A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-16 / 149. szám
20 A HÍD Egészség 2003. ÁPRILIS 16. Borban az igazság Számos közlemény látott napvilágot a borfogyasztás kedvező hatásairól. Sok olyan tudományos munkát adtak közre, mely meghatározza azon anyagokat, melyeknek számlájára írhatóak e kedvező élettani hatások. A legtöbb tanulmány a vörösborokban jelentősebb mennyiségben előforduló rezveratrol hatásait taglalta. A különböző epidemiológiai vizsgálatok, az in vitro-, az állat- és a humánkísérletek azt mutatták, hogy a borokban, a teában, a különféle gyümölcsökben és zöldségekben található polifenol-vegvületek között jelentős számban találhatók olyanok, amelyek egyebek mellett gátolják vagy lassítják az érelmeszesedés folyamatát, rákellenes hatásúak, illetve antioxidáns hatásuknak köszönhetően fontos szerepük van a különféle káros folyamatokért (pl. sejtek pusztulásáért, gyulladásokért, öregedésért) felelős, erősen reakcióképes oxigénvegvületek képződésének gátlásában. 'főbb kísérlet eredménye igazolja azt, hogy a rezveratrol a szív- és érrendszerre védő hatással van, kedvezően hat a zsírlebontási folyamatokra, illetve gátolja a vérlemezkék öszszecsapzódását - ez utóbbi érelzáródást okoz. A rezrevatrol a felsoroltak mellett még gyulladáscsökkentő és egyéb kedvező hatásokkal is rendelkezik, és bizonyos tumorok képződésének gátlásában is szerepe lehet. A sokféle, borokkal és polifenolokat tartalmazó növényekkel végzett kísérlet adatai alátámasztják a vörösbor és egyéb, polifenolokban gazdag élelmiszemövények és italok megfelelő mennyiségben és változatos összetételben való fogy asztásának helyességét, illetve szükségességét az egészség fenntartásában és több féle betegség megelőzésében. í Mégsem káros, hanem inkább fontos a tejzsír AZ ÉLET VAJAS FELE A legfrissebb eredmények azt igazolják, hogy a természetes tejzsírok fogyasztásának csökkentésével fontos bioaktív anyagoktól fosztották meg az emberi szervezetet. Abból mindig baj van, ha átesünk a ló túlsó oldalára. A legjobb elméletek, a legtudományosabb megállapítások is visszájára fordulhatnak. Ez történt a koleszterin elleni hadjárattal is. Április 14. Az ötvenes évek közepén sikerült bizonyítani, hogy a vér koleszterin szintje és az érelmeszesedés között összefüggés van, vagyis a túl sok koleszterin károsítja az ereket, oka lehet a szívinfarktusnak. Mivel a koleszterin főként állati eredetű zsírokkal kerül a szervezetbe, kézenfekvő volt a teória: kevesebb állati zsírt kell fogyasztani, helyette a növényi olajokat kell előtérbe helyezni. Az ennek érdekében indított világméretű kampány olyan jól sikerült, hogy - ahogy mondani szokták - a fürdővízzel együtt kiöntötték a gyereket is. A túlzott koleszterin szemlélettel megalapozatlanul egy sor olyan terméket is a vádlottak padjára ültettek, amelyeknek éppen, hogy ott kellene lenni a táplálékaink között. Ez történt a természetes vajjal is. Az emberek egészségéért indított kampány ugyanis menet közben olyan irányt vett, hogy nem az állati zsír és növényi olaj került szembe egymással, hanem a margarin a vajjal. A legfrissebb - alig 1-2 éves - .kutatási eredmények azonban azt igazolják, hogy a természetes tejzsírok fogyasztásának csöftkentéséveffontőS bioaktív anyagoktól fosztották meg az emberi szervezetet. Jogos a kérdés, hogy akkor az eddigi koleszterin elmélet nem volt igaz? Akik betartották az orvosok és táplálkozástudósok tanácsait és megváltoztatták az étkezési szokásaikat, fölöslegesen tették? Szó sincs róla. Hiszen mindaz igaz, amit az állati eredetű zsírokról megállapított a tudomány. Az is természetesen igaz, hogy összefüggés van a zsírok, és egyes élelmiszerek fogyasztása és a vérzsír szintje között, valamint, hogy a magas vérzsír tartalom érrendszeri betegségeket, ennek szövődményeként szívinfarktust, agyi érelzáródásokat okozhat. A tejzsírban 4-5 olyan anyag található, amely külön-külön