A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-01-16 / 136. szám

10 a HÍD Kultúra 2004. JANUÁR 16. Szellemi? Nincs! Fizikai? Nincs! A FILM HÁTORSZÁGA A világ közel háromszáz országának sorában a magyar filmművészet évtizedek óta a tizenöt-huszonötödik helyen van, a nemzetközi fesztiválokon elnyert díjak száma szerint. Igen jó helyen. Ha a magyar művészetből a filmet sok oldatról akarjuk vizs­gálni, akkor viszont a díjakkalmért helyzet mellett másról is beszélni kell. Ezért készült az alábbi interjúnk Szederkényi Júliával. Röviden Legdrágább festmények Két Munkácsy-kép (Poros út I, és A baba látogatói) valamint egy Rippl-Rónai (Sárga zongoraszoba) lett az év három legdrágább festménye. Összesen fél milliárd forintot fizetettek ki értük a vevők az árusító Mű- Terem és a Kieselbach galériáknak.A 2003-ban eladott tizenkét legdrágább kép valamennyiét e két galéria adta el. A kisebb galériák pedig egyre kevésbé bírják az üzleti versenyt. Elhunyt Sir Alan Bates Meghalt Sir Alan Bates britt színész, akit a Zorba a görög című filmben ismert meg a világ. A 70 éves korában elhunyt művészt hétszer jelölték Oscar-díjra. Elsősorban Shakespeare-színész volt, de gyakran alakí­totta XX. századi szerzők, így John Osborne, Simon Gray, Harold Pinter Tom Stoppard műveinek főszerepeit is. Milyen újév? Szilveszterkor meg újév napján s még utána is, újra felragyogott a népet minden rossz túlélésében segítő, szellemi győzel­met sugárzó magyar, elsősorban pesti humor. Ahogy az utcán terjedt az újévi aranyköpés, egyre többen gúnyos röhögés­sel így üdvözölték egymást: ’’Boldogabb új évet kívánok, mint amilven lesz!” Bilincs a magyar falvakon A filmek magyarországi piacáról készült legfrissebb statisztika szerint a magyar fal­vak mozijait - még ahol egyáltalán van még mozi - kizárólagosan uralja az amerikai film. Bár az ország mozi nézőinek értéke­sebb rétegei kizárólag európai filmet néznek, a falusi nézőknek erre esélyük sincs. A városi filmszínházakban viszont az amerikai film erős versenytársa a francia film. Ehhez járul, hogy Európában a fran­cia filmipar a legnagyobb. Kétezer moziban kezdik vetíteni a Passiót Me! Gibson antiszemitizmussal vádolt filmjét, a Jézus utolsó óráiról szóló, The Passion of the Christ elárasztja az amerikai mozikat. Mel Gibson rendezését 2.000 vásznon kezdik majd vetíteni Amerikában, ami abszolút rekord - feliratos filmet egy­szerre ennyi moziban még sosem játszottak. Sok mozis azonban hezitál, mert túl véres­nek találják a keresztre feszítést. A Passionre vélhetően nem Los Angelesben vagy New Yorkban, hanem a vallásos Délen, az ún. Bible Bekben lesznek a legtöbben kíváncsi­ak. Az érdeklődés a hírek szerint mindene­setre nagy: sok egyházi csoport kollektív mozilátogatást tervez, és már most szeremé biztosítani a jegy eket. Újból lesz filmszemle Pécsen A Pécsen rendezett Filmszemlék hagyo­mányát felújítva január 22. és 25. között a baranya megyei fővárosban megrendezik a Fesztivál 35 - Pécsi Filmünnep négynapos rendezvénysorozatát, amelyen régi nyerte­sek és fiatal alkotók filmjeit mutatják be. Pécsen 22 éve nem volt filmszemle, pedig Pécs és a magyar film a hatvanas években fonódott össze. Evenként 24-25 mű készült és ebből - eleinte maguk a rendezők - titkos szavazással választották ki az általuk legjobbnak tartott hatot. Földessy Dénes — A filmrendező alkotói közérze­tének egyik alapkérdése: milyen szelle­mi és fizikai bázisa van ma a magyar filmnek? — Sem szellemi, sem fizikai értelemben nincs bázisa. Fizikailag még valamennyire volt, amíg a MAFILM létezett. Ott létre is jöttek közelebbi-távolabbi kapcsolatok az alkotók között, hiszen egy helyen dol­goztunk, - amíg még volt mit, - együtt töltöttük napjaink jó részét. A MAFILM épp akkorra szűnt meg las­san, de véglegesen, amikor a mi ren­dezői évfolyamunk végzett. Az egykori filmgyár maradványainak helyt adó épületegyüttest most készül eladni a tulajdonosa. A tervek szerint Foton épül fel az a filmbázis, amely például a prágai Barrandovhoz hasonló módon technikailag alkalmas lesz külföldi bér­munkára is. Ez a nagyar filmgyártás költségeinek jelentős hányadát fedez­heti, ha úgy visszaforgatják a nemzeti filmgyártásba, mint például a cseheké. Ez végre komoly kormányzati szán­dékból adódó lehetőség, bár valóra válna. De odakint Foton biztosan nem jöhet létre szellemi közeg. — Magyarországon van egy igényes moziközönség réteg, s csak francia művészfilmre évente egy millió jegyet adnak el. Ennél nagyobb társadalmi érdeklődés előserkentené-e a hiányzó filmes szellemi közeget? — Az egy millió jegyet talán csak százezer néző veszi meg. Szinte