A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-16 / 149. szám

2004. ÁPRILIS 16. Gyerekeknek A HÍD 21 Varga Erzsi Vizilóné Vizilóné bánatában fülig bújt el a mocsárban.- Bőröm vastag, érdes, durva, jót tenne egy iszap kúra. Nem vagyok vékonydongájú, nyakam tokás, léptem lassú. Indulnék én lóversenyen, hájasán ez reménytelen. A fogaim sárgák nagyok, mosolyogni így nem tudok. Tonnás testem lottyadt, pufók, férjemnek ez már válóok. Kövér párja megcáfolja:- Drágám, bőröd bársonypuha, sudár a szép termeted, árnyék melletted! ✓ Nagy Abrahám Leckeórákat veszek Én, elaggott földi vándor tanulok az unokámtól. Amikor csak ráérek, leckeórákat veszek. Még kimondani is rémes ő még csak alig ötéves. Tanít, oktat és nevel, kiigazít, leszerel. Leckézteti a vén gurut, mert ő mindent jobban tud. Megszólalni sem merek, ráhagyok, csak nevetek. Nem kell törjem a fejem, hogy ez, meg az, hogy legyen. Megkérdem az unokát, ő csak tudja a nyitját. Tudod-e? Hol volt, hol nem volt, hetedhét ha­táron is túl, az Operenciás-tenger part­ján élt egy öreg halász. De nem egye­dül ám, mert volt neki egy nagyravá­gyó felesége. Egyik nap a halász, szoká­sa szerint kievezett a tengerre. Hama­rosan fogott egy gyönyörű aranyhalat. Láss csodát, az aranyhal megszólalt:- Kedves halász, kérlek, dobj vissza a vízbe! Nem fogod megbánni: minden kívánságodat teljesíteni fogom. Az öreg halásznak megesett a szíve a halacskán, és vissza­dobta a tengerbe. Békésen hazaballagott. A felesége már csípőre tett kézzel várta.- Mit fogtál? Hoztál valamit?- Fogtam ma egy aranyhalat.- Na és hol van? Ho­va tetted?- Könyörgött az életé­ért, és visszadobtam a víz­be. De megígérte, hogy va­lamennyi kívánságunkat telje­síteni fogja.- Úgy? Eredj azonnal vissza hozzá, és mondd meg neki, hogy eg)7 szép ház kellene! - ripakodott rá a házsártos asz­­szony. Ugyanis add^g egy rozoga kunyhó­ban laktak. Elbaktatott a fial ász” arra a helyre, ahol az aranyhalat kifogta. A partra érve elkiáltotta magát:- Hallod-e, te aranyhal! A feleségem azt üzeni, hogy egy szép házat szeretne a düledező viskónk he­lyett. Eltelt egy kis idő, mire az aranyhal fel­bukkant. Amikor meg­jelent, így szólt: Rendben van. Menj haza: minden úgy lesz, ahogyan kér­te a feleséged. Mikor hazaért, már ott állt egy takaros ház a kunyhójuk helyén. Az asz szony sürgött-forgott a konyhában. Egy ideig örült az új háznak, hanem az egyik napon ráparancsolt az urára:- Hallod-e, eredj el ahhoz az arany­halhoz! Mondd meg neki, hogy egy kastélyra lenne szükségem, mert gróf­né akarok lenni! Újra elment a halász a tengerpartra. Megállt a fövenyen és így szólt:- Hallod-e, te aranyhal! A felesé­gem most kastélyt akar és grófi címet is mellé. Alig telt el néhány perc, kidugta a fe­jét a vízből az aranyhal. — Rendben van: mire hazaérsz, meglesz, amit kívánt az asszonyod. A halász egy gyönyörű kastélyt talált ott­hon. A feleségét alig lelte meg a sok szoba között. Ott pipiskedett az egyik­ben a tükör előtt boldogan. Másnap reggel alig ébredtek fel, már kezdte is a zsörtölődést az asszony: — Figyelj rám! Eredj az aranyhalhoz, és mondd meg neki, hogy királyné akarok lenni, aki palotá­ban lakik. Mit tehetett volna a szegény ember? El­ballagott a tengerhez, és átadta az aranyhal­nak a felesége üzene­tét. Kellett várni egy negyedórát, mire elő­jött a hal. Mikor meg­hallotta az asszony kéré­sét, elkomorodott, de csak annyit mondott: — Menj haza, mindent úgy találsz, ahogy a feleséged kívánta. Ami­kor hazaért a halász, alig engedték be a cifra palotába. A felesége éppen vacso­rázott, libériás inasok szolgáltak fel ne­ki. Aznap nem is zsémbelődött, elége­dettnek látszott. Ám másnap reggel, miközben a szolgák öltöztették, már sorolta is a férjének: — Eredj ahhoz a hal­hoz! Úgy döntöttem, hogy inkább császárné leszek, és az egész föld­kerekségen én akarok uralkodni. Elszontyo­lodott a halász, de azért elment. Szólítot­ta az aranyhalat, és várta, mikor bukkan fel. Amikor a halacska megtudta, mit akar a telhetetlen asszony, csak ennyit fűzött hozzá: — Menj vissza, és éljetek ismét a régi, nyomorúságos viskótokban! Ha azt hiszi a felesé­ged, hogy munka nélkül élhet, nem ér­demel jobbat. Értette a halász, hogy miért mondta ezt az aranyhal. A maga módján örült is ennek. Hazament és ott találta a felesé­gét a kunyhóban, éppen sütött-főzött. Abban laktak azontúl szegénységben, amíg meg nem haltak. Vége Az idő eljár, senkire nem vár. Time passes, it waits for nobody. * A kákán is csomót keres. He seeks a knot even on the rush. Bal lábbal kelt fel. A jég hátán is megél. i He got out of the bed with He can live even on flat ice. the left leg. He can get money in desert. To get out of the bed on the • wrong side. Mi a Kerberosz? Háromfejű, kígvófarkú kutya. Az alvi­lág, Hádész bejáratát őrizte. Héraklész 12 feladata közé tartozott, hogy a Kerberoszt megszelídítse és fölvigye a földre. Manapság a szigorú őröket szokás Kerberosznak, Cerberusnak nevezni. Mi a klorofill? A növény sejtjeiben található zöld pig­mentek. A fotoszintézisben nagy szere­pük van, mert az elnyelt fényenergiát to­vábbítja a vízbontó és a szén - dioxidot asszimiláló rendszerhez. Sötétben a leve­lek elhalványulnak, mert nincs bennük klorofill, fény hatására viszont gyorsan kizöldülnek. Amit ma megtehetsz, ne ^ Kabátügye van - Kabátügybe keveredett, halaszd holnapra. He has a coat-affair. Do not put off till tomorrow man whose coat was stolen was told, to what you can do today. % be involved in a coatstealing affair. Aki a nád között ül, olyan sípot csinál, amilyet akar. He who is sitting in the reeds, makes a whistle of his choice. Magyar népmese Az öreg halász és nagyravágyó felesége 6YEREKEKN

Next

/
Thumbnails
Contents