A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-23 / 150. szám

2004. ÁPRILIS 23. Gazdaság A HÍD 7 I Adóharc az EU régi és új tagjai között KAMATOS VÁLTOZÁS Az Európai Unió május elsejei bővítése után az egyik legkomolyabb küzdelem az unión belül az "adóharc" lesz, mivel a külföldi befektetők megnyeréséért folytatott adójogi vetélkedésükkel az Európai Unióhoz május elsején csatlakozó új tagállamok egyre inkább idegesítik Nyugat-Európa gazdag államait. Április 20. A belépő országok több­ségében az idén 20 százalék alá esett a társasági adó mértéke, miközben az EU jelenlegi tizenöt tagállamában ez az adó átlagosan 31,32 százalék. Ráadásul ez a szint is az utóbbi évek jelentős mértékű csökkentéseinek eredménye­ként alakult ki. A legnagyobb arányú visszafogás Lengyelországban és Szlovákiában tör­tént: mindkét országban idén január el­sejétől 19 százalék a társasági adó a ko­rábbi 25, illetve 27 százalék helyett. Magyarországon már ezt megelőzően 16 százalékra szállították le az adófajtát. A gazdaságilag fejlett államokat tö­mörítő OECD vezető illetékesei sze­rint az adóharc lesz az egyik legkemé­nyebb küzdelem az Európai Unión be­Újrainduló kólaharc Április 18. A Coca-Cola és a PepsiCo is űj itallal hódítaná meg nyáron a fogyasztókat. Mindkét cég új termékkel rukkol ki. A Coca-Cola új terméke, a C2 az eredeti kóla és a diétás kóla között helyezkedik el. Doug Daft, a vállalat vezetője szerint a fogyasztók régóta várnak erre a termékre, melyet egyébként már évek óta fejlesztenek. Az új italt először Japánban, majd az Egyesült Államokban mutatják be. "Az új kólát azoknak fejlesztet­tük ki, akik alacsonyabb kalóriatar­talmú italokat szeretnének inni, de a hagyományos ízre is vágynak", nyi­latkozta Daft. dalán nem meglepő, de a nagy ri­vális, a Pepsi is hasonló itallal készül a nyárra. A társaság már korábban bejelentette, hogy Pepsi Edge nevű új italával hódítaná meg nyáron a vásárlókat. A C2-t még július 4-e előtt szeretnék piacra dobni az Egyesült Államokban, megelőzve így a nagy riválist. Egyes elemzők szerint kétséges az új termékek sikere. Tom Pirko, a Bevmark tanácsadó cég vezetője ar­ra figyelmeztet, hogy az ilyen "fél­termékek” általában nem találkoz­nak a fogyasztói igényekkel. Mások szerint van értelme az új italoknak, bár visszavetheti a hagyományos márkák fogyasztását. lül a mostani bővítés nyomán. A most csatlakozó országok konkurenciáját ugyanis egyre komolyabb aggodalom­mal fogadják a régi tagállamok. Ausztria már bejelentette, hogy egy éven belül a társasági adó jelenlegi 34 százalékos szintjét 25 százalékra csök­kenti. Mások még csak az ingerült nyi­latkozatoknál tartanak. így Gerhard Schröder német kancellár (képünkön baloldalt) március végén azt vetette a leendő tagországok szemére, hogy túl­ságosan kevés adót szednek be az inf­rastrukturális beruházások költségeinek fedezésére, ezzel az Európai Uniót, fő­ként annak gazdagabb tagállamait kényszerítik arra, hogy társfinanszíro­zást vállaljanak e beruházások esetében. Göran Persson svéd kormányfő nála is szókimondóbb volt, amikor kijelen­tette: Európa északi államai, ahol külö­nösen magasak az adók, nem fogják a végtelenségig pénzzel támogatni Euró­pa keleti felét, miközben az ottani álla­mok azért küszködnek forráshiánnyal, mert alacsony fiskális terhek formájá­ban adnak ajándékot a gazdagoknak. Uh Magyar lakáshitel: vásárlás helyett felújítás? MAGYAR HÁZTÁJON Szakértők megváltoztatnák a támogatottak körét, szociálisan igazságosabb felhasználást javasoltak Az államháztartás kamattámogatási kiadásai az idén már 122 milliárd forintra rúgnak, ami az idei összes állami lakástámogatás mintegy felét teszi ki Április 19. Két évvel ezelőtt az úgynevezett szocpol volt,az egyik yyzető,lakástá­mogatási fajta Magyarországon, akkor a kormányzat erre a célra 18,9 milliárd forin­tot fordított, mégsem történt semmi érdemleges a lakáspiacon. A lakáshitelek álla­mi kamattámogatását 2002 elején a kormányzat úgy emelte, hogy az szinte minden­ki számára elérhetővé tette az új vagy használt lakás, ház vásárlását. Korábban a lakosság alig élt a lakáshitel-felvétel lehetőségével, sőt volt olyan idő­szak, amikor a bankok lakáshitel-állománya csökkent. A magas támogatás nyomán azonban másfél év alatt ezermilliárdos hitelállomány alakult ki. A bővülő lakáshite­lezés nyomán meglódult az új építésű in­gatlanok piaca, s mert új lakáshoz jár szocpol és áfa-visszatérítés is, e két támo­gatási formát is mind többen használják ki. így szocpolra tavaly már 29,4 milliárd