A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-02-27 / 142. szám
2004. FEBRUÁR 27. Kultúra A HÍD 11 H Legyező őfensége I. Ferenc Józseftől FURCSA FARSANGOK Furcsa farsangok zajlanak ma Magyarországon. Túlságosan mutatványosak. A Magyar Állami Operabázban szombaton estétől vasárnap késő hajnalig tartott az operabál s olyan szervezéssel, olyan rendezéssel készítették elő, mintha e dalszínházunkat még mindig Magyar Királyi Operaháznak neveznénk. Pedig hol vagyunk már attól...Írisz csak a területünket számítva, csupán harmad akkora ország operai kultúráját fémjelzi az Andrássy úti intézmény. Persze, amíg egy vékony létszámú, ám vastag erszényú réteg van a bonban, addig, rongyrázás is van, ahogy a pór nép szavajárásában a kivagyiságot fogalmazzák, manapság már nem kevés epével. Lássuk azonban a számokat, adatokat, méreteket: Hetvennyolc ifjú pár vonult be, kartkarba öltve, hogy elejtse a nyitótáncot, Weber muzsikájára. Az immár kilencedik alkalommal megrendezett bálban a nagyestélyiben illetve frakkban, szmokingban megjelenő társaság birtokba vehette az erre az alkalomra megemelt nézőteret és színpadot is. Néhány szám: huszonöt-ezer vendég érkezett, s őket nyolcvanhat tagú szimfonikus zenekar szórakoztatta, kétszáz hostess, s mellettük ezerötszáz főnyi személyzet fogadta, s harminc-ezer szál virág gyönyörködtette. A táncban elfáradt hölgyeket, urakat bőséges ételválaszték, mennyei ízek várták.- Első fogásként: sós falatok pezsgőben, - kezdte a büféasztalról szóló jelentést Baaráti Ákos, az operabál ügyvezető igazgatója, majd mély lelegzetett vett, hogy elég levegője legyen a hosszú választékot felsorolni - Libamájas gallér, lazacos háromszög, szardellás virág, Sonkás csiga, gombás holdacska, kapros túrós párna, illetve füstölt sajtos rudacskába tekert hasé. Második fogás: szürke és lazackaviár fürjtojással, hideg kapros szardella Előadás: A kettévágott falu A Magyar Amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központja (CHACR) és a Széchenyi István Társaság szervezésében kerül sor Nagy Sándor (CHACR elnök) "Szeknenc a kettévágott falu" című előadására. Szelmenc az ukrán, szlovák és magyar határvonalak kereszteződésénél fekszik. Á nagyobbrészt magyar lakosú település Trianon után jutott szlovák közigazgatás alá. A második világháború végén a szovjetek dótkerítéssel vágták ketté a falut, amelynek most így most egyik fele Szlovákiához, a másik fele pedig Ukrajnához tartozik. A kerítés nemcsak épületeket, földeket vágott ketté: az embereket is elszakította egymástól... A Magyar .Amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központja amerikai lobbiharcot indított a falu megmentésére. A megtett lépésekről, a várható sikerekről szól ez az érdekfeszítő előadás. Várjuk Önöket csütörtökön, február 26- án este 7 órától a Magyar Házban (213 East 82nd Street, New York, NY 10028). Bővebb információk: 917-597-1765. rajnai lazacrózsával, mártással illetve sajtgolyóval, és sokféle salátával. Sápadt arcú, örök magyar forradalmárok, elő ne vegyétek a géppisztolyt! Majd... egy szer... Nektek is... talán... Na, folytassuk az illő báli tudósítás hagyományos rendjét. A kilencedik pesti operabál díszvendége Katarina Witt német jégkirálynő volt. No most az olvasó vegyen mély lélegzetet, hát még ha némi kanyarral innét New Yorkból küldik neki haza A híd-at, miként az már egyre gyakoribb! Nos a belépő jegy 200, illetve 800 euróba került. Ez az ötödik fejszámolás után is bizony koponyánként 50 ezer illetve 200 ezer forint. Hát... erről ennyit! Farsangi bált rendeztek a Nemzeti Múzeum mögött is, a budapesti Andrássy Gyula Német Egyetemen. Itt viszont semmi ok a felháborodásra, hiszen még azok is abbahagyták a kezdeti hónapok fanyar megjegyzéseit, akik kifogásolták, hogy egy ilyen patinás magyar név hogyan került egy német egyetem homlokzatára. Épp a nemzetköziség jegyében, mert Andrássy Gyula gróf az egykori Osztrák-magyar Monarchia külügyminisztere volt, s nem is akármilyen külügyér. Bárha... no, hagyjuk a célzásokat. Hiszen most bál volt, fényes, jókedvű, mert e mögött