A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-02-27 / 142. szám

2004. FEBRUÁR 27. Hazai hírek A HÍD 9 ■ Megalakult a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda JÖN A MAGYAR FBI A búnügyi szervek átszervezéséről született döntés a Belügyminisztériumban. A hamarosan megalakuló Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) alapvető feladata lesz a kiemelt súlyú gazdasági, pénzügyi, kábítószerrel, emberkereskedelemmel összefüggő, a szervezett bűnözés jegyeit magán viselő bűncselekmények felderítése és nyomozása - tájékoztatott a belügyminiszter. A Nemzeti Nyomozó Iroda a Szer­vezett Bűnözés Elleni Igazgatóság bá­zisán, az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóság, és az internet-csoport in­tegrálásával alakul meg - mondta sajtó-Gazdák az utcán Nagyméretű útlezárásokkal fejez­ték ki elégedetlenségüket a gazdák az elmúlt hét több napján. A demonst­rációnak azért különlegesen nagy a jelentősége, mert eddig olyan nem volt. hogy a bal- és jobboldali agrár­­szervezetek együtt tiltakoztak volna. Pénteken a termelőszövetkezetek is csatlakoztak a megmozdulásokhoz, amikor már nyolcezer tüntető volt az utakon. A termelőszövetkezetek és nagyüzemek szervezete, a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsége) együtt tüntetett a gazdakörökkel (MA­­GOSZ), és az ágazatokhoz tartozó szervezetekkel. Míg az előbbi szocia­lista kötődésű, az utóbbi a Fidesz tá­mogatását élvező szervezet. Ráadásul a MOSZ-elnök Nagy Tamás minisz­teri tanácsadó is. A gazdatüntetések szervezői politikamentesnek szánták akciójukat, ezért arra kérték a politi­kai pártokat, hogy ne használják fel a megmozdulást saját érdekeikre. A magyar mezőgazdaság az egyébként egész Európában bevett gyakorlatnak megfelelően csupán ha­talmas állami támogatások segítségé­vel tud talpon maradni. Az állam rögzítheti a felvásárlási árakat, vagy azzal segíti a termelőket, hogy meg­pótolja a feldolgozók által nekik kifi­zetett összeget. A támogatás azonban sohasem elegendő, és az Európai Unióhoz történő csatlakozás küszö­bén komoly problémák fenyegetik a magv ar mezőgazdaságot, mivel a szi­gorú uniós előítások miatt nagyon megdrágulnak termékeik előállítási költségei. A magas árakkal viszont nem lehetnek versenyképesek az eu­rópai piacokon. tájékoztatóján Lamperth Mónika, majd hozzátette: a létrehozás indoka a hatás­köri párhuzamosságok és felesleges ve­zetői szintek megszüntetése, az EU- elvárásoknak, és az új büntetőeljárási törvénynek való megfelelés. Az irodát két ütemben hoz­zák létre, 2004. március 1. és június 30. között megalakul a Nemzeti Nyomozó Iroda, amelyet a szükséges törvény­­módosítás végrehajtása után kivonnak az Országos Rend­őr-főkapitányság Bűnügyi Fő­­igazgatóság struktúrájából, így önálló területi besorolású nyomozó hatósággá válik. Az NNI-ben megerősítik a kábí­tószer-bűnözés, a korrupció, a A szabaddemokrata városvezető hoz­zátette: a koalíciós képviselők álláspont­jának ismeretében biztos abban, hogy a szoborállítási kérelmet elutasítják. Demszky Gábor azt is elmondta, hogy a főváros nem tesz javaslatot alternatív helyszínre, mert az nem feladata. A szoborállítást a Teleki Pál Emlék­­bizottság kezdeményezte, és a főváros kulturális bizottsága január 28-i ülésén egyhangúlag támogatta Teleki Pál szobrának felállítását a Budai várban, ez év áprilisában. Egy héttel korábban a városképvédelmi bizottság is egyhan­gúlag engedélyezte a szobor elhelyezé­sét közterületen. A határozatok után azonban tiltakozását jelentette be Felle­gi Ádám zongoraművész, amelyhez február 12-én csatlakozott a Magyaror­szági Zsidó Flitközségek Szövetsége is. A szervezet közleménye szerint Teleki Pál az intézményes, nemzeti érzelmű antiszemitizmus szimbóluma, akinek miniszterelnökségéhez több zsidóelle­nes törvény kapcsolódik. A szobor felállítása ellen ezután több MSZP-s és SZDSZ-es vezető po­litikus is felemelte szavát. A szobor ügyét múlt héten újratárgyalta a fővá­rosi közgyűlés városképvédelmi bizott­sága. Hosszas vita után meghozott ha­tározatukat a koalíciós városatyák az engedély visszavonásaként értékelték, ellenzéki képviselők szerint viszont nem változott a bizottság korábbi tá­mogató álláspontja. Ha a főváros a kérelmet elutasítja, ak­kor a Teleki Pál Emlékbizottság várha­tóan egy budapesti magánterületen ál­gazdasági bűnözés elleni osztályokat, új részlegként megalakul az emberke­reskedelem elleni, a terrorizmus és ext­rémizmus elleni osztály. A belügymi­niszter felkérte az országos rendőrfő­kapitányt, hogy tegyen javaslatot az új szervezet vezetőire. Salgó László elmondta: az NNI öt nagy szervezeti egységből áll majd: a szervezett bűnözés elleni, a bűnügyi, a koordinációs, a gazdaságvédelmi és a pénzügyi