A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-02-27 / 142. szám
12 A HÍD TUDOMÁNY 2004. FEBRUÁR 27. ■ A Föld megtermékenyíti a világűrt AMAGVAS PLANÉTA Az élet magjai az egész galaxisunkban szétszóródhattak, a porszemcséken utazó földi mikrobák ugyanis a napsugarak segítségével gyorsan eljuthatnak idegen égitestekre, állítja William Napier, az észak-írországi Armagh Obszervatórium csillagásza. Röviden Sótartalmú víz nyomát TALÁLTÁK MEG A MARSON Február 21. Az Opportunity nevű amerikai Mars-járó kis árkokat vájt a "vörös bolygó" talajába és leleteiről néhány felvételt küldött. Ezeken a felvételeken homokkristályok láthatók a vájatok oldalán, amelyek a szakemberek szerint sós víz jelenlétére utalhatnak, derült ki a pasadenai laboratórium szakembereinek csütörtöki jelentéséből. Az Opportunity és a Spirit jelenleg saját vájatot készítenek azzal a céllal, hogy a maguk körzetében elemezzék a talaj összetételét. Túl a Plútón: A TIZEDIK BOLYGÓ? Február 25. Amerikai csillagászok újabb planétát fedeztek fel a Plútó pályáján kívül: a Föld pályájától mintegy' kétmilliárd kilométeres középtávolságú bolygó átmérője 1700 kilométer. Az információt a CalTech (California Institute of Technology') sajtótájékoztatóján közölték a kaliforniai Pasadénában. Az első megközelítésben a planetoid a 2004 DW elnevezést kapta. 1700 kilométeres átmérőjével nagyobb, mint a tavaly felfedezett Quaoar, és eddig a legnagyobb objektum, amit a csillagászok felfedeztek a naprendszerben 1930-óta. A bolygót egy 172 megapixeles kamerával fedezték fel, amivel képesek voltak követni annak mozgását, és az adatokból meghatározták pályáját. A számítások szerint a 2004 DW mintegy 283 évenként kerüli meg a Napot. Az egyre újabb és újabb planetoidok felfedezése arra utal, hogy közel sem Ismerjük olyan tökéletesen a minket körülvevő Univerzumot, mint azt korábban gondoltuk. Mint azt a 2004 DW-t felfedező Mike Brown összefoglalta: "Csak idő kérdése amíg találunk valami olyat, ami alapvetően megváltoztatja a képünket a Naprendszerünkről!" Esés a tech-szektorban Február 24. A tengerentúlon a kezdeti optimizmus hamar kifulladt hétfőn, az indexek kisebb-nagyobb veszteséggel zártak. A nap vesztese a Dow kosarához tartozó papírok közül az Intel lett, miután vizsgálat indult ellene régebbi adóbefizetései miatt: elképzelhető, hogy a cég 1999-2000-ben több mint félmilliárd dollárt felejtett el befizetni. A tech-szektor, azon belül is a félvezetőgyártók egyébként is igen gyengén teljesítettek, ami meg is látszott a Nasdaq Composite esésén. Megfigyelők szerint a befektetők profitot realizálnak, azaz kiszállóban vannak a kis és közepes, illetve egykét nagyobb technológiai cég papírjaiból, és inkább a gyógyszer-, energia-nagyágyúkban, illetve az ipari részvényekben bíznak. A Dow-komponensek közül több kiemelkedően teljesített hétfőn, ilyen volt például az Altria, a McDonald's és a Procter & Gamble is: ezek új, 52 hetes csúcson jártak. Internetre kerül AZ EMBERI GÉNTÉRKÉP Február 21. A korábban Craig Venter által vezetett Celera Genomics hamarosan nyilvánosságra hozza az általa megfejtett emberi géntérképet. A vállalat három évvel ezelőtt készítette el az ember genetikai sorrendjének vázlatát. Ugy anezt az eredményt egy központilag támogatott kutatócsoportnak is sikerült elérnie. Szakértők szerint a két változat kiegészíti egymást, ezért előse-Február 25. A pánspermia-elmélet szerint az élőlényekkel teli bolygókba csapódó égitestek elősegítik az élet terjedését, mivel az űrbe szakadó szikladarabok élő organizmusokat vihetnek magukkal. A tudósok már a tizenkilencedik században elképzelhetőnek tartották, hogy a mélyfagyasztott spórák más világokba is eljuthatnak. A korábbi feltételezések szerint azonban erre nincs túl sok esély. Ha a spórák túlélik a becsapódást, akkor még valamiképpen a világűrbe kell kerülniük, ahol a dermesztő hideggel és a gyilkos kozmikus sugárzással kell szembenézniük. Az életet szállító szikladaraboknak igen gyorsan el kellene jutniuk egy másik naprendszer bolygójára, de a legtöbbjük már a Naprendszer határában teljesen steril lenne, mondta Napier a Nature tudományos magazinnak. A kutató szerint a mikrobák kizárólag altkor maradnak életben, ha porrá őrlődik a szikla, amelyen a baktériumtelepek