A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-16 / 149. szám

1 r FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2004. ÁPRILIS 16. - ÁPRILIS 22., 4. ÉVFOLYAM 149. SZÁM 16. HÉT Furcsa tűzszünet Ot irakit megöltek, hármat megsebesítettek fegyveres összetűzésekben Fallúdzsában, ahol szerda reggeltől 48 órával ismét meghosszab­bították a tűzszünetet az iraki szunnita lázadók és az amerikai haderők között. Amerikai vesz­teségekről is beszámoltak források. (2. oldal) Autonóm akarat Andreas Gross, az Európa Tanács autonó­miákról szóló jelentésének kidolgozója sze­rint Kelet-Európa nem integrálódhat az Unió nemzetek fölötti struktúrájába, ha nem teremti meg a demokrácia állam alatti szintjét. (6. oldal) Terror Budapesten? A rendőrség három arab szár­mazású férfit állított elő, a cso­port tagjai Móse Kacav izraeli elnök látogatásának valame­lyik helyszínén kívántak rob­bantani - állította a Hava­­riaPress keddi híradásában. A Köztársasági őrezred az izraeli elnök személyi biztonságáért is felelős osztálya semmiféle információt nem kapott a ter­ror-fenyegetésről. (8. oldal) BULI! ÁPRILIS HELYSZÍN: ATTRIUM 30-20 THOMPSON AVE. ÉS TUDJÁK MIT? INGYENES! RÉSZLETEKKEL VISSZATÉRÜNK. MA CIA-t és a bürokráciát okolják 9/11 miatt ROSSZ ÜGYNÖKÖK A CIA felületesen dolgozott, a hírszerző és az elhárító szervek nem dolgozott össze - lényegéhen ezt állapította meg előzetes jelentésében a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadást vizsgáló bizottság. Április 14. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) nem tulaj­donított megfelelő jelentőséget az Egyesült Államok ellen készülő 2001-es terrortámadások néhány árulkodó jelé­nek, nem tudta ezeket az összképbe il­leszteni - állapította meg a 2001. szep­tember 11-i terrortámadásokat, illetve az amerikai titkosszolgálatok ezzel kap­csolatos kudarcának okait vizsgáló bi­zottság. A röviden csak 9/11 bizottságnak ne­vezett, tíztagú, két párti testület szer­dán nyilvánosságra hozott előzetes megállapításai szerint a 2001. szeptem­ber 11 -e előtt rendelkezésre álló figyel­meztető jelek és értesülések részlete­sebb vizsgálata leleplezhette volna a nagyszabású terrortámadást előkészítő összeesküvést. Alaposabb és előrelátóbb elemzés ki­mutathatta volna, hogy az összeeskü­vők esetleg öngyilkos géprablókkal akarják végrehajtani a terrortámadást, és hogy ehhez a terroristáknak repülő­gép-vezetői tanfolyamokat kell végez­niük. Az árulkodó jelek megfelelő érté­kelése esetén fel lehetett, fel kellett vol­na figyelni a Szövetségi Nyomozó Iro­da (FBI) 2001. júliusi jelentésére, amely arról szólt, hogy terroristagyanús ele­mek repülőgép-vezetői tanfolyamok iránt érdeklődnek Arizonában. Fel kellett volna figyelni arra a tény­re is - állítja a bizottság -, hogy 2001. augusztusában őrizetbe vették a marok­kói Zakariasz Alusszauit, mivel gyanú­san viselkedett egy minnesotai repülő­gép-vezetői tanfolyamon. (Az amerikai hatóságok feltételezése szerint a marok­kói js részt vett volna a New York és Washington elleni terrortámadások so­rozatban, ha nem vették volna előzőleg őrizetbe.) Az előzetes jelentés szerint az ameri­kai hírszerző közösség nagy erőfeszítése­ket tett a kilencvenes évek közepétől a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatos információk begyűjtése és elemzése vé­gett, és sikerült is sok részinformációt begyűjtenie Oszama bin Ladenről és nö­vekvő al-Kaida szervezetéről, de elma­radt az átfogó értékelés, a terrorveszély összegző felmérése. Mivel elmaradt a hírszerző közösség által begyűjtött ada­tok átfogó áttekintése, az sem vált vilá­gossá, hogy milyen hiányzó adatokat kellene még okvetlenül beszerezni. Évtizedeken át kifinomult módszerei alakultak ki annak, hogyan kell titokban készülő, meglepetésszerű katonai táma­dásokra előre figyelmeztetni az Egye­sült Államok veze­tőit, de nem alkal­mazták ezeket a módszereket a meg­lepetésszerű terro­ristatámadásokra való figyelmeztetés rendszerében. Mindezért azon­ban nemcsak a CIA-t terheli felelősség, hi­szen az csak része az ország teljes hír­szerzési kapacitásá­nak. Ott volt a baj, hogy az egymással laza kapcsolatban álló hírszerzői kö­zösségek és kor­mányhivatalok nem voltak ösztönözve az együttműködésre és információik egymással való meg­osztására - állapította meg egyebek kö­zött a testület. (Képünkön George Tenet, a CIA igazgatója.) Jelképes krematórium a Terror Házánál Április 14. A terézvárosi önkormányzat szakbizottsága hozzájárult a Terror Háza Múzeum holokauszt-kiállításához tervezett közterületi díszletek felállítá­sához. A bizottság a jobboldali pártok és az SZDSZ támogatásával hozta meg a döntést, hogy a múzeum Csengqry utcai oldalán megépülhet egy krematóriu­mot és annak kéményét jelképező díszlet. Az ülésen az MSZP frakció képvise­lői nem vettek részt - közölte Wertán Zsolt a Polgári Koalíció Frakciójának tagja. A szeptem­berig több ütemben felállítandó installáció olaj­égetett acéllemezből készül. A krematórium enyhén kifelé dőlő kéménye öt méteres, négy emelet magas lesz. A Terror Háza Múzeum új, kedden nyíló kiállítása a holokausztban meg­gyilkolt 1,5 millió európai és 190 ezer magyar gyereknek állít emléket. A Hetedíziglen című tárlat látványelemei az egyes elemeiben megőr­zött, korábbi Wallenberg-kiállítás installációira épülnek. A falakon gyerek port­rék és koncentrációs táborokba hurcolt gyerekek naplóiból, leveleiből vett rész­letek lesznek láthatók. Korábban a múzeumot díszítő pengefal váltott ki politi­kai vitákat: a múzeum vezetői és fideszes politikusok ragaszkodtak a falhoz, a fő­város vezetői viszont nem adtak rá engedélyt.

Next

/
Thumbnails
Contents