az egyetem mögött ott áll a teljes német kultúra a teljes német gazdasággal. Az itteni báli eleganciát és pénzköltést nem kell s nem is lehet a hazai szegényekkel összehasonlítani: mögöttük olyan ország áll, amelyikben nem voltak fél évszázadig tartó hazug ideiglenességgel Tankos Szergejék. Ez az egyetem, ez a farsangi bál anyagi ellátással rendelkezik, az elegancia, a bőség náluk nem rongy rázás, hanem természetes. Majd, talán a mi gyerekeinknek is.. .egyszer... talán... a lenini emlékek elmúlásával.., végre... Az persze feledhetetlen báli emlék, hogy az idei legyezőparádéban feleltek egy eredeti őfelsége I. Ferenc József császár és király kézjegyével ellátott, tőle kapott ajándék legyezőt is. Nosza a röhögésre örökké kész pestiek megrendezték a legyezőkről szóló viccek versenyért. Íme a győztes vicc: egy angol, egy francia és egy orosz katona versenyeznek, hogy kinek van a legeredetibb feliratú zsebórája. Az angolén ott áll a felirat arany betűkkel: "John-nak a legnagyszerűbb férjnek". Aláírás: Mary, a világ legboldogabb felesége. A francia platina zsebóráján viszont: "A Te ágyad nekem a mennyország." Aláírás: Cathrine. Mégis a ruszki szoldát nyeri a versenyt, mert ő a II. világháborúban Bécsből hozta haza ezt a feliratú, gyémántberakásos zsebórát:" Emlékül Anasztázia grófnőnek az együtt töltött éjszakákért". Aláírás: I. Ferenc József. Hát... Abba is hagyom ezt az epés, sőt, csupa kipontozott szöveget, amit firkász körökben üzengetős stílusnak neveznek, mert ugye a kipontozott részből kell az olvasóknak kitalálni, hogy »ki, kit és hová küldene'el a legszívesebben, meg hogy milyen mélyre. Mert a múlt héten volt az egyáltalán nem elegáns, de nagyon híres, ám nyers piálós, őserejű parasztian erotikus mohácsi busójárás is. A már rég ideszakadt vagy már idekint született magyaroknak hadd adjunk némi busóügyi tájékoztatást. A törökdúlás idején, amikor a mohácsiak már megelégelték a váratlanul rendszeresen rájuk rohanó török lovas rabló hordákat, kifaragtak sokféle vérfagyasztó képű faálarcát. Ha váratlan megjelentek a janicsár rablók, csak felhúzták a fejükre a rémálarcokat, meg magukra öltötték a szőrös birkabőr subákat. Mire a szegény janicsárok, akik persze abban a sok csatázásban nem tanultak egy csepp racionalitás-elméletet sem, az ijedtségtől elkékült szájszéllel vágtáztak jó száz mérföldet, s már lovaglás közben egészen biztosan tudták, hogy estére bizony alsóneműt kell mosni. Na hát ezt A Magyar Köztársaság Főkonzulátusa Dr. Horváth Gábor főkonzul Horváth Lonkai Gabriella A Bunyik Entertainment és a Film Society of Lincoln Center közreműködésével . meghívja Önt a Erkel Ferenc: Bánk Bán operafilm new york-i bemutatóelőadására. Nyitóbeszédet mond: Dr. Horváth Gábor főkonzul Csaba Káéi konzul Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr Csütörtök, 2004. március 11. 6.00 pm (első vetítés) 8.30 pm (második vetítés) Waiter Reade Theater 165 West 65th Street, Plaza Level, New York City, New York, 10023 A .$ 10 ellenértékű, belépőjegyeket a WRT pénztárainál válthatják ki. ünneplik minden farsangkor a mohácsi népek. Még néhány intelem Mohácshoz: a jobb busó legény busó felvonuláskor kizárólag barackpálinkával csordultig töltött bütyköst hord magánál. A jobb busó leány is. A leányzó, de még a vérmesebb hajlamú busó asszony is, ha tudja a tisztességet, egészen lazára köti a bugyogója perdíjét, ne kelljen már sokat veszkölődni vele a vágytól remegő kezű busólegénynek. Úgy a buli vége fele, amikor már senki sincs észnél. Bár az egész farsangi busójárás nagyon aranyos, a műfajelmélet szerint tisztára komikus. Előfordulnak azonban tragikus árnyalatok is. Például ha a legény nagy indulattal letépi az álarcot a busó leányzóról, hadd lássa már, mennyire hamvas-szép az orcája, ám villámcsapásként éri a realitás: ez a nő rondább mint az álarc! Erre mondják, hogy a közeli Mecsek hegység szénbányáiban egy szál munkaerőre sincs szükség, mert ha odalent a szén meglátja ezt a nőt, hát ijedtében magától feljön az aknából. Máskülönben akinek még hátra van, hát jó farsangot kívánunk.
