A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-09 / 148. szám
4ahíd Amerika hírei 2004. április 9. ■ Kétségbeesetten védekezik George W. Bush AZ ELNÖK EMBEREI? Harcias nyilatkozatban rohant ki bírálói ellen George W. Bush. Az elnök az utóbbi időben folyamatos védekezésre szorul a szeptember 11-i terrortámadások előzményeit vizsgáló bizottság munkája miatt. A testület most azt vizsgálja, miért titkoltak el Busbék több, még Clinton idejéből származó dokumentumot. Röviden Növelheti csapatai számát az USA Irakban Április 5. Az amerikai csapatok erősítésének lehetőségét vizsgálja az Egyesült Államok, ha az iraki helyzet ellenőrizhetetlenné válik - mondta a hadsereg Központi Parancsnokságának (CC) egyik illetékese, aki szerint nem valószínű hogv ez bekövetkezik - számol be a BBC. Irakban azóta tartanak a koalíciós erők elleni tiltakozások, hogv a múlt héten az ideiglenes közigazgatás betiltott egy a szövetséges megszállás ellen fegyveres harcra uszító arab nyelvű lapot. Hétfőn minden eddiginél véresebb összetűzésekbe keveredtek az amerikai csapatok a radikális síita vezér, Moktada Szádr híveivel, akik hét amerikai és egy salvadori katonával végeztek. Az összetűzésben 52 iraki életét vesztette. Kedden már helikoptereket is bevetettek Bagdadban. A síita vezető ellen a szövetségesek letartóztatási parancsot adtak ki hétfőn. Bár George Bush amerikai elnökre egyre nagyobb nyomás nehezedik az amerikai közvélemény részéről a változatlan iraki helyzet miatt - Bush Irak-politikájának megítélése 40 százalékos mélyponton van a januári 59-hez képest -, az elnök hétfői sajtótájékoztatóján mégis az eredetileg tervezett dátumot, tehát június 30-át jelölte meg a hatalomátadás dátumaként - adta hírül a Reuters. Kerryt nem fogják megáldoztatni Április 4. Nem fogja megáldoztatni a hívő római katolikus John Kerryt, az amerikai Demokrata Párt várható elnökjelöltjét Boston érseke a húsvéti misén. A The Washington Times hétfői száma szerint Sean O’Malley azért nem hajlandó az oltári szentségben részesíteni a massachusettsi szenátort, mivel a szemében Kerry túlságosan liberális nézeteket vall a terhesség megszakítás kérdésében. A masscahusettsi nagyváros érseke az utóbbi fél évben többször is hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a római katolikus egyház tagjai nagy bűnbe esnek, ha az abortusz ügyét védelmezik és ezek az emberek nem érdemlik meg, hogy részesüljenek az oltári szentségben. Bush-Blair csúcs lesz Washingtonban Április 6. Brit-amerikai csúcstalálkozó lesz Washingtonban a jövő héten. George Bush amerikai elnök és Tony Blair brit kormányfő április 16-i fehér házi tárgyalásának középpontjában a súlyosbodó iraki helyzet és a Közel-Kelet áll majd. A találkozón szó esik még a Ciprus újraegyesítését célzó ENSZ-tervről is, amelyről népszavazáson dönt a kettészakított szigetország. Bush és Blair a vasárnap elkezdődött iraki véres zavargások után egyaránt úgy nyilatkozott, hogy nem engednek a hatalomátadás június 30-ra kitűzött időpontjából. A közel-keleti kérdést áttekintve megvitatják Izraelnek azt a tervét, hogy kivonul a Gázai-övezetből, amelyet a Fehér Házban előremutató, közbenső lépésnek tekintenek, amely utólag akár történelmi jelentőségűnek is bizonyulhat. A Missouri állambeli St. Louis érseke már két hónapja kijelentette, reméli, hogy Kerry a város egyetlen katolikus templomában sem akar áldozáshoz járulni. Április 6. "Engedjék meg, hogy valamit egyértelművé tegyek. Ha rendelkezésemre álltak volna a [szeptember 11.] terrortámadások megakadályozásához szükséges információk, megakadályoztam volna a támadásokat. Ha tudtam volna, hogy az ellenség repülőket vezet az épületeinknek, megállítottuk volna őket" - jelentette