nyomozó főosztályból. Ez ké­sőbb a gazdaságvédelmi és a pénzügyi nyomozó főosztályok integrálódásával négyre csökken. A kábítószer-ellenes osztály létszámát 25-ről 82-re emelik, valamint a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság öt területi kirendeltsége is a kábítószer-bűnözés elleni fellépésre koncentrál. Tervezik egy hatodik alegy­ség létrehozását is, székesfehérvári köz­ponttal. Az átalakítás során az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság létszáma a je­lenlegi 1176-ról 415-re csökken, a jelen­legi 117 vezetőből csak 32-nek marad meg a vezetői beosztása. Az NNI vég­leges létszáma 417 lesz, "ebben különle­gesen erős központi egységként a pénz­ügyi nyomozó osztály szerepel 40 fő­vel" - mondta Salgó László. lítja fel a szobrot - nyilatkozta nemrég az Info Rádiónak Bakos István, a testü­let tagja. Hozzátette: elkeseríti, hogy az egykori miniszterelnök személye körül ilyen visszatetsző politikai vitát kavar­tak. Bakos István közölte, hogy legvég­ső esetben Lengyelországban állítják fel a szobrot, ám ennek valószínűségét rendkívül csekélyre becsülte. A fővárosi közgyűlés 1991-ben egy­szer már döntött arról, viselheti-e köz­terület Teleki Pál nevét. Az éles hangú vitában Fejér László MDF-es képviselő részéről elhangzott az is, hogy a nume­rus clausus nem zsidóellenes törvény volt, hanem a magyarság védelmére szolgált. A hozzászólás ellen több kép­viselő tiltakozott. A megosztottságot mutatja, hogy az utcanév-javaslatot vé­gül 22 igennel, 21 ellenszavazat és 6 tartózkodás mellett utasították el. ■ Demszky szerint nem lesz Teleki-szobor AZ UTÓKOR HARCA Nagyon kevés esélye maradt annak, hogy Teleki Pál egykori miniszterelnök szobrát a tervezett budavári helyszínen állítsák fel. Demszky Gábor az Info Rádiónak elmondta, bogy bár kérésére szerdán a kulturális bizottság is újratárgyalja a szoborügyet, a döntést a csütörtöki közgyűlés hozza meg. Röviden a kormányfő azt ígérte: a 2004. évi költség­­vetésben 1,7 milliárd forintot különítenek el a Mátyás-templom felújítására. A KORMÁNY NEM TELJESÍTETTE AZ Európa-tervet Halász János, a Fidesz frakció szóvivője nem érti Csillag István optimizmusát az Európa-tervvel kapcsolatban. Csillag Ist­ván gazdasági miniszter az Európa-terv to­vábbfejlesztéséről beszélt, de az Európa­­tervet a kormány nem teljesítette - mondta Halász János, a Fidesz frakció szóvivője. A politikus utalt arra, hogy a kormány tavaly 197 milliárd forintot ígért az Európa-terv négy keretpályázatára, de csak 43,9 milli­árd forintot adtak erre a célra. A szóvivő szerint a kormány ebben az ügyben az ígé­ret felét sem teljesítette. Alkotmánybírók KERESTETNEK Hétfőn tárgyaltak ismét a betöltetlen, illet­ve a megüresedő alkotmánybírósági posz­tok sorsáról a parlamenti pártok. A múlt héten Szili Katalin házelnök közölte: első­ként olyan jelölteket keresnek, akiket a kor­mánypártok és az ellenzék is támogat, ha ez nem sikerül, a két oldal külön teszi meg ja­vaslatát. A 11 tagú Alkotmánybíróság (AB) korábbi elnöke, Németh János tavaly nyá­ron betöltötte hetvenedik életévét, ezért le­mondott mandátumáról, Czúcz Ottó pedig legkésőbb áprilisban válik ki a testületből. Ha nem választanak újabb tagokat, decem­berre az AB működőképessége határára jut: akkor ugyanis Strausz János is betölti het­venedik életévét. Megfigyelők szerint nem zárható ki, hogy konszenzusos javaslat szü­letik: az esélyesként emlegetett Paczolay Péter alkotmányjogász illetve Lamm Van­da nemzetközi jogász mindkét oldal támo­gatását elnyerheti. Chirac kitüntette Medgyessyt Jacques Chirac francia köztársasági elnök a külföldi állampolgárnak adható legmaga­sabb francia állami kitüntetéssel, a francia Becsületrend főtiszti fokozatával tüntette ki Medgyessy Péter miniszterelnököt. Medgyessy Péter a magyar-francia kapcso­latok érdekében kifejtett tevékenységéért részesült a magas francia kitüntetésben. A francia államfő, aki kétnapos hivatalos láto­gatást tett Budapesten, a magv ar kormány­fővel folytatott keddi négyszemközti meg­beszélésen nyújtotta át a kitüntetést. “Bábkormányt” égetett a MIÉP a Kossuth téren A MIÉP tél-, farsang- és kormánybúcsúz­tató rendezvényén a Medgyessy-kormány 18 miniszterét és három államtitkárát (Keller László, Szekeres Imre, Szanyi Tibor) formáló, kócból és rongyból készült farsangi bábot vitték a színpadra a szerve­zők, ahol a nézők "máglya általi halálra" ítél­hették őket. Az öt órakor kezdődött, mint­egy ezer fő részvételével megtartott ren­dezvényen kiegyenesített kaszával beszédet mondott Csurka István, a párt elnöke, aki kijelentette: "Ennél nagyobb hazaáruló kor­mánya nem volt az országnak". Szerkesztette: Gyenge Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents