A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-16 / 149. szám

2004. ÁPRILIS 16. Kultúra A HÍD 11 H Ganxta Zolee: “nyolc év a teljes elhüly ülésig' A FENEGYEREKEK A Április 10-én szombaton Ganxsta Zolee és a Kartel lépett fel a Backdraft's klubban Queensben. Nagy sikere volt a magyar rap bandának, a rajongók a színpad előtt beadbang-eltek, a nézősereg többi része a bárpulttól figyelte az eseményeket. A piszkosszájú fenegyerekek nem először jártak New Yorkban, mondhatni, már-már hazajárnak Amerika kulturális fővárosába. Az új tervekről Ganxsta „Döglégy" Zoleet és O.J. Sámsont kérdeztük (képünkön).- Mit jelent nektek New York?- Az első két hét mindig hatalmas bu­lizással telik, aztán kipukkanunk, egy nap pihenés, majd végig­járjuk a szokásos útvona­lunkat Manhattanban a Canal Streettől a Times Squareig gyalog, közben mindenféle boltba beté­rünk és hülyeségekre szór­juk el a pénzünket. Ugyan újdonságot már nem nyújt, de mindig szellemi felfrissülést jelent.- Tavaly ősszel jelent meg legújabb válogatás al­bumotok Greatests Hits címmel. Milyen számokat gyűjtöttetek össze ezen a lemezen?- Található rajta egy új nóta, meg két ritkaság is, amelyek eddig hivatalos formában még soha nem jelentek meg. Ezen kívül a legjobb és legsikeresebb nótákat tettük erre az al­bumra. Tulajdonképen az eddigi munkásságunk ösz­­szefoglalója ez a lemez 1995-től mostanáig.- Nyolc év egy együttes életében nem kevés. Hol tart most a banda?- Mára teljesen elhülyültünk. Mondhatni fordított arányossággal fej­lődtünk, minél öregebbek lettünk, an­nál hülyébbek, és ezen már így negy­ven felé nem is fogunk változtatni. Eb­ben a szellemben folytatjuk tovább. Az, hogy kiadtunk egy válogatás le­mezt, nem jelenti azt, hogy be akarjuk fejezni. Úgy gondoltuk, mármint a ki­adónk úgy gondolta, hogy nyolc év után már ideje egy Greatests Hits-et megjelentetni. Összeraktunk egy új számot, tehát szórakoztunk is egy jót, meg forgattunk hozzá egy videoklipet, ami nagyon jól sikerült. Ennek címe A legnagyobb pofon, ami egy szójáték is egyben, hiszen angolra fordítva great­est hit.- Milyen új terveitek vannak?- Készülünk egy új dologra. Amíg mi itt kinn voltunk, addig odahaza már folynak az előkészületek. Közös albu­mot készítünk hat kelet-európai rap együttessel Euro Rap Gang címmel. Ebben egy lett, egy román, egy szlo­vén, egy orosz és egy szerb banda vesz részt, meg persze mi és Ogli G, aki egy rövid kényszerpihenő után ismét köz­tünk van. Rengeteg ötlettel érkezett, ez a közös produkció is ő agyából pattant ki az EÜ-s csatlakozás kapcsán. Kellett hozzá szervezőmunka. Egyszer már majdnem feladtuk, de végül sikerült összehozni a hat együttest. Persze min­denki a saját nyelvén énekel ebben a számban, csak a refrén angol. Az albu­mon minden zenekar eljátszik egy saját számot is, és mind a hat országban megjelentetik majd. Csak Magyarorszá­gon ugyanazzal a borítóval kijön egy sa­ját album is, amin az euros szám mellett két élő felvétel is hallható lesz, és ter­mészetesen egy vadonatúj számot is fel­játszunk. Őszre pedig tervezzük az új nagylemezt.- Milyen lesz az új nagylemez?- Arról még mi sem tudunk sokat. Van már egy-két ötletünk, de egyenlőre az euros kiadványon dolgozunk. Haza­érünk pénteken, szombaton egész nap stúdióban leszünk, aztán este utazunk Debrecenbe, mert a Nagy Jani bok­­szolónak a Bumm a fejbe című nótánk a bevonulózenéje, amit ott előadunk. Az­tán vissza a stúdióba dolgozni.- Milyen fellépéseket terveztek?