ki hétfő esti sajtótájékoztatóján George W. Bush. Az elnök Cheney alelnök társaságában hamarosan vallomást tesz a terrortámadások előzményeit vizsgáló szenátusi bizottság előtt - jelentette az AR A zárt ajtók mögötti meghallgatás időpontját sem a bizottság, sem a Fehér Ház nem hozta nyilvánosságra. A testület eddigi ülésein többen is kritizálták Busht és kormányát, mondván a támadás megelőzhető lett volna. A Clinton-kormány tisztviselői állításuk szerint több, az al-Kaida fenyegeté-Április 6. Texas államban tavaly hajtották végre a 300. kivégzést 1976 óta; egyébként az USA-ban 2003-ban végrehajtott kivégzések 37 százaléka a déli államban zajlott. A kivégzésekben élen járó Kína séről szóló adatot is átadtak, ezek azonban az elnökváltást követő procedúrák során "eltűntek". Bush hétfői sajtótájékoztatóján hevesen reagált a kritikákra - írja az AP A támadások után "az ország azonnal hadiösvényre lépet, háborút indítottunk az al-Kaida ellen, amit mindaddig folytatunk, amíg a bűnösöket felelősségre nem vonják és Amerika biztonságban nem lesz" - jelentette ki. Az elnök nagy reményeket fűz Condoleezza Rice csütörtöki nyilvános meghallgatásához is. Bush korábban ellenezte a nemzetbiztonsági főtanácsadó meghallgatását - attól tartott, hogy a jövőbeni tanácsadók a precedens hatására nem adnának kényes tanácsokat a következő elnököknek. Most azonban úgy gondolja, hogy Rice - "aki mindent tud a részletekről" - most helyre teszi a vezetést tehetet-és Irán mellett az Amnesty jelentése szerint egyedül az Egyesült Államokban végeztek ki, illetve ítéltek halálra olyan elítélteket, akik 18 éves koruk előtt követték el a bűncselekményt. 2003. áprilisában Oklahoma államban kivégezték a 17 évesen elítélt Scott Hain-t (alsó képünkön), Arizonában és Floridában pedig halálra ítéltek egyegy fiatalkorú elkövetőt. A jelentésben felsorolt országok közül egyedül az Egyesült Államoknál merült fel a vád, hogy több esetben lenséggel vádlókat - írja az AP A szenátusi bizottság csütörtökig azokat a még Clinton idejéről származó iratokat tanulmányozza, amiket Bush kormánya csak a múlt pénteken adott át. Az iratok létezésére Bruce Lindsay, Clinton egykori tanácsadója hívta fel a bizottság figyelmét. A bizottság most azt vizsgálja, Bushék titkolózni akartak az iratok elhallgatásával, vagy azokban csak már feltárt és megismert adatok voltak. nem épelméjű elkövetőt végeztek ki. Két elkövetőt annak ellenére végeztek ki Texasban, illetve Georgiában, hogy hosszú elmekórtani előtörténettel rendelkeztek. Az Amnesty adatokat közölt egy olyan esetről is, amikor Eszak-Karoíinában úgy végeztek ki valakit, hogy a vád a tárgyalások során többek közt az elkövető homoszexualitására alapozta érvelését. 2003-ban a Amnesty jelentése szerint 1146 embert végeztek ki, ezek 84 százalékát Kínában, Iránban, az USA- ban és Vietnamban. Jelenleg az Egyesült Államok 50 államából 38-ban van érvényben a halálbüntetés, és az amerikai börtönökben több mint 3500-an várnak arra, hogy kivégezzék őket. kényelmesen szere utazni, válassza a Duna Utazási Irodát, ahol szívélyes, pontos Tavaszi repülőutak előnyös áron Budapestre valamint további időszakos Duna Utazási Iroda 215 E 82 Street New York, 10028 árengedmények várják Önöket a 212 ,737 0150-es számon! 3500-an várnak kivégzésre Amerikában HALALRA VALTANAK T>íoorTTr,‘l|Á Tfvoorp ölrjuvr; 2003-ban 65 embert végeztek ki az USA-ban, ezzel 1976 óta 885-re emelkedett a (tag)államilag likvidált személyek száma. Az Egyesült Államok kormánya 2003- ban hajtotta végre a harmadik szövetségi állami kivégzést. A kormánynak 1963 óta van lehetősege erre az eljárásra, de mindbárom szövetségi kivégzés George W. Bush elnökségének ideje alatt történt.
