A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-16 / 149. szám

4 ahíd____________________________________________Amerika hírei____________________________________________2004.április 16. ■ Bush nem kezelte kellőképpen a figyelmeztetéseket? ZAVAROS NAGYPEJ George Bush a 911-es vizsgálóbizottság előtt tagadta, hogy figyelmen kívül hagyott volna fontos figyelmeztetéseket. Az elnököt ugyanakkor komoly kritikával uíetik azért, mert védekezésének alapvető mondanivalója az volt: ő mindent megtett. Atomcsapásokban bízik a Pentagon Április 14. Nem tartják kizártnak az atomfegyverek bevetését a terro­rizmus elleni harcban a Pentagon szakértői. A védelmi minisztérium tudományos tanácsadó testületé ugyanakkor kerülné az általános atomháborút, inkább korlátozott ha­tású atomfegyvereket fejlesztene. Bizonyos körülmények között "el­kerülhetetlenné" válhat az atomfegy­verek bevetése - véli az amerikai vé­delmi minisztérium tudományos ta­­nácsadó-testülete. A kutatók szerint ezért jelentősen át kell alakítani az amerikai atomfegyver-arzenált, hi­szen a hidegháborús logika alapján ki­épített arzenál nem alkalmas a terro­rista-fenyegetés kezelésére. A terroristákat valószínűleg nem riasztja el az amerikaiak tízmilliós vá­rosok elpusztítására alkalmas fegy­verarzenálja. Ezek bevetése teljesen valószínűtlen egy merénylet meg­­bosszulásaként - derül ki a tudóscso­port a Wall Street Journal európai Jcir. adásában ismertetett álláspontjából. A szakértők épp ezért kisebb mére­tű, de pontosabb stratégiai fegyverál­lomány kiépítését javasolják. Ezek a hagyományos fegyverekkel ellentét­ben képesek lehetnek a mélyen a föld alá rejtett célpontok, bunkerek el­pusztítására is. Az új fegyverekkel mérnöki pontosságú csapásokat le­hetne végrehajtani, a lehető legkisebb károkat okozva a polgári lakosságnak. Az atomfegyverek bevetése to­vábbra is a legutolsó lehetőség ma­rad, ám az amerikai életek megkímé­­lése érdekében előfordulhat, hogy nem lesz más választás - vélik a Pen­tagon szakértői. Éppen ezért tartják fontosnak, hogy egy általános atom­háború helyett lokálisan bevethető, korlátozott hatású fegyvereket fej­lesszenek ki. A tudományos tanács a hagyomá­nyos fegyverek fejlesztését is javasol­ja. Tanácsuk szerint nem kéne kivon­ni a szolgálatból a jelenleg ötven atomrobbanófejjel felszerelhető Peacekeeper rakétákat. A leszerelésre ítélt stratégiai elrettentő fegyvereket hagyományos robbanófejekkel kéne felszerelni, így a világ bármelyik pontjára harminc percen belül csa­pást mérhetne az Egyesült Államok - véli a testület. A tanács javaslatot tett egy új, szin­tén hagyományos robbanófejjel fel­szerelt robotrepülő kifejlesztésére is. Az új fegyver tengeralattjáróról kilő­ve tizenöt perc alatt képes lenne akár 2300 kilométerre lévő célpontok megsemmisítésére is. Április 13. A Fehér Ház szombaton nyilvánosságra hozta azt a hírszerzési tájékoztatót, amelyet 2001. augusztus 6-án, a New York és Washington elleni terrortámadások előtt 36 nappal tettek a texasi Crawfordban az elnök asztalára azzal a baljós címmel, hogy az al-Kaida vezére, Oszama bin-Laden merényle­teket szándékozik elkövetni az Egye­sült Államokban. George Bush amerikai elnök hatá­rozottan .visszautasította, azokat a vá­dakat, hogy figyelmen kívül hagyta az egyesült államokbeli esetleges terror­­cselekmények veszélyére intő figyel­meztetéseket. Az elnök vasárnap a saj­tónak azt nyilatkozta, hogy a tájékoz­tatóban semmi konkrét értesülés nem volt, amelynek alapján cselekedhetett volna. Ha lett volna ilyen, akkor "he­gyeket mozgatott volna meg", az pe­dig, hogy Bin Laden gyűlöli Ameri­kát, már régóta nyilvánvaló volt, mondta az elnök. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a belföldi terrorfenyegetések ügyében körülbelül hetven szálon folytatott vizsgálatot, és a szeptember 11-i terror­­támadásokat kivizsgáló bizottságnak kell feltárnia, hogy az FBI mindent megtett-e. A hétfői lapok szerint a fi­gyelem most az FBI-ra irányul, mely­nek ügynökei 2001 nyarán számos nyo­mon elindultak, de a nyomozás elakadt az információáramlás fogyatékosságai, a bürokrácia lomhasága és különféle jo­gi akadályok miatt. Sokan megkérdő­jelezik ugyanakkor azt is, hogy a CIA a helyzet magaslatán állt volna a kellő időpontban. ( A CIA-t érintő jelentés­ről lásd cikkünket a címlapon.) Louis Freeh, aki 2001 júniusáig állt az FBI élén, a The Wall Street Journal hétfői számában terjedelmes cikkben kelt a Bush-kormány védelmére. A The New York Times hétfői szer­kesztőségi kommentárja azért bírálja az elnököt, mert vasárnapi nyilatkozatá­nak alapvető mondanivalója az volt, hogy minden tőle telhetőt megtett a terrortámadások elhárítására. A lap megjegyzi, hogy 2001. augusztus 6-án a tájékoztató elolvasása után legalább félbeszakíthatta volna texasi vakációját és a Fehér Házba sietve összehívhatta volna legfőbb tanácsadóit, számon kér­ve tőlük, hogy milyen megelőző óvin­tézkedéseket hoznak. A szeptember 11-i terrortámadások előzményeit kivizsgáló 9/11 bizottság előtt Condoleezza Rice nemzetbizton­sági tanácsadó csütörtökön úgy fogal­mazott, hogy nem volt "ezüstgolyó", azaz hatékony eszköz a terrortámadá­sok megakadályozására. Bob Kerrey, a bizottság demokrata párti tagja viszont vasárnap úgy nyilatkozott, hogy elejét lehetett volna venni az összesen mint­egy 3000 halálos áldozatot követelő New York-i és washingtoni terrorcse­lekményeknek. A Fehér Ház elhódítására készülő John Kerry egyik politikai tanácsadója vasárnap úgy vélte, hogy az elnök nem fordított figyelmet az emlékeztetőbe foglalt figyelmeztetésnek. A szenátor maga vasárnap Bostonban a templom­ból jövet elzárkózott az ezzel kapcsola­tos kérdések megválaszolása elől. Duna Utazási Iroda 215 E 82 Street New York, 10028 Wl Mennyit keresett, vagy vallott be Bush? FELSŐ VAGYONOK George Bush amerikai elnök 822 126 dollár éves jövedelmet vallott be a 2003-as esztendőre, valamivel kevesebbet, mint a megelőző évben, amikor 856 056 dollár szerepelt az adóíven a Fehér Ház által közzétett adóbevallás tanúsága szerint. Április 14. Az elnök 227 490 dollárt fizetett be adóként, jövedelmének 28 szá­zalékát, míg 2002. évi jövedelemadója 268 719 dollár volt, jövedelmének 31 száza­léka. Bush elnök és felesége, Laura jövedelemforrásaik között az elnöki fizetést, a kamatokat, valamint befektetéseik osztalékát jelölték meg. Dick Cheney alelnök és felesége, Lynne ez évi adóbevallásában 1,3 millió dol­lár jövedelem szerepel, amely után 253 067 dollár szövetségi adót fizettek be. Az adó jövedelmük közel 20 százalékát tette ki. A Cheney család a 2002. évi nagyjá­ból ugyanekkora jövedelem után 341 114 dollárt fizetett ki, amely 29 százaléknak felel meg. Az alelnök és felesége tavalyi jövedelme többek között a 198 600 dolláros al­elnöki fizetésből és a Halliburton cégtől kapott 178 437 dolláros elhalasztott fi­zetésből állt. Az alelnöki hivatal - a múlt évhez hasonlóan az idén is - nyilatko­zatban szögezte le, hogy a halasztott fi­zetés összege előre megszabott volt, semmiféle módon nem függött a Halliburton gazdasági teljesítményétől és bevételeitől. Cheney 2000. augusztus 16-ig vezette a dallasi székhelyű energetikai céget, amellyel 1998-ban egy olyan megállapo­dást kötött, hogy 1999. évi vezérigazga­tói fizetését öt évre elosztva, kamatokkal folyósítják neki á cégtől való visszavonu­lása után. \ A Cheney család 2003-ban 321 141 dollárt (66 millió forint) adományozott jótékonysági célokra. George Bush és fe­lesége 95 043 dollárt vonhattak le adó­alapjukból, ebből 68 360 dollárt (14 mil­lió forint) egyházaknak és jótékonysági szervezeteknek juttattak adományként. kényelmesen utazni, válassza a Duna Utazási Irodát, ahol szívélyes, pontos zésül. Tavaszi repülőutak előnyös áron Budapestre valamint további időszakos árengedmények várják Önöket a-es számon!

Next

/
Thumbnails
Contents