A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-16 / 149. szám

12 A HÍD TUDOMÁNY 2004. ÁPRILIS 16. Röviden Biztonsági hiba a RealPlayer lejátszójában A RealNetworks kiadott egy hibajavítást, mert a?, egyik csatolóprogram segítségével a támadók átvehetik a számítógép irányítását, ha fut a lejátszó. A RealPlayer 8, RealOne Player, RealOne Player v2, RealPlayer 10 és RealPlayer Enterprise szoftverekben az R3T csatoló pufferének túlcsordulását kihasznál­hatják a támadók, és kártékony kódokat fut­tathatnak a rendszeren. A RealPlaver 10 Gold változatot nem érinti a hiba, mert a te­lepítésekor a csatoló törlődik. A LEGŐSIBB MACSKA Az eddig ismert legkorábbi háziasított macska maradványait találták meg francia kutatók eg\’ ciprusi sírban. A körülbelül nyolc hónapos házikedvencet nagy gondos­sággal temették el a kőkorszakban, feltéte­lezhetően gazdája mellé, 9500 évvel ezelőtt. Eddig a történészek úgy vélték, hogy a macskákat először az ókori Egyiptomban háziasítottak a Krisztus előtti 19-20. század körül. A ciprusi macska tehát jó 6000 évvel korábbi, mint az eddig ismert házimacska­­múmiák. A macska csontjait tartalmazó sírt egy a neolitikumból származó ciprusi tele­pülés ásatási helyszínén tárták föl francia ré­gészek. Az összegörnyedt testhelyzetben fekvő emberi csontváz mellett, attól 40 cen­timéterre találtak rá az állat maradványaira. "Az, hogy a macskát kölyökkorában egy em­ber mellé temették, arra enged következtet­ni, hogy az állat fontos szerepet töltött be a sírban mellette fekvő ember életében" - ma­gyarázza Jéan-Denis Vigiie, a párizsi termé­szettudományi múzeum munkatársa. Ezt a feltevést erősíti az a tény is, hogy az állatot minden jel szerint nagy gonddal helyezték el a sírban, testük egymással párhuzamosan fekszik. Jönnek a gyorsan FELTÖLTHETŐ AKKUMULÁTOROK A Varta legújabb ceruzaelem méretű nikkel-metálhidrid (NiMh) akkumulátorai tizenöt perc alatt feltölthetőek, de órákig működnek. A hagyományos rendszerekkel ellentétben a Varta az akkumulátorokba, és nem a töltőbe építi be a túltöltés elleni vé­delmet. A villámgyors töltés akkor lehetsé­ges, ha a töltés kikapcsolása hajszálponto­san történik. Az új akkukban elhelyezett ér­zékelő folyamatosan ellenőrzi a töltést, és ha elér egy adott szintet, az akkumulátorok azonnal lekapcsolják magukat a töltésről. Az akkuk egymástól függetlenül töltődnek az akár 7500 mA-t elérő töltőárammal. A Varta " 15 Minute Charge & Go" rendszere ezerszeres töltést tesz lehetővé memóriaef­fektus nélkül. Furcsa jelenség a Titánon Amerikai és japán kutatók egy’ nagyon ritka égi jelenséget tapasztaltak a Szaturnusz együk holdjának, a Titán légkörének kiterjedését ta­nulmányozva. Amikor a Titán elhaladt a röntgentartományban nagyon fényes Rák­köd előtt, amelv egy 1054-ben felrobbant szupernóva maradványa, a Titán árnyékát fi­gyelhették meg a Chandra-röntgentávcső se­gítségével. Ehhez hasonló jelenség még nem látszott a Földről, a következő átvonulásra pe­dig 2267-ig kell várni. A Chandra mérései szerint a Titán árnyéka nagyobb volt annál, amelyet a szilárd felszín tudott volna létre-I Választ kaptunk az evolúciós fejlődés egyik kérdésére A KÍGYÓ BŰVÖLETE A kutatókat régóta foglalkoztatja a kígyók evolúciójának kérdése, ugyanis mind a mai napig nem tisztázott, hogy ezek a hüllők szárazföldi gyíkokból vagy tengeri élőlényekből fejlődtek-e ki. Az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatói szerint most végre választ kaptunk a kérdésre. Április 12. Blair Hedges professzor, a Penn­­syalvania Egyetem munkatársa és Ni­colas Vidal doktorandusz a Biology Letters legfrissebb számában arról szá­molnak be, hogy genetikai vizsgálatok alapján egyértelműen kimutatható: a kí­gyók ősei szárazföldi állatok voltak. "Ez a következtetés megerősíti az evolúció­­biológia egyik általános tendenciáját, ugyanakkor a hüllőkről folytatott gon­dolkodás száz éves hagyományával száll szembe" - nyilatkozta Hedges. Az első négylábú élőlények (tetra­­podák) mintegy 365 millió évvel ezelőtt jelentek meg a szárazföldeken. Később számos csoport visszatért a tengerbe, köztük a mai delfinek és bálnák ősei is: a végtagjaik uszonyokká alakultak át. A kígyókkal foglalkozó szakembere­ket (herpetológusokat) azonban régóta megosztja a kígyók eredetének kérdése. Egyesek úgy vélik, hogy a kígyók szárazfödi gyíkokból fejlődtek ki; az át­alakulás célja az elmélet szerint az lett volna, hogy lábak nélkül könnyebben átfurakodhassanak a talajban lévő lyu­kakon és nyílásokon. Mások azonban úgy