- Szokás szerint egész nyáron a magyar­­országi fesztiválokat fogjuk járni. (FK) Mindenből külföldi, de sehol sem idegen ígéretünkhöz híven elkezdjük bemutat­ni azokat a 19. századi festőket, akiknek képeiből az American Hungarian Foun­dation rendezett kiállítást. A magyar tájkép festészet megte­remtőjének is nevezett Id. Markó Ká­roly noha valóban nagy hatást gyako­rolt a XIX. századi magyar festészet alakulására, életének legnagyobb ré­szét külföldön, Itáliában töltötte. Pá­lyájának kezdetén mérnökként tevé­kenykedett, de később a bécsi Akadé­mián képezte rajztudását. Az Itáliában töltött évek alatt alakította ki önálló stílusát. Nagy művein festészetének minden szálával a múlt felé fordult, nem érdekelték korának festészeti problémái, semmiféle újítással nem foglalkozott, csupán a hagyományok­nak akart eleget tenni. Képeinek témá­ját előre kialakította, az őt érdeklő val­lásos és mitológiai jeleneteket össze­gyűjtötte, s ehhez csupán az olasz nép mindennapjaiból vett mozzanatok tár­sultak. Olajképeinek tájrészleteit a kor szokásainak megfelelően műteremben festette, de az ezekhez kapcsolódó ta­nulmányokat Róma környékén rögzítette. 1843-ban költözött Firenzé­be, amikor az ottani Akadémia tanárá­vá választották. Rendszeresen küldött műveket a pesti tárlatokra. 1853-ban hazalátogatott Pestre. Itthon a legna­gyobb elismeréssel fogadták. Végül 1860-ban Olaszországban hunyt el. . .sárból, napsugárból...” (Huszti Pcter, EURÓPA KIADÓ) A színészetről, erről a színes világról szóló kötet egyik értéke, hogy belső ará­nyai önmagukban is képesek gyönyörű­séget kelteni. E színész írta irodalom többek között az arányok művészete. Huszti Péter kimondatlanul is felál­lít több aránypárt. így a színészélet­­színészhalált. Tolla nyomán a komédi­ások nemcsak élni, hanem meghalni is érdekesen, sőt, társadalmi hiányérzetet keltve képesek. Szinte új nekrológstí­lust teremt: nagy sztorikkal teszi őket még inkább halhatatlanná. Humor és történelem aránya, ahogy Kiss Manyi - „a Manyika” - a Madách Színház moszkvai vendégjátékán, a Le­nin mauzóleumban a kollégákkal cso­szog a sorban, mert megállási tilalom van. De ő, a „nagy halott” iránti ájtatos áltisztelete közben, hirtelen megáll, jól megnézi Lenin elvtársat, és lazán meg­szólal: ’’Gyerekek, ez a Petrik Jóska!” Ha az őrök tudtak volna magyarul!... Manyikával a szerző bevezeti az ol­vasót a színpadi csibészségekbe is, az afféle kettős, ám tiltott játékba. Mert a nagy színész játékenergiájából még ar­ra is futja, hogy pontos szerepalakítás mellett, cigarettájának hamurázása közben, társainak idegeivel játszva, a játékszínen üresen ott álló cipőbe min­den este pontosan beletaláljon a hamu­val. Közben pontosan, manyikásan játssza szerepét. Ez a színpadi tilosnak, a párhuzamos játéknak az aránya. Kirajzolódik e kötetből a jó színészben egyszerre élő komédiás és ösztönös pszi­chológus arányos viszonya. Huszti Péter leírja híres Jagó alakításának - amivel szí­nészóriássá lépett elő - a belső forrását. Töprengések, emberek tanulmányozása végén rájött: a két férfi barátságából ké­sőbb mellőzött ember sértettsége elég a jágói gyűlölethez. „Hat a méreg - írja er­ről - Lehet, hogy a mi lelkünk alja is ilyen?... Bűnök bugyborékolnak ott lenn, irigység, gonoszság, rosszindulat? Csak erőszakosan rápakolunk mindent, iskolákkal, évekkel. Tudást, szeretetet, megértést, lemondást Szigorúan börtön­be zárjuk, bevakoljuk a lelkünk alját? És ha felfordul minden, nem érdemes többé féken tartani a mérges gázokat...akkor kezdődik ennek a Jágónak aljas, fekete története.” A színész magánélete és színpadi szerepei közötti összefüggés pontosan soha ki nem fejezhető arányát pedig néhány lapoldalnyi remek pszichológi­ai tanulmányban mutatja fel: Tolnay Klári öregedéstől való félelme és Cse­hov: Sirályának Arkágyína szerepe kö­zött - összefüggés van. Arányok. Színésztitkok. Pécsi Sán­dor befőttes gumival összetartott, ócs­ka, de valahogyan karakterjelző zsebrá­diója. Zsenik és röhögések. Pácolva a jó tollú Huszti Péter mély emberségével, és magas kultúrájával. Kiváló magyar színészmemoár. A nemzetközi sorban pedig talán utána következik Fellini emlékirata. (FD)

Next

/
Thumbnails
Contents