A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-09 / 148. szám

4ahíd Amerika hírei 2004. április 9. ■ Kétségbeesetten védekezik George W. Bush AZ ELNÖK EMBEREI? Harcias nyilatkozatban rohant ki bírálói ellen George W. Bush. Az elnök az utób­bi időben folyamatos védekezésre szorul a szeptember 11-i terrortámadások előzményeit vizsgáló bizottság munkája miatt. A testület most azt vizsgálja, miért titkoltak el Busbék több, még Clinton idejéből származó dokumentumot. Röviden Növelheti csapatai számát az USA Irakban Április 5. Az amerikai csapatok erősítésé­nek lehetőségét vizsgálja az Egyesült Álla­mok, ha az iraki helyzet ellenőrizhetetlen­né válik - mondta a hadsereg Központi Pa­rancsnokságának (CC) egyik illetékese, aki szerint nem valószínű hogv ez bekövetke­zik - számol be a BBC. Irakban azóta tarta­nak a koalíciós erők elleni tiltakozások, hogv a múlt héten az ideiglenes közigazga­tás betiltott egy a szövetséges megszállás ellen fegyveres harcra uszító arab nyelvű lapot. Hétfőn minden eddiginél véresebb összetűzésekbe keveredtek az amerikai csa­patok a radikális síita vezér, Moktada Szádr híveivel, akik hét amerikai és egy salvadori katonával végeztek. Az összetűzésben 52 iraki életét vesztette. Kedden már helikop­tereket is bevetettek Bagdadban. A síita ve­zető ellen a szövetségesek letartóztatási pa­rancsot adtak ki hétfőn. Bár George Bush amerikai elnökre egyre nagyobb nyomás nehezedik az amerikai közvélemény részé­ről a változatlan iraki helyzet miatt - Bush Irak-politikájának megítélése 40 százalékos mélyponton van a januári 59-hez képest -, az elnök hétfői sajtótájékoztatóján mégis az eredetileg tervezett dátumot, tehát június 30-át jelölte meg a hatalomátadás dátuma­ként - adta hírül a Reuters. Kerryt nem fogják megáldoztatni Április 4. Nem fogja megáldoztatni a hívő római katolikus John Kerryt, az amerikai Demokrata Párt várható elnökjelöltjét Bos­ton érseke a húsvéti misén. A The Wa­shington Times hétfői száma szerint Sean O’Malley azért nem hajlandó az oltári szentségben részesíteni a massachusettsi szenátort, mivel a szemében Kerry túlságo­san liberális nézeteket vall a terhesség meg­szakítás kérdésében. A masscahusettsi nagyváros érseke az utóbbi fél évben több­ször is hangot adott annak a meggyőződé­sének, hogy a római katolikus egyház tagjai nagy bűnbe esnek, ha az abortusz ügyét védelmezik és ezek az emberek nem ér­demlik meg, hogy részesüljenek az oltári szentségben. Bush-Blair csúcs lesz Washingtonban Április 6. Brit-amerikai csúcstalálkozó lesz Washingtonban a jövő héten. George Bush amerikai elnök és Tony Blair brit kor­mányfő április 16-i fehér házi tárgyalásá­nak középpontjában a súlyosbodó iraki helyzet és a Közel-Kelet áll majd. A talál­kozón szó esik még a Ciprus újraegyesíté­sét célzó ENSZ-tervről is, amelyről nép­szavazáson dönt a kettészakított szigetor­szág. Bush és Blair a vasárnap elkezdődött iraki véres zavargások után egyaránt úgy nyilatkozott, hogy nem engednek a hata­lomátadás június 30-ra kitűzött időpontjá­ból. A közel-keleti kérdést áttekintve meg­vitatják Izraelnek azt a tervét, hogy kivonul a Gázai-övezetből, amelyet a Fehér Ház­ban előremutató, közbenső lépésnek tekin­tenek, amely utólag akár történelmi jelen­tőségűnek is bizonyulhat. A Missouri állambeli St. Louis érseke már két hónapja kijelentette, reméli, hogy Kerry a város egyetlen katolikus templomában sem akar áldozáshoz járulni. Április 6. "Engedjék meg, hogy vala­mit egyértelművé tegyek. Ha rendelke­zésemre álltak volna a [szeptember 11.] terrortámadások megakadályozásához szükséges információk, megakadályoz­tam volna a támadásokat. Ha tudtam volna, hogy az ellenség repülőket vezet az épületeinknek, megállítottuk volna őket" - jelentette ki hétfő