A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-03-26 / 146. szám

12 a HÍD TUDOMÁNY 2004. MÁRCIUS 26. B Műalkotás a ködös ősidőkből? TÁVOLI MŰVÉSZET Egy bulgáriai barlangban valószínűleg megtalálták a szimbolikus gondolkodás eddig ismert legrégebbi nyomát - még akkor is, ha a szóban forgó alkotás csupán állatcsontba vesett rovátkákból áll. Röviden Páratlan madárpusztulás Magyarországon A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai páratlan madárpusz­tulás nyomaira bukkantak: egy középfe­szültségű távvezeték oszlopainak tövében ritka védett madarak tetemei borítják a föl­det. A madarakra áramütés szempontjától a legelterjedtebb, ún. középfeszültségű (20 kV-os) távvezetékek tartóoszlopai a legve­szélyesebbek, amelyekből ma Magyarorszá­gon közel egy millió darab található. Ha a madár az oszlop úgynevezett kereszttartó vasára száll - amelyre a porcelánszigetelők vannak rögzítve -, és közben szárnyával hozzáér a vezetékhez, rövidzárlat következ­tében áramütéstől elpusztul. Az MME az áramszolgáltató vállalatokkal együttműköd­ve 1991 óta próbálja leszigetelni a legveszé­lyesebb oszlopszakaszokat, az oszlopok je­lentős része azonban ma még szigeteletlen, így évente több milliárd forint eszmei érté­kű védett madarunk pusztul el áramütés mi­att, közöttük több világszerte veszélyezte­tett faj példányai is, mint például a kere­csensólyom vagy a parlagi sas. Kis nyelveket tanul a Microsoft A Microsoft fél éven belül walesi nyelven is lehetővé teszi Windows operációs rendsze­rének a használatát, annak a projektnek a ré­szeként, amelyben a világelső szoftvergyár­tó a kis nyelveken beszélők igényeit is ki akarja szolgálni. Jelenleg a Windows 40 nyelven fut - beleértve a kínai több változa­tát -, de egyre többen panaszkodnak amiatt, hogy a gy erekek és a fiatalok a számítógépek használata miatt eltávolodnak anyanyelvűk­től. A további negyven nyelvre való adaptá­lás azt a célt is szolgálja, hogy csökkenjen a digitális szakadék a városok és a ritkán la­kott régiók között. “Internetes maffiára” FIGYELMEZTET A KASPERSKY Egy internetes bűnözői csoport egyre na­gyobb fenyegetést jelent a világhálóra nézve, állítja az orosz Kaspersky Labs biz­tonsági cég. Ez a 'maffia' például vírusok és férgek segítségével próbálja meg feltörni az online banki tranzakciók átviteli kódjait, és pénzt emelni le az érintettek számláiról, je­lentette ki a cég víruskutató részlegét vezető Eugene Kaspersky. Minél több pénz van az interneten, annál több bűnöző bukkan fel ugy anitt, hangzott a szakértő sommás véle­ménye. A jobb vírusirtó alkalmazások mel­lett a hálón szigorúbb szabályokra és 'inter­netes rendőrségre' is szükség van. Száz szá­zalékos biztonság ennek ellenére nem lesz elérhető. Egyre nagyobb problémát jelent a spam. A kéretlen reklámlevelek száma a becslések szerint 2004 tavaszán éri el csúcs­pontját, 60-70 százalékát kitéve a teljes for­galomnak. Az év végéig azonban minden nagy szolgáltatónál és vállalati rendszerben anti-spam szűrőket telepítenek. Ezen kívül több országban külön jogszabályokkkal küz­denek a spam ellen. Közel 3 méteres dögvirág-rekord Magassági rekordot döntött egy’ orrfacsaró bűzű dögvirág az indonéz főváros. Jakarta botanikus kertjében: 2 méter 90 centire