A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-09 / 148. szám

2004. ÁPRILIS 9. Húsvét A HÍD 23 Nagypénteken a víznek mágikus erőt tulajdonítottak. Napfelkelte előtt friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, az védett a betegségek el­len. Ezt a hajnali vizet aranyvíznek ne­vezték. Nagyszombat Véget ér a 40 napos böjt, és újra meg­szólalnak a harangok. Legjelentősebb eseményei e napnak a víz- illetve tűz­­szentelés. Katolikus templomokban a gyertyát a megszentelt tűz lángjáról gyújtják meg. Az új tűz gyújtása a re­mény szimbóluma is. Jellegzetes szokás még a feltámadási körmenet szombat estéjén. Húsvétvasámap A feltámadás napja. Ünneplése a VIII. század körül vált általánossá, bár már a III. századból vannak adatok, me­lyek megünneplésére utalnak. Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségva­rázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állato­kat sem fogták be ezen a napon. A hús­véti szertartásokhoz kapcsolódik az étel­szentelés szokása. A sonkát, bárányt, to­jást, kalácsot a templomban megszen­teltették, ezután mágikus erőt tulajdoní­tottak neki. A morzsából vittek az álla­toknak is, hogy jól szaporodjanak. egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés remé­nyében. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. Húsvét hétfő A magyar népéletben a locsolkodás napja. Erről XVII. századi írásos emlé­kek is fennmaradtak. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja en­nek a szokásnak, mely aztán polgároso­dott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Vidéken egykor kútvízzel, vödörből lo­csolták le a lányokat. A lányok a locsolóknak festett (piros vagy hímes) tojást adtak cserébe. Húsvét másnapján német területe­ken, nálunk pedig Kecskemét környé­kén szokás volt az Emmausz-járás. An­nak emlékére, hogy Jézus a tanítvá­nyokkal az Emmauszba vezető úton ta­lálkozott. E nap Európa-szerte a játék, a vidámság napja. Fehérvasámap Vagy mátkáló vasárnap a húsvétot kö­vető vasárnap. A római katolikusoknál a húsvéti ünnepkör zárónapja. Jellegzetes­sége ennek a napnak a komálás vagy mátkálás. A szokás a lányok (ritkábban lányok és fiúk) közötti barátság megpe­­csételéséről szól. Komatálat küldtek egy­másnak gyümölccsel, borral, hímes to­jással, süteménnyel. HÚSVÉTI SZIMBÓLUMOK T' * ' lojas A tojás ősi termékenység szimbó­lum, szinte minden népnél fellelhető. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. A kereszténységben a feltáma­dás szimbóluma lett. Magyarország te­rületén már az avarkori sírokban is ta­láltak díszített tojásokat. A tojásfestésnek is komoly hagyo­mányai vannak Magyarországon. Ter­mészetesen az asszonyok, lányok dol­ga volt, vidéken a házaknál természe­tes anyagokkal festették a tojásokat, például hagyma héjával, zöld dió főze­tével. A tojás írásának, azaz a cirkal­­mas minták készítésének legegysze­rűbb módja az, ha a mintát viasszal ké­szítik el, majd a tojást festékbe márt­ják. így a mintát a viasz miatt nem fog­ja be a festék. Barkaág Alapvető húsvéti szimbólum Ma­gyarországon, melyet a templomban is megszenteltetnek. Ennek eredete a vi­­rágvasámap ünnepléséhez nyúlik visz­­sza. A mediterrán országokban ilyen­kor pálmaágat vagy olajágat szentel­nek, a hagyomány szerint ugyanis Jé­zus jeruzsálemi bevonulásakor az em­berek a béke jelképét, pálmaágat tar­tottak a kezükben. A mi éghajlati vi­szonyaink közepette természetesen a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét. Északi országokban, ahol a barka sem nyílik ki Húsvétra, valamilyen éppen rügyező ágat vagy száraz virágokat visznek a templomba virágvasárna­pon. Húsvéti bárány Rituális szerepe Magyarországon az utóbbi időben jelentősen csökkent, de ábrázolásokon, képeslapokon még mindig sűrűn találkozni vele. Hazánk­ban a bárányhús fogyasztása egyre rit­kább, bár a múlt század első felében juhtartó vidékeken még gyakori volt a húsvéti tejes (szopós) bárány fogyasz­tása, amelyet napjainkra szinte teljesen kiszorított a sonka. Mediterrán vidéke­ken főleg Görögországban viszont az ünnepi asztal elmaradhatatlan része a sült bárány. A jelkép eredete bibliai, a zsidók bárányt áldoztak Istennek, és bárányvérrel kenték be házuk ajtaját, így a halál angyala elkerülte őket az egyiptomi rabság évei alatt. Jézus ke­reszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget. Húsvéti nyúl Jelképe Németországból ered, ná­lunk csak a polgárosodással, a XIX. század folyamán honosodott meg. Eredete igen érdekes, a húsvéti Hold­ban egy nyúl képét vélték felfedezni, azonkívül a nyúl maga is termékeny­ség szimbólummá lett, rendkívüli sza­­porasága okán. Szintén német hatásra terjed napjainkban az a szokás, hogy a barkaágat feldíszítik kifújt piros tojás­sal, apró figurákkal. Locsolók Itt a húsvét, eljött végre, A szép lányok örömére. Mert a íányok szép virágok, Illatos víz illik rájok. Kit húsvétkor nem locsolnak, Hervadt virág lesz már holnap. Ne fuss el hát, szép virágom, Locsolásért csók jár, három! Zöld erdőben jártam, Két őzikét láttam. Az egyik kacsintott. Ide a forintot! Én verset nem tudok. Azt mondjanak a kicsik, És csak azért jöttem, Hogy igyák egy kicsit. Vencel téren jártam, Nagy tömeget láttam, Nem akart oszolni, Szabad-e locsolni? Az én kedves locsolómra két tojás van festve, Akit vele meglocsolok, Elmehet az. GYES-re. Egy tök, Két tök, Öt tök, Nem tökölök - Öntök Ajtó mellett állok, Piros tojást várok. Ha nem adják párjával, Elszökök a lányával! Zöld erdőben jártam, Barna medvét láttam, Szereti a mézet, Add ide a pénzed! Zöld erdőben jártam, Sok szép leányt láttam, Szedték az egrest, Ide az ezrest! Nem kell tovább spórolni, megjött Gyula locsolni! Ezzel a kis kölnivel meglocsolom magát, hogyha éppen mázlija van, kedveli a szagát. Szép Húsvét ünnepén Locsoljon a kánya! Ezt a vén boszorkát Bedobom a kádba! Dörmög a medve Viszket a segge Meg akarja vakarni Szabad-e locsolni? Válaszvers lányoknak: Köszönöm, hogy köszöntöttél, Rózsavízzel megöntöztél. En is köszöntelek Téged. Tojás lesz a fizetséged. Aki adta, ne feledd, És a tojást el ne ejtsd!

Next

/
Thumbnails
Contents