megtalálhatóak, így ugyanis gyorsabban utazhatnak. A Föld egy bolygóközi pornak nevezett szemcsefelhőn utazik keresztül, amely minden keresztülhaladó égitestet beszór porral. Napier szerint a tizedmilliméternél kisebb szemcsék is képesek mikrobákat szállítani, és ezek az apró porszemek a napfény nyomásának a segítségével gyorsan kikerülhetnek a Naprendszerből. Az élet így hetvenezer év alatt körülbelül hat fényévnyi távolságra jutna el. Az űrkutatók azt remélik, hogy ugyanezt az erőt hamarosan az űrhajók meghajtására is felhasználhatják a távoli utazások során. A kutató szerint porszemcséken lebegő fagyott organizmusok veszik körül a Földet, amelyek bármikor könnyen ki és beléphetnek a Naprendszerbe. A földi élet akkor kerül ki a legkönnyebben a világűrbe, amikor a bolygónk egy hatalmas molekuláris felhőn halad át, amelyből a csillagok jönnek létre. A földi élet megjelenése óta ez legalább ötször megtörtént, és minden egyes alkalommal három billió trillió mikroba került a Földről a felhőbe. Ilyenkor igen nagy az esélye annak, hogy némelyik eljut egy Föld-szerű bolygóra, sőt, az is elképzelhető, hogy a földi élet is hasonlóképpen alakult la. Méhecske méretű kémrepülőgép Február 21. A brit Bath Egyetem kutatói a méhek méretével megegyező, szárnyakkal felszerelt repülőgépet fejlesztenek. Az apró repülőgépet többféle módon használnák: a kémek eszközeként videófelvételeket szállítana a felderítőknek, de a vadvilág megfigyelésekor, természeti kutatásokban is alkalmaznák. A fejlesztők szerint tűzvész esetén és mentési akciókban is jó szolgálatot tenne a kis méretű szerkezet. "A repülés legeredményesebb technikáját keressük és egy gyorsan csapkodó, rugalmas szárny a legjobb lehetőség erre. A rovarok és madarak repülési technikáját szeretnénk imitálni" - nyilatkozta Dr. Ismét Gursul, a Bath egyetem kutatócsoportjának vezetője. Amennyiben a kísérletek sikeresek, pár éven belül elkészülhet a gép prototípusa. A repülő feltűnés nélkül landolhatna az ellenséges járműveken és megjelölhetné azokat egy későbbi támadás esetére. Az egyetemi kutatócsoport szerint az apró szerkezetre veszélyt jelentenének a nagy szelek. "Minél kisebb egy repülő szerkezet, annál kisebb sebességre képes és annál inkább ki van szolgáltatva a szeles időjárás okozta veszélyeknek. Emiatt a mini légijárművek leginkább rövid távolságra repülnek majd meglehetősen alacsony sebességgel" - mondta Dr. Gursul. mljjesztő méreteket kezdett ölteni a “világvárosodás” RENGETEG BETON Az ENSZ népességfigyelói elkészítették az előrejelzést a Föld arculatának változásáról. A sűrűn lakott települések világszerte szaporodnak. Egyre csak növekszenek, terebélyesednek, minden korábbit meghaladó légteret és földterületet foglalnak el. Eközben súlyos társadalmi problémákat és környezetszennyezést okoznak. Február 24. Az agglomeráció, a nagyvárosok népességének szaporodása ijesztő méreteket ölt - figyelmeztetnek a szakemberek -, mert a már ma is betonszömyek tömegét éltető 20 milliós világvárosok viszonylag rövid időn belül 30 milliósra "híznak". Fél évszázada, 1950-ben, a 10 milliós népesség volt az irányadó, ezt tekintették a megapolisz - az egyetlen óriási települést alkotó városok halmaza - kvótájának. Ilyen volt akkor New York. Kétezeregyben már 17 milliónál tartottak, s évtizedünk végére 21 millió lesz a határszám. Már azt is tudják, hogy a terebélyesedés három év múlva újabb korszakhatárhoz érkezik: 2007-ben - először az emberiség történetében - több mint 3 milliárd városlakó szorong majd a Föld területének 0,19 százalékán! A mai "szörnyvárosok" listáját vezető, 26 és fél milliós Tokiónak 2015-ben már 27,2 millió / lakosa lesz. Am a japán főváros csak a leglátványosabb példája az elsősorban keletet jellemző városiasodásnak. Dacca, Bangladesh fővárosa 2015-ig 73 százalékkal tágul, 22,8 millió lakossal a világ második legnépesebb városává fejlődik. Delhi a mai 13-ról 20,9 millióra, Kalkutta 13,3-ról 16,7 millióra, Jakarta 11,4-ról 17,3 millióra, Karachi 10,4-ról 16,2 millióra "hízik". Az ENSZ szakértői arra is figyelmeztetnek, hogy a szörny városok kialakulása beláthatatlan következményekkel jár. Nagyobbak lesznek a szeméthegyek, egészségtelen levegőben nőnek a gyerekek és a városiasodás a legtöbb helyen a barakkok sokasodását is jelenti.