gondolják, hogy a kígyók a Mososaurus őshüllőcsaládhoz tartozó fajokból alakultak ki, amelyek vízben élő gyíkok voltak, s egy "második part­■ Indulhatnak a kereskedelmi őrjáratok MAGASABB LETT AZÉG Búrt Rután a nyolcvanas évek közepén megépítette a Voyager repülőgépet, ami 1986- ban egyetlen tankolással körberepülte a Földet. Rután most pedig saját fejlesztésű Űrrepülőgépével elsőként szeretne turistákat szállítani a világűrbe. A világhírű mérnöknek egy év áll a rendelkezésére, hogy teljesítse vágyait, ugyanis az Egyesült Államok repülésügyi hivatala ennyi időre engedélyezte, hogy száz kilométeres magas­ságban utasokat szállítson. Április 15. Sokan úgy gondolják, hogy Rután SpaceShipOne névre keresztelt repülője (képünkön) sikerrel jár, és ezzel a vállalkozó elnyerheti az amerikai X­­Prize alapítvány tízmillió dolláros felajánlását is. A hatalmas összeget ugyanis az kapja meg, aki magánerőből felépített űrrepülőgéppel há­rom embert száz kilométer magasba röpít, biztonságosan visszatér az utasokkal a Földre, és két héten belül ugyanazzal a géppel megismétli a fellövést. Az elszánt vállalkozó egyéb­ként abban reménykedik, hogy tíz éven belül egy mai luxus­utazás áráért embereket vihet a földi légkörön kívülre, és az űr­turizmus sok ember számára elérhető lesz. Az Egyesült Államok repü­lésügyi hivatala (FAA) az utóbbi húsz évben több mint százötven rakéta fellövésé­re adott engedélyt, de csak nemrégiben kezdett el foglalkozni a többször felhasz­nálható utasszállító űrjármüvek engedélyezetésével. Hank Price, az FAA szóvivője a New Scientistnek elmondta: az engedély elbí­rálásánál alapfeltétel volt, hogy a vállalat garantálni tudja a közbiztonságot, és ar­ról is meggyőződtek, hogy a cég bármilyen esetleges meghibásodás esetén ki tud­ja fizetni a kárköltséget. Az FAÄ szakemberei alaposan átvizsgálták a jármű tech­nikai felépítését, a repülési útvonalakat és a lehetséges környezeti hatásokat is. Összesen huszonheten versenyeznek X-Prize felajánlásáért, és a SpaceShipOne 2003. decemberében elsőként hajtott végre próbarepülést emberi utassal - az űrha­jó ekkor huszonegy kilométeres magasságba jutott. A SpaceShipOne összesen ti­zenkét sikeres próbarepülést teljesített, (i) raszállással" alapozták meg a kígyók rendjének kialakulását. A "vízikígyó-elmélet" leginkább a kí­gyók és a varánuszok közötti fizikai ha­sonlóságra támaszkodik. A varánuszok közé tartozik például a Komodói varánusz - vagy közkeletű nevén a Komodói sárkány - a Mososauruszok legközelebbi élő rokona. "A varánuszoknak is hosszú, villás nyelvük van, márpedig nem sok más gyík rendelkezik ilyen nyelvfelépítéssel. Testük alakja hosszúkás, egészen kígyó­­szerű. Állkapcsaik kifejezetten nagyok, és a kígyók állkapcsaira hasonlítanak. Az anatómiai alapokon álló elmélet ellenőrzése érdekében Vidal és Hedges 17 kígyócsalád (összesen 25 létezik) és mind a 19 gyíkcsalád DNS-mintáitösz­­szehasonlította. Eredményeik szerint a kígyók genetikai állománya sokkal in­kább hasonlít a szárazföldi gyíkokéra, mint a varánuszokéra - ez viszont erős bizonyíték a szárazföldi evolúció elmé­lete mellett. "Az elmúlt öt évben többen is nyilat­kozták épp a DNS-szekvenciák vizsgála­ta alapján azt, hogy a kígyók kapcsolat­ban állnak a varánuszokkal. De ezen ese­tek között egy sem akadt, amelyikben va­lamennyi gyíkcsalád örökítőanyagát megvizsgálták volna, így elmondható, hogy nem vették figyelembe az összes adatot" - jegyezte meg Hedges, (o) Az öregedés genetikája Április 13. Claudio Franceschi professzor vezetésével az Olasz Nemzeti Kutatóközpont munkatár­sai háromezer 90 éves férfi és nő DNS-mintáit tanulmányozták. A kutatás legfőbb célja, hogy megtalál­ják a hosszú életért felelős géneket: ezek talán segíthetnek olyan gyógy­szerek előállításában, amelyek segít­ségével tovább megőrizhető az egészség. Franceschi professzor sze­rint "elméletileg semmi akadálya an­nak, hogy a 110, 120 vagy akár 125 éves kort is megérjük." Az Egészséges Öregedés Geneti­kája elnevezésű vizsgálat Európa több országában zajlik. A vizsgálatra fordított összeg eléri a 7 millió eurót; a terveket a berlini Emberi Genom Konferencián mutatták be. Franceschi professzor reményei sze­rint öt éven belül sikerülhet azonosí­tani a megfelelő géneket. A kutatás az életmód és az élettartam össze­függéseire is kiterjed. "Egyes családokban többen is megérik az évszázados kort; valószí­nűtlen, hogy ezekben az esetekben puszta véletlen egybeesésről lenne szó" - nyilatkozta a professzor.

Next

/
Thumbnails
Contents