nőtt meg, s ezzel mintegy 15 centivel múlta felül Március 21. Egyre-másra kerülnek elő olyan régé­szeti leletek, melyeket a tudósok nem praktikus eszközként, hanem az ember alkotótevékenységének korai megnyilvá­nulásaként értelmeznek. Nemrég egy harmincezer éves madárszoborról szóló hír járta be a tudományos köröket, ko­rábban pedig az első emberarc-ábrázolás­ról írt a szaksajtó. Olyan is van, aki a Ma­rokkóban előkerült, 400 000 éves alakot tartja az első műtárgynak. A legújabb, egyben fantasztikus leletet egy bolgár­francia régészcsoport ásta ki a bulgáriai Kozarnika-barlangban. A tudósok szerint az itt talált, 1,2-1,4 millió évesre becsült, rovátkolt állatcsontok a szimbolikus tevé­kenység első földi nyomai. A Bordeaux-i Egyetem kutatói szerint kizárt, hogy a rovátkák valamilyen hasz­nos, gyakorlati tevékenység - például a hús lemetszése a csontról - nyomai len­nének. A tudósok többsége egyelőre úgy véli, hogy a szimbolikus gondolkodás ké­pessége csak jóval később, a Homo sapi­ens megjelenésével alakult ki. A képen is látható, 8 cm hosszú csontot az észak­nyugat-bulgáriai Kozarnika-barlangban találták. Egy másik, ugyanerről a hely­színről származó csonton 27 bemetszést számoltak össze. "Ezek a rovások már csak azért sem ke­letkezhettek vadászatkor vagy az állat fel­­darabolásakor, mert az állatnak ezen a ré­szén semmi sincs, amit vagdosni kéne. Semmi kétség: ez szimbolikus tevékeny­ség" - mondta Dr. Dr Jean-Luc Guadelli, a Bordeaux-i Egyetem kutatója a BBC News Online-nak. Alikor elődeink az el­ejtett állatok húsát lekaparták, csakugyan összekarcolták a csontokat. Am a francia és a bolgár tudósok szerint a Kozarnika­­barlangban talált csontokon látható ro­vátkák túl pontosak ahhoz, hogy a hús le­­hántása közben esett, véletlen karcolá­soknak tekinthessük őket. "Vajon mit jelentenek ezek a szimbólu­mok? Ezt lehetetlen kideríteni. Arra gon­dolok, valami olyasmit írhattak rá, amit közölni akartak a többiekkel. Például azt: "16 állatot láttam itt". Valami nyelvféle­ség lehetett." Számos kutató véli úgy: a szimbolikus gondolkodás képessége mindössze kb. 50 000 éve vált általánossá fajunkban. Azok a bizonyítékok tehát, melyekkel ennek a képességnek jóval ko­rábbi megjelenését kívánják alátámaszta­ni, felettébb bizonytalan hitelűek. "Ilyesmire még nem volt példa - már amennyiben ezek csakugyan szándékos rovátkák, és nem az állat feldolgozásából származó, véletlen karcolások. Ha mégis bebizonyosodik, hogy ez tudatos emberi gondolkodás műve, nagyon örülnénk az eredménynek" - nyilatkozta Paul Bahn, az őskori művészet szakértője a BBC- nek. "A művészet kialakulását egy igen hosszú folyamatnak tartom, és egyáltalán nem hiszek az olyan elméleteknek, me­lyek szerint ez a képesség mintegy va­rázsütésre, egy genetikai mutáció követ­keztében bukkant fel alfajunknál" - tette hozzá a tudós, (mtp) Veszélyben a szumátrai tigrisek Március 22. Az orvvadászat és az esőerdők nagyarányú irtása az indonéz szigete­ken megfosztja túlélési esélyüktől a tigriseket - állapította meg a WWF frankfurti központja. A WWF és a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) TRAFFIC névvel közzétett közös fajvédelmi tanulmánya szerint 1998 óta évente legkevesebb ötven tig­ris esett orvvadászok