A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-02-27 / 142. szám
20 A HÍD Egészség 2003. FEBRUÁR 27. Inßuenza: mit tehetek ellene? Az influenza dobogós helyen áll a súlyos, néha halálos szövődményekkel járó fertőző betegségek között. Van-e esélyünk megúszni az influenzás náthát? Egy 1995-ös adat szerint a legsúlyosabb fertőző betegségek sorát a légúti megbetegedések vezetik, egy év alatt 4,4 millió ember halálát okozták. 3,1 millió ember haláláért felelősek a hasmenéses emésztőrendszeri fertőzések és a tuberkulózis, őket követik a malária a hepatitis B, a kanyaró, az AIDS majd a tetanusz. Az influenzavírusok a listavezetők közé tartoznak, hiszen leggyakrabban légúti és emésztőszervi panaszokat okoznak. Attól függően, hogy elsősorban mi terjeszti a fertőzést, kerülnünk kell a kapcsolatot a kórokozót hordozó emberekkel, állatokkal, élelmiszerekkel, és fokozottan ügy elni kell a személyes tisztaságra. Járvány idején nem csak, vagy nem elsősorban a már beteg embertársainktól kell tartanunk, hiszen mire valaki megbetegszik, már 3-4 napja hordozhatja és terjesztheti a kórokozót. A külvilágtól és embertársainktól természetesen nem kell menekülni, de mossunk gyakrabban kezet és arcot; hazaérkezéskor és étkezések előtt mindenképp. Váltsunk tiszta otthoni ruhát. Amúgy se, de influenzás időkben végképp ne együnk mosadan nyers élelmiszert - ki tudja, ki fogta meg előttünk. Ne használjunk másokkal közös edényeket. Alaposan, fertőtlenítőszerrel mossuk és meleg, folyó vízzel öblítsük el őket. A gyerekeknek is fel kell hívni a figyelmét, hogy bármilyen csábító a barátnő szendvicse az iskolában, és bármilyen kedvesen kínálják meg, nem szabad beleenni más ételébe, beleinni más italába. A kipihent szervezet erős immunrendszere a legjobb védelem. Aludjunk tehát eleget Az immunrendszer védekező mechanizmusaira építenek a különböző immunizálási technikák, így a védőoltások is. Akinél általános egészségi állapota miatt javallott, az orvosával beszéljen a lehetőségről. Sokan azonban ódzkodnak ettől a megoldástól, ami érthető. Tehetünk a megelőzésért szúrás és orvos nélkül is. A megfelelő vitaminellátásról remélhetőleg már szólnunk sem kell, annyira egyértelmű. A vitamindús zöldségek és gyümölcsök - a paprika, káposzta, citrom, narancs, lövi - mellett segít a szájon át bekerült kórokozók megfékezésében a természetes antibiotikumot tartalmazó hagyma és fokhagyma evése is. Á friss levegőn végzett rendszeres testmozgásra is jó lenne rászokni. Szokták mondani, hogy nem jó a hideg levegőn futni, mert megfájdul a torkunk. Pedig a testmozgás, egy jó kis futás kifejezetten segíti a nvákürülést a légutakból. MA koffein és a stressz új viszonya JÓ A FEKETELEVES? Korábbi kutatásokkal ellentétben, miszerint az olykor nyugtalanságot okozó koffein fogyasztása segít bennünket megbirkózni stresszes helyzetekkel és lehetővé teszi különböző feladatok hatékonyabb végrehajtását, az angol University of Bristol kutatásai azt mutatják, bogy egy-egy kávészünettel olykor az ellenkező hatás érhető el. Február 25. Peter Rogers professzor és dr. Lindsay St. Claire kutatásuk során felismerték, hogy a stressz oldása céljából kávészünetet tartó férfiaknál a pihenést követően feltehetően még inkább növekszik a feszültség. Vizsgálatukba három, egyenként 32 személy alkotta csoportot vontak be. Az egyik csoport résztvevőivel elhitették, hogy az általuk fogyasztott, koffeintartalmú kávé segíti majd munkájukat (tesztkitöltés), a második csoportba tartozókkal azt, hogy kávéjuk koffeinmentes, míg a harmadikkal azt, hogy kávéjuk olyan koffeint tartalmaz, melynek mellékhatásaként stresszhez hasonló tüneteket észlelnek majd. A mindhárom csoportban szétosztott italok fele 200 mg koffeint tartalmazott, 50 százalékuk pedig koffeinmentes volt. A kávéfogyasztást követően valamennyi személynek két "idegtépő" feladattal, valamint további tesztekkel kellett megbirkóznia. A kutatók váratlan eredményeket kaptak. Azoknál a férfiaknál, akik úgy gondolták, a kávézás