A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-02-27 / 142. szám
IOahíd Kultúra 2004. FEBRUÁR 27. Röviden Orgonák hercege Varnus Xavér, a zseniális fiatal magyar orgonaművész, akinek beceneve: az "orgonák hercege", hat esztendős volt, amikor először játszott e hangszeren a Budapest-kőbányai református templomban. Világhírű volt már, amikor elkezdte hajnali koncertjeit. Idén március 21-én is rendez egyet, mivel akkor van Bach születésnapja. Az ilyen hangversenyeit a nagy zeneszerzőnek nem csak a születésnapján, hanem a születésének órájában tartja, vagyis hajnali öt órakor. "Idén a hangverseny különlegessége lesz, hogy az ország különböző pontjairól érkeznek kórusok, s egyszerre énekelnek majd. - mondta - Ha minden a terv szerint alakul, százhatvanan szólalnak meg egyszerre. Nemcsak a hazai közönség élvezheti majd az idei március 21-én hajnali ötkor kezdődő zenei eseményt, hanem felvételt készít a német, az osztrák és a francia állami televízió is. Annyira fáradt leszek majd, hogy utána két napig egyvégtében alszom". Megbukott a Duran-Duran A 80-as, 90-es évek világzenekara, a Duran- Duran hiába hirdette meg londoni visszatérését, az angol fővárosban a közönség alig tapsolta meg hangversenyét. Sőt, a kritika szokatlanul durván fogalmazott: a koncertet nyálasnak nevezte. Ezért a Duran-Duran átdolgozza zenéjét, mielőtt CD-n kiadja. Meghosszabbított Monet tárlat A Budapesten sosem látott sikerű festészeti kiállítást, a Monet és barátait akkora érdeklődés kíséri, hogy meg kellett hosszabbítani a nyitvatartási időt. Nem a március 15-i bezárást tették későbbre, mert a világhírű alkotásokat határidőre kölcsönözték, vissza kell azokat szállítani. A napi nyitvatartási időt hosszabbították meg: reggel 10 helyett 9 órakor nyitnak, és este fél 6 óra helyett 10-kor zárnak. Megtartotta tisztújító közgyűlését a Magyar Művészeti .Akadémia. Feltűnő, hogy az elnök és az elnökség legtöbb tagja ma sem az MSZP és a kormány híve. Elnöknek ugyanis Makovecz Imre építészt, az alelnöknek pedig Gyurkovics Tibor írót választották meg, az elnökségben pedig ott van Melocco Miklós szobrász, akinek édesapját a pártállamban ártatlanul kivégezték, továbbá Sára Sándor filmrendező, a Duna Tévé alapítója és első elnöke, avagy Jankovics Marcell rajzfilmrendező. Felkértek valamennyi európai művészeti akadémiát, hogy segítsen, mert az ÉU alkotmányában hiányosságokat fedeztek fel. Elsősorban a kisebbségben élők anyanyelvi kultúrához való jogát érzik gyengének. Akciófilm készül Hemingwayról Abel Ferrara rendező filmet készül forgatni Ernest Hemingwayról. A rendező Fernanda Pivano műfordító Hemingway-életrajzából kiindulva készíti el a produkciót, amelynek forgatókönyvét maga Pivano írja majd. Pivano 1948-ban találkozott először Hemingwav-jel, és életre szóló barátság alakult ki közöttük. Az írónő már évekkel azelőtt lefordította a Búcsú a fegy verektől című regényt, amely nem volt éppen veszélytelen vállalkozás Mussolini fasiszta diktatúrája idején. ff "Én öltem meg Teleki Pált!"' PESTI SZOBORVTTA Isten malmai ezekben a napokban megint belekavamak a jelen idő történelmébe. Hiába, e malom az Istené, s kerekei közé isteni szemmel kiválasztott legfontosabb titkok is bekerülnek. A történelmi malomkerék csak forog, csak forog, a hazugok, a sunyik, a gyilkosok és egyéb históriai gazemberek pedig hiába lapulnak életük végéig, Sr csak megint kidob magából valamit ez a malom. Budapesten a szerző óban megjelent dr. Stoffán György, a Magyarok Világszövetsége