esti sajtótájé­koztatóján George W. Bush. Az elnök Cheney alelnök társaságában hamaro­san vallomást tesz a terrortámadások előzményeit vizsgáló szenátusi bizott­ság előtt - jelentette az AR A zárt ajtók mögötti meghallgatás időpontját sem a bizottság, sem a Fehér Ház nem hozta nyilvánosságra. A testület eddigi ülésein többen is kritizálták Busht és kormányát, mond­ván a támadás megelőzhető lett volna. A Clinton-kormány tisztviselői állítá­suk szerint több, az al-Kaida fenyegeté-Április 6. Texas államban tavaly hajtották vég­re a 300. kivégzést 1976 óta; egyébként az USA-ban 2003-ban végrehajtott ki­végzések 37 százaléka a déli államban zajlott. A kivégzésekben élen járó Kína séről szóló adatot is átadtak, ezek azon­ban az elnökváltást követő procedúrák során "eltűntek". Bush hétfői sajtótájékoztatóján heve­sen reagált a kritikákra - írja az AP A támadások után "az ország azonnal ha­diösvényre lépet, háborút indítottunk az al-Kaida ellen, amit mindaddig foly­tatunk, amíg a bűnösöket felelősségre nem vonják és Amerika biztonságban nem lesz" - jelentette ki. Az elnök nagy reményeket fűz Condoleezza Rice csütörtöki nyilvá­nos meghallgatásához is. Bush koráb­ban ellenezte a nemzetbiztonsági főta­nácsadó meghallgatását - attól tartott, hogy a jövőbeni tanácsadók a prece­dens hatására nem adnának kényes ta­nácsokat a következő elnököknek. Most azonban úgy gondolja, hogy Rice - "aki mindent tud a részletekről" - most helyre teszi a vezetést tehetet-és Irán mellett az Amnesty jelentése szerint egyedül az Egyesült Államok­ban végeztek ki, illetve ítéltek halálra olyan elítélteket, akik 18 éves koruk előtt követték el a bűncselekményt. 2003. áprilisában Oklahoma államban kivégezték a 17 évesen elítélt Scott Hain-t (alsó képünkön), Arizonában és Floridában pedig halálra ítéltek egy­­egy fiatalkorú elkövetőt. A jelentésben felsorolt országok kö­zül egyedül az Egyesült Államoknál merült fel a vád, hogy több esetben lenséggel vádlókat - írja az AP A szenátusi bizottság csütörtökig azokat a még Clinton idejéről származó iratokat tanulmányozza, amiket Bush kormánya csak a múlt pénteken adott át. Az iratok létezésére Bruce Lindsay, Clinton egykori tanácsadója hívta fel a bizottság figyelmét. A bizottság most azt vizsgálja, Bushék titkolózni akartak az iratok elhallgatásával, vagy azokban csak már feltárt és megismert adatok voltak. nem épelméjű elkövetőt végeztek ki. Két elkövetőt annak ellenére végeztek ki Texasban, illetve Georgiában, hogy hosszú elmekórtani előtörténettel ren­delkeztek. Az Amnesty adatokat közölt egy olyan esetről is, amikor Eszak-Ka­­roíinában úgy végeztek ki valakit, hogy a vád a tárgyalások során többek közt az elkövető homoszexualitására alapozta érvelését. 2003-ban a Amnesty jelentése sze­rint 1146 embert végeztek ki, ezek 84 százalékát Kínában, Iránban, az USA- ban és Vietnamban. Jelenleg az Egye­sült Államok 50 államából 38-ban van érvényben a halálbüntetés, és az ameri­kai börtönökben több mint 3500-an várnak arra, hogy kivégezzék őket. kényelmesen szere utazni, válassza a Duna Utazási Irodát, ahol szívélyes, pontos Tavaszi repülőutak előnyös áron Budapestre valamint további időszakos Duna Utazási Iroda 215 E 82 Street New York, 10028 árengedmények várják Önöket a 212 ,737 0150-es számon! 3500-an várnak kivégzésre Amerikában HALALRA VALTANAK T>íoorTTr,‘l|Á Tfvoorp ölrjuvr; 2003-ban 65 embert végeztek ki az USA-ban, ezzel 1976 óta 885-re emelkedett a (tag)államilag likvidált személyek száma. Az Egyesült Államok kormánya 2003- ban hajtotta végre a harmadik szövetségi állami kivégzést. A kormánynak 1963 óta van lehetősege erre az eljárásra, de mindbárom szövetségi kivégzés George W. Bush elnökségének ideje alatt történt.

Next

/
Thumbnails
Contents