áldozatául. Szumátra esőerdeiben ez idő szerint még legfeljebb 4-5(X) tigris él. Közben pedig gyors ütemben irtják az esőer­dőt, s helyét ültetvények foglalják el, amelyeken olajpálmát vagy a papír­iparnak olcsó alapanyagul szolgáló fa­fajtákat termelnek. Az erdőirtás következtében a tigri­sek vagy nem találnak maguknak ele­gendő zsákmányt, vág)7 élelem után kutatva betévednek a településekre, és ott elpusztítják őket. A tigrisek bundája, tappancsai, csontjai és fogai trófeának vagy sze­rencsét hozó amulettnek igen kereset­tek az. indonéz piacokon, ráadásul a hagyományos ázsiai orvoslás gyógy­­erőt tulajdonít ezeknek. Báli indonéz szigeten már a múlt század negyvenes éveiben kipusztultak a tigrisek, és 1980-ig ugyanerre a sorsra jutottak a kaszpi és a javai tigrisek is - mutatott rá a WWE ül Egy millió kilométert haladt már a Rosetta ÜSTÖKÖSVADÁSZAT A start utáni harmadik napon a Rosetta űrszonda már túl volt az első 1 millió kilo­méter megtételén. Pályájának kezdeti, földközeli szakasza lezárult, azóta másod­percenként 3,65 km-t (napi 315 ezer km-t) megtéve száguld a távoli cél, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökössel tíz év múlva esedékes találkozója felé. Március 19. A március 2-ikán 8 óra 17 perc 51 másodperckor végrehajtott sikeres start után gyorsan követték egymást az események. (Az időadatokat közép-európai idő szerint adjuk meg.) Két perc után leváltak a szilárd hajtóanyagú gyorsító fokozatok, az első fokozat hajtóműve még további 7 percig égett. Ezután a szonda ballisztikus, erősen elnyújtott Föld körüli pályára állt, majd 10 óra 14 perckor beindították a hajtóműve­ket, hogy elindítsák a szondát hosszú útjára. 10 óra 32 perckor a szonda sikeresen le­vált a rakétafokozatról. 11 óra 11 percre be­fejeződött a hatalmas napelemtáblák kinyitá­sa. Működni kezdtek a szonda tájékozódását szolgáló műszerek, meghatározták a Nap és jó néhány kiválasztott csillag helyzetét. Az indítás és a pályára állítás zavartalan és sike­res volt. A pálya csak nagyon kis mértékben tért el a tervezettől. Március 3-ikán, éjfél után másfél órával kinyitották a nagyteljesítményű antennát. Később alaposan ellenőrizték mindkét irányban a kapcsolattartást, két hullámsáv­ban. Rendszeresen kontrollálták a legfonto­sabb kiszolgáló egységek működését, az energiaellátást, az adatkezelést és -továb­bítást, az előírt pályán való mozgást ellenőrző egységeket, a hőmérsékleti viszonyo­kat. Minden rendben működött. A szondával folyamatosan tartották a kapcsolatot, a dél-amerikai űrközpont mellett észak-amerikai, több európai és ausztráliai földi állo­más vett részt a Rosettával folytatott információcserében. Március 5-ikén 11 óra 5 perckor hivatalosan is sikeresen befejezettnek nyilvánítot­ták a misszió első szakaszát. Ettől kezdve csak az ausztráliai New Norcia állomás biz­tosítja a rádiókapcsolatot, a földi irányítást a németországi Darmstadtból végzik. 2005-re készül el egy újabb, a Rosetta kiszolgálásra épített 35 méter átmérőjű para­bolaantenna Spanyolországban, Cerebrosban. Ha továbbra is minden ilyen jól mű­ködik, akitor a Rosetta átmenetileg kikerül a hírekből. Legközelebb akkor hallunk új­ra róla, ha jövő márciusban újra földközelbe jön. (o)

Next

/
Thumbnails
Contents