után jobb teljesítményre lesznek képesek, magasabb pulzusszámot figyeltek meg - függetlenül attól, hogy kávéjuk tartalmazott-e koffeint vagy sem. H Stresszes munka - kétszeres szívhalál-kockázat KIMERÜLT SZÍVEINK Egy közzétett tanulmány szerint azok az emberek, akiknek a munkája sok stresszel jár, kétszer nagyobb valószínűséggel halnak meg szívproblémák miatt. Február 22. Más kutatások korábban már bizonyították a direkt kapcsolatot a szívproblémák és a munkahelyi stressz között, ám ez az első olyan tanulmány, amely az ilyen jellegű stresszt konkrét szívhalál-esetekkel hozza összefüggésbe. A fenti állítás egy 25 éves vizsgálatsorozatra alapul, amelyet egy finn nagyvállalat több mint 800, látszólag egészséges önkéntesével folytattak le. Mindegyiküknek pontosan meg kellett határoznia munkája természetét és munkakörülményeit. Ez alapján osztályozták őket egy olyan modellrendszerben, amely a befektetett erőfeszítés és a kapott elismerés közötti egyensúly mértékét vette figyelembe. A jutalom oldalon nem csupán az anyagi elismerés (fizetésemelések), hanem a társadalmi megbecsültség, a munkahely biztossága és a karrierépítés lehetősége is szerepelt. Negyed évszázad tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy* akiknél a legnagyobb kiegyensúlyozatlanság mutatkozott a modellben, illetve a legnagyobb mértékben túlterheltek voltak, több mint kétszer akkora eséllyel haltak meg szívbetegségben, mint azok, akiknél ez az eltérés a legkisebbnek bizonyult. Az extra kockázat mögött meghúzódó ok nem tisztázott. Más tanulmányok a stresszes munkát a magasabb koleszterinszinttel hozták kapcsolatba. A finn önkénteseknél megfigyelhető volt, hogy a modellben legkiegyensúlyozatlanabb emberek általában kövérebbek voltak, ami a szívbetegségek fontos kockázati tényezője. A vizsgálatban fény derült arra is, hogy a koffeintartalmú italt fogyasztó személyeknél a koffein hatását az is befolyásolja, milyen munkát végez az illető és ezt egyedül vagy csapatban teszi-e. A kísérlet során készített videófelvételek szerint a gyors fejszámolást végző férfi esetén - szemben a stresszel járó, nyilvános előadást tartó társával - a koffeinnek jótékony hatása van. Ugyanakkor a koffeinfogyasztást követően a férfiak nehezebben birkóznak meg stresszes feladatokkal, fizikailag feszültebbek, és kevésbé kiegyensúlyozottak. Nőknél hasonló helyzetben csökkenni látszik a feszültség. Egy további vizsgálatba öt-öt, azonos nemű személyből álló csoportokat vontak be. Az egyének először maguk oldottak meg egy problémát, majd közösen megvitatták álláspontjaikat, hogy közös nevezőre jussanak. Ebben az esetben férfiaknál a koffein mérsékelte valamennyire a stresszérzést, azonban csökkentette a csoportmunka hatékonyságát, vagyis a csoportos vita során tett javaslatok gyengébbnek bizonyultak a saját felvetéseknél. Gyakori a személyiségzavar Február 25. Egyre több gyereknél diagnosztizálnak a szakemberek személyiségzavart. A problémák gyakran a szülőkkel való problémás kapcsolatokra vág)' traumás élmények hatására vezethetők vissza - mondta el Paulina Kemberg Ulmban, egy orvos-kongresszuson tartott előadásán. Statisztikai adatok szerint minden tizedik felnőtt életét teszi nehézzé a személyiségzavar valamilyen formája. Paulina Kemberg, a 69 éves, világszerte elismert gyermekpszichiáter szerint a 18 éven aluliaknak bizonyos százaléka ugyancsak személyiségzavarban szenved. "Amikor egy ötéves gyerek úgy sodródik ide-oda, mint kormány nélküli hajó az óceánon, akkor ez a személyiség zavarát jelentheti" - mutatott rá Kernberg, a New York-i Cornell Egyetem pszichiátere. A doktornő figyelmeztetett: a pszichiáternek nagyon óvatosnak kell lennie, hiszen a megbélyegzés, a címkézés a gyermek egész későbbi életére komoly negatív hatást gyakorolhat. A problémával azonban szembe kell nézni - mondta. "Sok pénzt, időt és fáradságot kell a felismerésre,a megelőzésre fordítani és a gyermekeknek és a szülőknek is biztosítani kell a támogató, szakértő segítséget".