elenyésző kisebbség. Ugyanakkor min­dennél jobban jellemzi ezt a társadalmi közeget, hogy a magyarok még az Egyesült Államok nem túl kultúraéhes nézőinél is többet, naponta átlagosan négy és fél órát ülnek a televízió előtt. Ez a belénk nevelt tehetetlenséget és az abból fakadó sorsszerű elbutulást mutatja. Az így kialakuló igényszint biztos, hogy esélyt sem ad egy társada­lom szellemi talpra állásához. — Film és képernyő műfaji testvé­rek, s a televízió filmművészetet is su­gározhat. — De nem sugároz. A televízió tech­nikailag lehetőséget ad arra, hogy a tévé kultúrát is közvetítsen. Az ilyesmi azon­ban véletlenszerű, mint egy baleset. — Milyen máig nyúló történelmi gyökerek hatnak a közgondolkodá­sunkra? — Magyarország, de általában Kelet- Közép-Európa lakosságának nagyon erős az igénye a te­kintélyelvű bánásmódra. A mi történelmünk sokáig el­zárta előlünk azt a szabadsá­got, amely a demokrácia gyakorlásának megtanulásá­hoz kell. Ez a társadalom még mindig valahonnan föntről - újabban például leginkább az éterből - várja a saját viszonyítási pontjait, onnan várja a saját képét, és azokét, akiket követnie kell vagy érdemes. És követi is őket. Az ellentmondásra, a kritikára sem képessége, sem hajlandósága nincsen. Fia mégis, az felemelő. Hisz akkor a domesztikált nyomor ellenére történik valami. — Miképpen tartanád lehetséges­nek, hogy a társadalom kulturális igénye növekedjék? — Talán egy-két újabb nemzedék felnövekedésével egyes rétegek élet­­színvonala olyan magasra emelkedik, hogy felhagynak önmaguk kizsigere­lésével. Képződik némi szabadidejük, Szederkényi Júlia Pécsett született 1963-ban. Apja Szederkényi Ervin irodalomtörténész, a Jelenkor főszerkesztője, anyja tanárnő volt. Az ELTE magyar-művészettörténet szakát félbehagyta s elment segédren­dezőnek az ország akkor legjobb színházi műhelyébe, a kaposvári társulathoz, szín­házat tanulni. Mivel lány volt, mégsem vették fel színházi rendező, hanem film­rendező szakra. Diplomájának meg­szerzése óta szabadúszó. Hat évig a Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja volt. Kitün­tetései: két rendezői díj, forgatókönyvíró díj, első filmes díj, a Bóbita című alko­tásáért a Camera Hungária fődíja a legjobb rendezői díjjal, s a legjobb forgatókönyv díjjal, sőt, e film vitte el a legjobb operatőr díját is. Kislánya hatodikos. és előfordulhat, hogy jólétükben igé­nyük támad szellemi jólétre is. De ha nekik nem, a gyermekeiknek legalább esélyük lesz erre. Valójában ez egyelőre az utópia világába tartozik. — Van ars poétikád? — Ars poétikája annak lehet, aki tényezőnek tartja magát. Az eddig elmondottakból azt gondolom, világos, hogy nem csak magamat nem tartom tényezőnek, de sok általam roppantul tisztelt kollégámat sem, akik esetleg annak tartanák magukat. Ennél fogva ars poétikám nincs. Amit mintegy fél éve mégis meglepve tapasztalok maga­mon, az a jókedv. Valószínűleg a szervezetem megunta a tapasztalataim­ból fakadó búskomorságot. Ez a jókedv nem keverendő össze a boldogsággal. Ezzel együtt azt gondolom, hogy egy ennyire karakteresen a hazudozásra, a bűnre, a tehetetlenségre, az elfojtásra és az agresszióra épülő társadalomban, mint ma a miénk, ha az embernek mégis lehetősége van esetleg a boldogságot és a szabadságot is felmu­tatni, akkor ez a lehetőség önmagában okot ad legalább a jókedvre. — Szomorú lett ez a beszélgetés. Ideillik tehát egy afféle reménykérdés: dolgozol mégis valami filmes alkotó feladaton? — Eddig is azt tettem, bár hosszú ideig inkább volt ez kényszer, mint alkotó munka. Most viszont for­gatókönyvet írok, nem is egyet, és ha igaz, olyat, amilyent szeretnék. X" BIKKÁL TÉVÉK NEW YORKBAN “HUNGARIAN MAGAZINE EXTRA” Helyi Programok, Interjúk. Riportok. Kultúresemények, Megemlékezések Minden SZOMBATON d e. 10 órakor a T/W 67-es kábelcsatornán Szerkesztő: BIKKÁL GYULA Műsorvezető: Hajnal Julianna „FRISS HÍREK MAGYARUL” Politikai Figyelő műsor kritikával, javaslatokkal, vídeóválogatásokkal Hir TV. Minden PÉNTEKEN este 6 órakor a T/W 57-es kábelcsatornán. Szerkesztő: lombon Gyöngyi Műsorvezető: Hajnal Julianna „HUNGARORAMA” Angol nyelvű szórakoztató-, kultúrműsor magyarul nem beszélők számára Minden vasárnap du. 5:30 órakor a T/W 67-es kábelcsatornán Szerkesztő Bezdek Anikó. Műsorvezető: Ward Éva, Kék Krisztina Nézzék a fenti TV-műsorokat és kérjék speciális szolgáltatásaink listáját! Interneten is láthatók vagyunk a világ minden táján: www.mnn.org BIKKÁL GYULA főszerkesztő/igazgató KRASZNÓI ANDRÁS társszerkesztö/művészeti igazgató Tel.: (212) 876-1912 E-mail: bikkalj@yahoo.com. Honlap: www.bikkal.net

Next

/
Thumbnails
Contents