A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-03-05 / 143. szám
24 A HÍD Kossuth Apánk (a Kossuth festményhez) Volt nekünk egy Kossuth apánk, Nevét még ma is áldja szánk! ó éltét tette fel arra, Hogy fényt gyújtson a magyarra: Lehulljanak bilincsei, S szabadsága legyen neki. Volt nekünk eg)' Kossuth apánk, Ma is őrizzük zászlaját. "Szabadság” van arra írva, S mikor népét hadba hívta: Ha elhangzott a toborzó: Tetté lett az elhangzott szó! Volt nékünk egy’ Kossuth apánk, Igeként hallgattuk szavát! Lelke izzó fáklyaláng volt, És szabadságvágytól lángolt. Forradalmi hév vezette, S hű magyar népe követte... Volt nékünk egy Kossuth apánk, Ki a zsarnokkal harcba szállt. S bár elbuktunk harcunk alatt: Ám hitünk s népünk megmaradt. Ha győzött is a túlerő: Feltámadni még volt erő! Voit nékünk egy Kossuth apánk, Szent eszméjét itt hagyta ránk. Bár száműzött lett s messze tűnt (Habár porában visszajött) alakja ércbe öltözött! S él szobrokban, festményekben-, De legfőképp' - a szívekben. Várkonyi István Emlékvers Kifeszített vásznon Szép színeket áraszt az ecset Minden nézőnek ez Örömteli lehet. Elkészült még egy' Gyönyör kép. Kívánom szívből, hogy sok Jót hozzon még. S ni csak! - nyílik a műterem ajtaja, A résen át Kossuth Lajos maga. Ilyen hasonlóság csak a valóságban lehet. Mind ezt egv festőművész festette meg. Most hosszú útra megy! Uj világ felé halad, Hirdetni az utat, melyen a Szabadságharc vezére is végig haladt. A kint élő magyarokat Büszkeséggel tölti, Hogy van Kossuth kép, Mely a történelmünket nem feledteti! - hanem őrzi. Megvirradt már, feljött a nap. A kép a Kormányzónál maradt, Mindenki láthassa, mindenki nézi, 1848 szellemét felidézi. A művésznő könnyes szemmel Búcsúzik a képtől... Nem fogja már látni!Csak szívébe zárni! Dedik János Melléklet ELŐSZÓ HELYEIT EGYRE MÁSRA több politikusunk negatív véleményeket kezdett el hangoztatni néhány más ismert személyről, mint például Kossuth Lajosról... De hát hogyan is van ez? Miért kell a magyar emberek által oly nagyon szeretett hírességeinket megkülönböztetni? Vagylagos alapon kijelölni, hogy ki az, aki méltó a szeretetünkre, hiszen például konzervatív, és ki az, aki nem, mert ő liberális volt? Eddig a magyar ember egyformán szerette őket, de ezután el kezdték úgy vizsgálni szeretteiket, ahogyan pártelkötelezettségük diktálta! És ekkor jött egy kis csapat, alak Miskolcon megalapították a Kossuth Koszorúja Alapítványt, és akik igyekeztek visszaállítani Kossuth megtépázott nimbuszát... Hatásulaa a polgárok kezdtek igazságot szolgáltatni Kossuthnak Lajosnak, 2002 Kossuth év volt, újra sikk lett róla beszélni, zarándokút szerveződött Amerikába, parlamenti Nagybizottság alakult, Monokon méltó keretek között került sor Kossuth születése és halála évfordulójának megünneplésére..." (Enyedi Béla) Lapunk kizárólagos jogokat kapott a Simon M. Veronika festőművész által összeállított Kossuth-antológia közlésére. A közlésre érdemes könyvet - mely a 2003-as Kossuth Zarándoklat beszámolóit, verseket, beszédeket, fotókat tartalmaz - a Híd asorozatban közli. Fogadják szeretettel! Szerkesztőség m&M ^ m&m m&M ß m Ja ÍR ÍR ÍR ÍR wn íp íp íp Fejezetek Kossuth Lajosról (Kossuth Lajost, sárospataki jogászt, Övi nevű tanára inti: "fiam, ha meg nem javul, nagy országháborító lesz Magából"...) Az 1832. évi országgyűlés volt egyike a legnevezetesebbeknek. Már a levegőben forrtak a reform eszmék. A követek sorában nagyhírű férfiak foglaltak helyet: Kölcsey Ferenc, a költő, Felsőbükki Nagy Pál nemes úr, Deák Ferenc, Palóczy László, Beöthy Ödön... E diétát frissíti az "Országgyűlési Ifjúság", melynek tagjai a követek mellé voltak beosztva. Az ifjúság, melynek vezetői Lovassy László, Szemere Bertalan, Tormássy János, Orosz József, Eötvös József báró voltak, klubot is alakítottak, "Társalgási egyesület” címen, ahol esténként élénk vitákban megvitatták a napi eseményeket, feldolgozták az országgyűlés anyagát. Már Európa nyugati feléről fújdo- lllfc gált a forradalom szele, mely aztán később, - ha egyidőre is - de elsöpörte a megkeményedett diktatúrákat, az 1848-as forradalom előszeleként. E körbe került Kossuth Lajos, midőn, mint távollevő követ a pozsonyi diétán megjelent. Szerényen foglalt helyet. Még nem szól, csak hallgat. Később bekerül a Társalgási egyesületbe, s az ifjakkal eljárva a diétára, Kossuth szorgalmasan