A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-03-26 / 146. szám

20 A HÍD Március 23. Az idén megrendezésre kerülő AIDS világkonferencia két fő témája, a gyógyszereknek emberek millióihoz történő eljuttatása, illetve Ázsiának a betegséggel szembeni, eddig nem sok sikert hozó küzdelme lesz. A Bangkokban, július 11-16 között megrendezésre kerülő 15. Nemzetkö­zi AIDS Konferencia fő tanácsadója, Gustaaf VVolvaardt szerint a konfe­renciának a következő kérdésekkel kell foglalkoznia: "Hogyan lehet a dollár milliárdokba kerülő gyógysze­reket legyártatni és eljuttatni azoknak, akik rászorulnak? "Legalább hat nagyhatalom vezetője, továbbá olyan személyiségek, mint Bili Clinton, vagy Nelson Mandela vannak a meg­hívottak között. A kétévente megrendezésre kerülő konferenciát most másodszor tartják fejlődő országban, 2000-ben Dél-Af­­rika adott helyt a rendezvénynek. A szervezők 20.000 résztvevőre számíta­nak, köztük aktivisták, tudósok, és be­tegek. A betegség csak tavaly, 2003- ban 3 millió áldozatot szedett világ­szerte. A múlt héten hat nagy gyógy­szergyár bejelentette, hogy 2003-ban már 150.000 afrikai betegnek tudtak olcsó gyógyszerellátást biztosítani, ami ugyan előrelépés, de csak csepp a hatmillió fertőzötthöz képest, akiknek sürgős gyógykezelésre lenne szüksé­ge, ahhoz hogy esélye legyen az élet­ben maradásra. Az ENSZ egy ambiciózus tervet jelentett be, miszerint 2005-re a világ szegényebb országaiban legalább há­rommillió AIDS-beteg fog gyógysze­res kezelésben részesülni. "A gyógy­szerek megvannak, a költségeket lefa­ragták, a gyakorlati tapasztalatokat megszereztük, ezért nem látom aka­dályát, hogy a program megvalósul­jon." jelentette ki Gustaaf VVolvaardt. Egészség 2003. MÁRCIUS 26. Az anya testsúlya befolyásolhatja az utód nemét A SÚLYOS HATÁSOK A sovány nők gyakrabban adnak leánygyermeknek életet, mint testesebb nőtársaik - állítja egy olasz kutató a Human Reproduction című folyóiratban. Március 23. Azt gondolhatnánk, hogy a születen­dő fiú- és leánygyermekek aránya meg­egyezik, a fejlett országokban azonban egyre kevesebb fiúgyermek születését regisztrálják az elmúlt években - ma kb. 50 fiú újszülöttre 53 lány jut. A születési arányban megfigyelhető eltolódást Angelo Cagnacci olasz kuta­tó azzal magyarázza, hogy a hímivarsej­­tek és fiú embriók igen érzékenyen rea­gálnak olyan környezeti hatásokra, mint a táplálékhiány, a stressz és a kör­nyezeti szennyeződések. A közel 10 000 szülés értékelését elvégző kutató szerint az anya megtermékenyülés előtt mért testsúlya döntően befolyásolhatja az utód nemét. Azok a nők, akiknek test­súlya nem éri el az 54 kilogramot, lé­nyegesen kevesebb fiúgyermeknek ad­nak életet, mint testesebb nőtársaik. Míg a soványabbaknál 98 fiúra 100 lány, addig a többieknél 100 lányra 110 fiúgyermek jut, vagyis a nagyon vé­kony nők inkább lánygyermeket szül­nek. Ez a felismerés azonban nem újkeletű. Az állatvilágból már ismert je­lenség, hogy ínséges időszakban a nős­tény kevesebb fiúutódot hoz világra. Ä testsúly mellett azonban más té­nyezők is hatással vannak a hímivarsej­tekre és az embriókra, vagyis a nemek alakulására. A Berlini Fal leomlásával hozzák összefüggésbe, hogy 1991-ben a megszokottnál több száz fiúgyermekkel kevesebb látott napvilágot az egykori NDK területén. A politikai változás feltehetően hatással volt a fiúgyerme­kek meglepően alacsony születési ará­nyának alakulására, amit a kutatók az­zal magyaráznak, hogy ebben az évben a szokásosnál lényegesen több stressz érte az embereket. Az anyaméhben történő megtapa­­dáskor a hím embriók - sejtjeik gyor­sabb osztódása és anyagcseréje miatt - egyrészt előnyt élveznek, ám éppen emiatt több hiba is csúszhat fejlődésük­be, mint a "gyengébb nem" képviselői­nél. Az Y kromoszómát tartalmazó spermiumok, valamint