forintot, áfa-visszatérítésre kilencmilliár­­dot fordított az állam, az idén pedig vár­hatóan 41,5, illetve 11 milliárd forint lesz a kiadás. Szakértők szerint a kormányzatnak a jövőben nagyobb hangsúlyt keli fektetnie a szociálisan igazságosabb támogatásra és a meglévő lakások állapotának javítására. Dicséretes ugyanis a vásárlást vagy éppen az építést támogatni, de talán ennél is fon­tosabb lenne a meglévő, elöregedő lakás­­állomány korszerűsítése és felújítása. Jelenleg ez utóbbi kategória nem kap állami kamattámogatást. Sokan persze azért nem újítják fel az ingatlanjaikat, mert egy ki­sebb összegű hitel, akár egy-három millió forint törlesztő részletei is súlyos csapást mérnének a havi családi költségvetésre. A számítások szerint a korszerűsítés, bőví­tés, esetleg a felújítás nem okoz majd olyan hitelfelvételi eufóriát, s nem kerül olyan sokba az államnak, mint a lakásvásárlások támogatása. Viszont jelentős mértékben javíthatja a magyarországi lakásállapotokat. Elkápráztatta a piacot a General Motors Április 16. A General Motors Corp. a vártnál jobb első negyedévről számolt be. a cég üzletme­netét a finanszírozási üzletág és az ázsiai autóipari tevékenység jó teljesítménye lendítette fel. A társaság javított idei prognózisán is. A világ legnagyobb autógyártója az év első negyedében 1,28 milliárd dollár, részvényenként 2,25 dollár nettó eredménvt ért el, az egv évvel korábbi 1,48 milliárd, illetve 2,71 dollár után - jelentette a Reuters. (Ez utóbbiban egy félmilliárdos egyszeri növelő tétel is benne volt, akkor a GM Defense eladása részvényenként 90 centet ho­zott.) A profit felülmúlta mind a GM, mind a piac várakozásait. Kevesebb a dömpingeljárás Április 21. A múlt év második felében csök­kent a világon indított dömpingellenes eljá­rások száma az előző év azonos időszakához képest - derül ki a Világkereskedelmi Szer­vezet (WTO) kedden nyilvánosságra hozott összeállításából. Tizennégy WTO- tagország összesen 115 eljárást kezdemé­nyezett 30 ország exportőre ellen, az élen India állt (33 kezdeményezéssel), majd az Egyesült Államok (21) és Kína (11) követke­zett. 2002 második fél évében még 18 ország 161 eljárást kezdeményezett. A legtöbb ke­reset Kína ellen indult, partnerei 30 esetben találták sértőnek a kínai exportőrök maga­tartását 2003 második felében és ugyaneny­­nyi esetben egy évvel korábban is. \ sorban utána az USÄ, az EU, és Japán, mindegy ik esetben nyolc eljárással, illetve India és Dél- Korea következik, hét-hét esettel. A WTO antidömping- szabályai értelmetlen a kor­mányok abban az esetben kezdeményezhet­nek dömping-ellenes eljárást, ha valamely exportőr dömpingje az adott iparág piacán károkat okoz. Jó befektetés a Mólnak az INA Április 19. Egy értelműen jó befektetésnek minősíthető a horvát INA megvásárlása - mondta a Világgazdaságnak Geszti László, a MÓL gazdasági vezérigazgató-helvettese. A szakember szerint komoly munkával há­­rom-öt éven belül elérhető, hogy a nettó nyereség elérje a 180-190 millió dollárt éves szinten. Ehhez, azonban változtatni kell a vállalatirányítási módszereken, és át kell ala­ktani a hprvát cég költséggazdálkodását. Szerkezeti felépítésében nagyon hasonlít egymásra a Mól és a horvát INA olajtársa­ság, mivel mindkét cég integrált olajvállalat­ként működik. A két társaság közötti kü­lönbség inkább abban van, hogy a horvát vállalat vezetési gyakorlata még nem olyan kifinomult, mint a Mólé. Ennek az az oka, hogy az állami vállalati időszak most kezd csak véget érni a horvát olajtársaságnál, így azok az üzemgazdasági módszerek, amelye­ket a Mól már 10-12 éve alkalmaz, most kez­denek csak kialakulni a horvát olajtársaság­nál. Az INA ugvanis a Mól belépésével vált magánvállalattá, és ezáltal lett rákényszerít­ve arra, hogy kizárólag a nyereségre kon­centráljon. Jaksity György Európa új veze­tői között Április 18. á Budapesti Értéktőzsde vezető­je is szerepel a Financial Times huszonötös listáján, melyen Európa új vezetőit mutatja be. Jaksity7 György mellett a listán szerepel Jean-Philippe Courtois, a Microsoft európai vezetője, Jochen Zeitz, a Puma vezére, Mathias Döpfner, az Axel Springer igazga­tója, Wolfgang Bernhard, Mercedes-vezér, Kai-Uwe Ricke, a Deutsche Telecom veze­tője. A Financial Times szerint Jaksity György meghatározó szerepet tölt be a ConCorde Értékpapír Rt. vezetőjeként a magyarországi gazdasági életben. Valutaárfolyamok (ÁPRILIS 20.) 1 USD = 211.131 HUF 1 USD = 0.845 EURO 1 USD = 33.914 ROL 1 EURO = 249.73 HUF

Next

/
Thumbnails
Contents