is, de együtt különösen nagyon fontos védelmet nyújtanak a szervezetnek. Az egyik fontos alkotóelem a konjugált linolsav. Ez olyan esszenciális (az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen) telítetlen zsírsav, amely természetes védőanyag. Kiderült róla, hogy jelentős rákellenes hatása van, a többi alkotóelemmel (foszfolipid, vajsav, A-vitamin, béta karotin) együtt. A belőlük készült koncentrátummal végzett kísérletek egyértelműen bebizonyították ezt a hatást: Rákos sejtekkel beoltott állatok közül azokban nem fejlődött ki tumor, amelyeket a tej ezen alkotóelemeinek - különösen a konjugált linolsavnak - a koncentrátumával kezeltek. Laboratóriumi körülmények között MA rövid szoláriumozás is árt a bőrnek MESTERSÉGES FÉNY A szoláriumokból áradó UV A sugárzás is károsítja a sejteket, ezért többszöri, igen rövid szoláriumozás is ugyanolyan káros lebet, mint a hosszabb napozás. Április 12. Belgiumban a 15 és 35 év közötti korosztályban minden harmadik nő és minden tizedik férfi rendszeresen jár szoláriumba, márpedig a napágyak használata veszélyes is lehet - írja a La Derniere Heure című belga napilap csütörtöki számában. Az egyik fő probléma az, hogy a szoláriumozók nem érzékelik a veszélyt: a napágyak által kibocsátott ultraibolya (UV) sugarak ugyanis nem okoznak leégést, vagy legalábbis csak a legérzékenyebb bőrű embereknél. Ennek oka, hogy a napágyak főleg az UV-sugárzás egyik típusát, az UVA-t használják, miközben egy másik típus, az UVB az, amely égeti a bőrt - s amelyről már korábban egyértelműen bebizonyították, hogy rákot okozhat. A napsugárzás mindkét típust tartalmazza. A belga újság egy ausztráliai tudósnak, a sydney-i egyetem professzorának, Gary Halliday-nek a kutatási eredményeit ismerteti. A tudós mintegy húsz, bőrrákban szenvedő beteg szövetmintáit vizsgálta, s egy nagyon fejlett, lézert használó technikával azt elemezte, vajon milyen típusú UV-sugárzás okozhatta az illetőnél a rákos sejtek kifejlődését. Az eredmény egyértelmű: az UVA és az UVB egyformán káros, a különbség csak az, hogy az első típus a bőr mélyebben található sejtjeit támadja, a második pedig a felszínhez közelebb lévő rétegeket. Az ultraibolya sugárzás tehát - bármilyen legyen is a típusa - komoly genetikai változásokat okozhat, ha hosszabb időn át éri a testet, (hp) mesterségesen létrehozott rákos sejteket is elpusztította. Igaz, a természetben nem fordul elő ekkora koncentrátumban, de mint természetes bioaktív anyag, a rendszeres fogyasztása biztosítja a szervezet számára a védelmet. Az is kiderült, a tejzsír nem hogy növelné a vér koleszterin szintjét, hanem csökkenti. Sőt! Az is bebizonyosodott, hogy a tejzsírban lévő konjugált linolsav nem csak nem hizlal, hanem a lerakodott zsírpárnákat eltünteti, aki rendszeresen fogyasztja, nem hízik el. A vajsav a gyermekek számára igen fontos növekedési faktort is tartalmaz, (hp) Génterápiás siker a szívgyógyászatban Amerikai kutatók sikeresen regeneráltak károsodott szívsejteket, génterápiás eljárással. A Jefferson Medical College és a Duke University kutatói laboratóriumi kísérletek során elérték, hogy a nem megfelelően működő emberi szívsejtek visszanyerték erejüket, és ismét normálisan végezték összehúzódásaikat. Az eredmény nagy lépést jelent a klinikai vizsgálatok megkezdése felé. Walter Koch és kollégái a leggyakoribb módon, vírusokkal jutatták be a terápiás gént a szívsejtekbe. A gén, illetve a róla másolódó fehérje egy olyan enzim működését blokkolja, amelynek megnövekedett szintje hozzájárul a szívgyengeség kialakulásához. A kutatók egy ideje tudják, hogy a génterápiával megtámadott enzim olyan fontos receptorokat kapcsol ki, amelyek a szívritmust és az összehúzódások erejét szabályozzák. Ha tehát sok receptor kerül kikapcsolásra, szívzavar alakul ki. A terápiához használt vírus a közönséges meghűlést kiváltó ún. adenovírusok egy ártalmatlanná tett változata, (o)