a még meg nem született fiú utódok ezért egyes káros tényezőkkel szemben érzékenyebbek - véli Cagnacci. Tesztelik a mesterséges vért Március 21. Amerikai kutatók arról számoltak be, hogy áttörést értek el a bármikor fel­használható mesterséges vér kifejlesztésében. A 20 páciensen Svédországban kipróbált preparátum pozitív ereményeket hozott. Az állatkísérletekben sike­rült igazolni, hogy az MP4 nevet viselő készítmény a vérveszteséget a ter­mészetes vérnél is jobban képes pótolni. A kutatók már évtizedek óta keresik a vér pótlására alkalmas készítményt. A mesterséges vér azt az előnyt kínálhatná, hogy katasztrófák esetén is nagyobb mennyiség állhatna belőle rendelkezésre. Ezen kívül a vérre szoruló szemé­lyeknek nem kell tartaniuk a transzfúzióval átvihető betegségektől. A gyártó szerint az MP4 hemoglobin-molekulákból áll, melyeket polietilénglikol köpeny vesz körül. A tej védhet a köszvény ellen REGGELI EGÉSZSÉG Amerikai kutatók szerint a tej és tejtermékek fogyasztása jótékonyan hat a köszvény kialakulásának megakadályozására. Március 23. Ez az első eset, hogy a kutatók egyér­telmű bizonyítékokat találtak a tejter­mékek köszvényellenes hatására - olvas­ható a New England Journal of Medicine című amerikai orvosi hetilap legfrissebb számában. A bostoni Massachusetts Közkórház munkatársai által végzett vizsgálat bizo­nyos élelmiszerek kapcsán megerősítet­te, míg másokat illetően eloszlatta azt a gyanút, hogy fogyasztásuk gyorsítja a köszvény kialakulását. Megállapították továbbá, hogy a korábbi nézetekkel szemben egyes növények, mint például a bab, borsó, gomba, spenót és a karfiol nem játszanak szerepet a megbetegedés kialakulásában. A húsok kerülésére, illetve a tejter­mékek fogyasztásának növelésére már John Locke XVII. századi filozófus is fi­gyelmeztetett. Azt azonban csak most sikerült számszerűsíteni, hogy mennyi az elfogadható és mennyi a bizonyosan ártalmassá váló mennyiség. Bizonyosan növeli például (21 száza­lékkal) a köszvény kockázatát, ha valaki naponta két húsadagot fogyaszt. Heti két adag hal vagy egyéb tengeri élőlény 7 százalékos kockázatnövekedést jelent, sovány férfiaknál azonban ez a kockázat még nagyobb. Kiderült ugyanakkor az, hogy napi egy-öt csésze tej akár 43 szá­zalékkal is csökkentheti a kockázatot. A királyok betegségének nevezett köszvény az ízületi gyulladás egyik faj­tája. Közvetlen kiváltó oka a szervezet­ben található húgysav kikristályosodása az ízületekben, elsősorban a lábfej és a sarok ízületeiben. Sok történelmi sze­mély, híresség szenvedett tőle, köztük Benjamin Franklin, Charles Darwin és Leonardo da Vinci. Újra jön a Március 21 Elképzelhető, hogy Nyugat-Euró­­pában újra felüti a fejét a tuberkuló­zis. Egy bécsi biotechnológiai vállalat már belekezdett a kórokozó (mycobacterium tuberculosis) elleni új oltóanyag kifejlesztésébe is. A TBC évente több, mint kétmillió ál­dozatot szed világszerte - többet, mint a malária vagy az aids. Ráadásul még Nyugat-Európában is fertőznek a kórokozók azon csoportjai, amelyek rezisztenssé váltak a jelenleg forga­lomban levő gyógyszerekre. A WHO jelentése szerint a rezisz­­tens TBC-bacilus törzsek tízszer olyan gy akran fordulnak elő Kelet- Európábán, mint másutt. Fokozottan érintettek Észtország, Lettország, Lit­vánia és Oroszország egyes részei. A globalizáció és a migráció miatt - főleg az EU csatlakozás után - elkép­zelhető, hogy a jelenlegi EU-tagorszá­­gokban is hamarosan problémát je­lent a betegség - fogalmazott Paul Nunn, a WHO-tanulmány szerzője. Paul Nunn egy további problémát is felvet: a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyag, melyet évtizedekkel ez­előtt fejlesztettek ki, nem véd mara­déktalanul — ezért az osztrák tudósok egy teljesen új TBC-védőoltást fej­lesztenek ki.

Next

/
Thumbnails
Contents