A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-09 / 148. szám
22 A HÍD Húsvét 2004. ÁPRILIS 9. Kosztolányi Dezső Fasti Már kék selyembe pompázik az égbolt, Tócsákba fürdenek alant a fák, A földön itt-ott van csak még fehér folt, A légen édes szellő szárnyal át. Pöttöm fiúcskák nagy hasú üvegbe Viszik a zavaros szagos viz^t, A lány piros tojást tesz el merengve, A boltokat emberraj tölti meg. S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör, Megrészegül az illaton a föld, S tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt -Kelet felől egy sírnak mélyiből, Elrúgva a követ, fényes sebekkel Száll, száll magasba, föl az isten-ember. Juhász Gyula Húsvétra Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szívemnek már a gyász is röpke álom, S az élet: győzelem az elmúláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam a tavasz-zenén, Öröm: neked ma ablakom kitárom, Öreg Fausztod rád vár, jer, remény! Virágot áraszt a vérverte árok, Fanyar tavasz, hadd énekellek én. Hisz annyi elmulasztott tavaszom van Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban! Egy7 régi húsvét fényénél borongott S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, Én dalt jövendő húsvétjára zsongok. És neki szánok lombot és zenét. F zene túlzeng majd minden harangot, S betölt e Húsvét majd minden reményt. Addig zöld ágban és piros virágban Hirdesd világ* hogy új föltámadás van! Kis ünnepi enciklopédia nyében. A Pilátus-égetés is e nap szokása, mikor a Pilátust jelképező bábut elégetik, megverik. Nagypéntek Jézus kereszthalála. A keresztények körében a bűnbánat, a mély gyász és a szigorú böjt napja. A templomokban az oltárakat letakarják, a harangok némák. Ezen a napon a passiójátékok, élőképes felvonulások világszerte ismert szokások. T iltottak az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkák, nem sütöttek kenyeret (mert kővé válik), nem mostak (mert a ruha viselőjébe villám csapna), nem fontak. Virágvasámap * A húsvétot megelőző vasárnapot nevezik virágvasárnapnak, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Jézus szamárháton érkezett a városba, a nép virágokat, pálmaágakat hintett lába elé, így dicsőítette. A főpapok, akik rossz szemmel nézték Jézus tanításait, úgy döntöttek, hogy tanítványai körében elfogják, s az áruláshoz megnyerték Júdást. Az utolsó vacsorát (a zsidó Pészah ünnepén) Jézus tanítványai körében költötte el. Mivel azt állította magáról, hogy Isten fia, istenkáromlással vádolták. A római helytartó Poncius Pilátus elé hurcolták, aki a népre bízta bűnösségének megítélését. A tömeg Jézust bűnösnek ítélte, Pilátus pedig megmosta kezeit, ezzel jelezve, hogy halála nem az ő kezéhez tapad. A foglyot töviskoszorúval megkoronázták és így gúnyolták,: "íme a zsidók királya!" Ezután a kereszttel a vállán elindult a Golgota hegyre, ahol megfeszítették. Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. £ Nagycsütörtök E napon a bevonulás napján az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkás ágakkal mennek a templomba. Az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása (a vendégszeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. Nagy csütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. Ezért kereplővel zajt keltettek, hogy elűzzék a gonoszt és így helyettesítették a harangokat. Szintén elterjedt szokás a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztóit. Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket főztek (sóska, spenót...), a bő termés remé-Húsvéti ünnepkör * Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. Eredetileg egybeesett a zsidó pészachval, majd i.sz. 325-ben a niceai zsinat a keresztény húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnapra tette. Mivel ez az időpont évről-évre változó, a Húsvét ún. mozgó ünnep. Az ünnepet megelőző 40 nap a nagyböjt, Jézus 40 napos pusztai böjtjének emlékére, a felkészülés, a lelki és testi megtisztulás ideje. Számos európai nyelvben a zsidó Pészachból eredeztetett szavak a Húsvét megfelelői: Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Pásti (román). Főleg germán nyelvterületen viszont az Ostara istennő (a túlvilág istennője) nevéből eredő Easter, Oster elnevezés honosodott meg. A nagyböjt A Húsvétot megelőző 40 napos időszak hamvazószerdától (március 3.) húsvét vasárnapjáig (április 11.) terjed. Hamvazószerda elnevezése egyházi szokásra utal, a múlt évi megszentelt barkát elégetik, hamuját a pap megszenteli, s keresztet rajzol vele, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. Böjt idején tilos volt a bál, a mulatság, de a lakodalom is. A néphagyomány szerint ekkor húst vagy zsírt, zsíros ételt enni tilos. Csak kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, illetve ezekből készült meleg ételeket ehettek. A szigor az évszázadok alatt fokozatosan enyhült, a XX. században a hívők a nagyböjt időszakában csak a pénteki böjtnapot tartják, ilyenkor növényi táplálékot vagy halat vesznek magukhoz. Igen kedveltek voltak a böjti időszakban a hüvelyesek, a borsó, a bab és a lencse. A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól húsvét vasárnapig a nagyhét.