jegyezgetett. Az országgyűlés eseményei az akkori viszonylatokban a rossz közlekedés, a nyilvánosság kizárása, a sajtóviszonyok miatt nem voltak közérdekűek, a történtekről keveset tudtak, bár volt néhány lap, mint a Jelenkor, Hírnök, Rajzolatok, Világ, de ezek csak elvétve hoztak híreket a diéta eseményeiről, és ezekben sem volt semmi köszönet, mert az ellenzéki felszólalások csonkán és elferdítve kerültek a lapokba. így került szóba az, hogy gróf Andrássy György 1830-ban indítványt tesz egy diétái hírlap kiadására. A kormány azonban elüti a dolgot. Nyilván féltek, hogy a beszédek hű közlésével a közvélemény forrongásba jön, a nemzet öntudatra ébred. Mindjárt az 1832. évi országgyűlés elején Wesselényi vette kézbe a naplóügy megoldását. "...Wesselényi tegnap este, írja Kölcsey 1833. XII. 30. kelettel naplójában, konferenciára hivatott: nem jelenhetvén meg nála, ma hallám, hogy Pázmándy, gróf Andrássy s több másokkal az a Kossuth is megjelent nála, ki valamely nap, mint követ a kerületi napló kinyomását sürgető. Kossuth az ülésekről készített jegyzeteit olvasá fel, s tetszést nyert és egyezség lön, hogy a napló két gyorsíróval irassék meg." Kossuth csak ezután mutatta meg, mennyire mestere a tolinak. Olyan élethű képeket rajzol a hazafias mozzanatokról, a kormány túlkapásairól, hogy a "napló" egyszerre népszerűvé emelkedett. Oly tömegesen érkeznek megrendelések, hogy a naplót hetenként kétszer nyomták. így kezdődött Kossuth publicista működése. A kormány eleinte nem ügyel erre a mozgalomra, legyint rá, "szalmatűz, hamar ellobban". A követek megunják az anyagi támogatást, az. ifjak pedig az irkálást, de midőn azt látják, hogy a naplónak hovatovább több az olvasója, hogy tartalmazza az ellenzéki hangulatot, az egész országban hatalmasan növeli, cselhez folyamodtak, s egy titkos rendeletet adtak ki, melyben arra utasították a polgármestereket, hogy az Országgyűlési tudósításokat ne kézbesítsék. Persze ez hamar kitudódik, óriási felháborodást keltve. A megyék úgy fogtak ki az ármányon, hogy a lapokat nem postán, hanem lovashajdúk által hozatták át egyenesen Pozsonyból. Az országgyűlés végeztével azonban már nem volt szükség tudósításra, Kossuth visszajött Pestre, s ott lakik. De ekkor már ismerik az egész országban a napló végett. 2004. MÁRCIUS 5. A kormány az országgyűlések tudósítása után gyanúsan kezdi figyelni Kossuthot, alkalmas ürügyet keresett arra, hogy a lapot betiltsa, és az egész ifjúsági reformmozgalmat elnyomja. Ez nem is várat magára sokáig. A kormány báró Wesselényi ellen, aki az ellenzék vezére volt, valami ürügyet keres, hogy politikai szereplését betiltsa. Úgynevezett nótapert indít ellene. Ez nagy visszhangot kavar. Wesselényi rokonszenv tüntetések központja lett. Az ifjúság fáklyászenét rendezett, melyen Lovassy László tartotta a beszédet. Olyan merész hangon szólalt fel, hogy a hallgatóság megbénult az ijedelemtől. A kormány a spiclik közlése alapján elfogatta a fáklyászene szervezőit, elsősorban Lovassy Lászlót. Majd Lepsánszkyt is, aki állítólag feljelentést tett ifjú pályatársai ellen. Lovassyt forradalmi eszmékkel izgatás címen börtönbe zárták, és Spielbergbe hurcolják. Az ifjak elfogatása miatt felzúdult az ifjúság szinte az egész országban. Kossuth sem maradhat hallgatag. A "Törvényhatóságban" ékes szóval ecseteli a közhangulatot, amely a megyékben az ifjak elfogatása miatt támadt. A nádor egyszerűen betiltja Kossuth lapját. Csakhogy Kossuth nem adja meg magát. Pest megyéhez fordul támogatásért. A tilalommal szemben a megye pártfogásába veszi, és felír az Országgyűlésnek. Pest megye példáját még 30 vármegye követi, 20 megye még azt is kimondta, hogy a szükséges és jeles, de most veszélyben forgó lapot járatni, támogatni fogja. A kormány ezt látva megdöbben a közvélemény ekkora hatásán, és nagy lépésre szánja el magát. Elhatározza, hogy Kossuthot elfogatja. Csakugyan, 1837. május 5-én éjjel 48 gránátos rohan a zugligeti pihenőben tartózkodó Kossuthra, és a budai vár tömlöcébe hurcolják. Elképzelhető az, hogy ez milyen megrázó hatást tesz a Kossuth családra. De Kossuth néma megadással a börtönben várja a virradatot, mely meghozza számára azt, hogy az ország egyik legismertebb embere lett, és ezzel az epizóddal tulajdonképpen előkészítette, előmozdította azt a mozgalmat, melynek egyenes következménye lett a forradalom... Bornemisza Attila
