben a kórokozók gyors szaporodásához kedvező közeget biztosító klimatikus felmelegedéssel, a légi közlekedés rohamos bővülésével, valamint az élelmiszer kereskedelem globalizálódásával magyaráznak. A tudósok talán azért tekintenek Csínján bánjunk vele: rákkeltő lehet a túl sok só MIRŐL IS VAN SÓ? A nagyon sós táplálkozás akár meg is duplázhatja a gyomorrák kockázatát, figyelmeztetett a Brit Rákkutató Központ egy japán tanulmány alapján. Január 14. A japán kutatók szerint azok az emberek tekinthetők veszélyeztetettnek, akik átlagon felül sok sót, napi 12-15 grammot, vagy annál többet fogyasztanak. A szakemberek szerint ugyanis napi 6 gramm elegendő a nátriumkloridból. A kutatók már régebben gyanítják, hogy összefüggés áll fenn a sófogyasztás és a gyomorrák között. Erre további bizonyítékkal szolgálhat a Tokió melletti Japán Nemzeti Rákkutatót Intézet tanulmánya, amelyet a British Journal of Cancer című, daganatos megbetegedésekkel foglalkozó szakfolyóirat ismertetett. Cugane Szoicsiro 40 ezer felnőtt japán étkezési szokásait követte nyomon 11 éven át. Az eredmény: míg Japánban a teljes lakosságban évente átlagosan minden ezredik férfi, és minden 2000 nő betegszik meg gyomorrákban, a nagyon sok sót fogyasztók között minden 500. férfi és minden 1300. nő lett gyomorrákos, vagyis a kockázat megkétszereződött. A gyomorrák a daganatos megbetegedések között gyakoriságát tekintve a 4. helyen áll a világon, és évente 770 ezer ember halálát okozza. A brit kormány felszólította az élelmiszer-ipari konszerneket, hogy termékeikben csökkentsék a sótartalmat. Kilátásba helyezte: amennyiben ezt nem valósítják meg elég gyorsan, jogszabállyal kötelezővé teszi a különösen sok sóval dúsított élelmiszerek - a chips, a sonka, vagy a füstölt hal - csomagolásán a sótartalom feltüntetését. fokozott aggodalommal ezekre a járványokra, mert a Dél-Kínában tavaly felbukkanó atípusos tüdőgyulladás - igen rövid idő alatt - több mint nyolcezer megbetegedést és 774 halálesetet okozott. A világ egyik leghatékonyabb vírusgyára Dél-Kínában található: a túlzsúfolt piacokon cibetmacskákat, kutyákat, macskákat és kígyókat tartanak, és a hagyomány szerint ezeket a csemegéket szinte az elfogyasztásuk előtti pillanatig életben tartják. Ez a különleges szokás igen rossz hatással van a világ egészségére, mivel az állatokról vírusok és baktériumok kerülhetnek át az emberekre, írta a Newsweek. Az orvosok attól tartanak a leginkább, hogy némely kártevő a közeli jövőben oly módon alakítja át magát, hogy a jelenlegi módszerekkel felismerhetetlenné válik. A félelem másik oka a “Nagy Influenza” rémképe, amelyről a tudósok tudják, hogy előbb-utóbb valósággá válik. A vírus számos kombinációban próbál újra és újra megjelenni, hogy aztán egyszer a valóban halálos változattal rukkoljon elő. Mellrákot okoz a dezodor? Január 14. Brit tudósok a mellrák és a dezodorok közti esetleges összefüggésre bukkantak. Egy dezodorokban, kozmetikumokban és különféle gyógyászati kencékben használt tartósítószer maradékait rákos eredetű tumorokban lehetett kimutatni - tette közzé a Journal of Applied Toxicology című angol szaklap. A dezodorok rákkeltő hatása kapcsán folytatott vita évek óta tart. Egy angol biológusnő nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmányának köszönhetően a párbeszéd most egy újabb adalékkal gazdagodott. Philippa Darbe, a Reading-i Egyetem kutatónője húsz mellrák-tumort vizsgált meg. A szövetekben parabének maradékait fedezte fel, melyeket dezodorokban használnak tartósítószerként. 'Az emberek kapcsolatija kerülnek ezekkel a kémiai anyagokkal, melyek később felhalmozódnak a testükl>en" - nyilatkozta Darbe. Éppen ezért tanácsos lenne a tartósítószereket a kozmetikumokban az eddigiektől eltérő módon használni, vagyis mindenképpen el kellene kerülni, hogy a mell tájékával érintkezzenek. Darbe ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindenképpen szükség van további kutatásokra. Richard Sullivan, egy elismert brit rákkutató észrevételezte, hogy a doktornő által vizsgált daganatos elváltozások száma nagyon csekély volt, de - mint mondta - ez nem csökkenti a tanulmány érdemeit. Az ügyben további vizsgálatokat tartanak szükségesnek a brit kozmetikai szakma képviselői is, a parabéneket ugyanis eddig valamennyi vizsgálat biztonságosnak találta.