mellett működő Magyar Világ című hetilap főszerkesztő-helyettesének könyve. Címe: Az utolsó Habsburg kaland. Alcíme: "Én öltem meg Teleki Pált!" Ezzel Isten malmai újabb titkot őröltek fel: kiderült, hogy az egyik, a XX. századi magyar történelemben megesett, elejétől fogva gyanús és az ország sorsára kiható halál valódi oka: gyilkolt a Gestapo. Lapunk a nyomtatott sajtóban először közli részletesen a szenzációs történelmi leletet. Földessy Dénes Odahaza éppen újra egy vita keveredett: gróf Teleki Pálnak, a nagyrangú földrajztudósnak, Magyarország 1941- ben volt miniszterelnökének a főváros szobrot akar állítani a budai várban, Rieger Tibor szobrászművész alkotását. Néhány közéleti ember azonban a nagy nyilvánosság előtt tiltakozott a szoborállítással szemben, mondván, hogy a földrajztudós miniszterelnök fasiszta és antiszemita volt, ezért nem lehet neki szobrot állítani. Ezzel szemben három éve Lengyelországban a posztumus Parancsnoki Kereszt a Csillaggal nevű állami kitüntetést adományozták Teleki Pálnak, mivel 1939-ben megtagadta a náci német hadseregtől, hogy Magyarországon felvonulva délről is megtámadja Lengyelországot. A szobor alkotó művésze most kijelentette, hogy ha idehaza bármilyen erők, bármilyen országbomlasztó céllal megakadályozzák a szobor felállítását, annak Lengyelországban is méltó helye van. Rafal Wisniewski budapesti lengyel nagykövet szerint pedig ma kevés szó esik arról, hogy a Teleki Pál intézkedésére mihozzánk beengedett 200 ezer lengyel menekült jó tíz százaléka zsidó volt, s ez a tömeg szinte teljes létszámban túlélte a II. világháborút. Máskülönben a szoboravatásra a nagykövet nem kapott meghívót sem. Később Magyarország már szervezett lengyel katonai egységeket is befogadott, sőt, a fegyverüket is meghagyták. Például a lengyel hadsereg egyik elitjét, az ejtőernyősöket a siklósi várban szállásolták el. Formailag a Magyar Királyi Csendőrség ügyelt rájuk, élelmet kaptak s egyenruhában, szabadon járhattak ki a városba. A csendőrség valójában a környékbeli sváb lakta falvakban akkor már erős Volksbund szervezetek ellen védte őket. Nem sokkal később, a Teleki kormány "felsőbb helyéről bizalmas értesítést" kapott az ismert kakastollas kalapú csendőrszervezet siklósi parancsnoka, hogy a környékbeli svábok feljelentései alapján, a szövetséges német hadsereg kérésére másnap a kormány kénytelen átadni a lengyeleket. Továbbá a csendőrség cselekedjék "a történelmi magyar-lengyel barátság és a magyar katonabecsület szellemében". A siklósiak másnap hajnalban arra ébredtek, hogy a vár hatalmas falain egymáshoz kötött, összesodort lepedők lógnak le. Az életmentő "fülest" kapott lengyel ejtőernyős fiúk akkor már túl voltak a közeli Dráva folyón, s Jugoszlávián át Londonban kötöttek ki, majd a lengyel ellenállási mozgalomban harcoltak tovább a nácik ellen. Mindezek már ismert történelmi tények. Dr. Stoffán György a rá jellemző történész szemlélettel, s a tények-következtetések sajátos, folyamatos párhuzamba állításával írta meg könyvében a folytatást. E szerint: "Néhány, egyelőre még csak szórványos adat azonban arra mutat, hogy Telekinek angol konspirációs ( vagyis: titkos. A Szerk.) összeköttetései voltak. Beszélték akkoriban a BBC adására hivatkozva: április 2-án éjjel 10 óra után, egy tanácskozáson többen elfogadtak egy angol ajánlatot, hogy Szeged és Baja térségében egy 60 ezer főnyi angol-lengyel ejtőernyős egységet tegyenek a földre. S a beleegyező választ (Budapesten. A Szerk.) lefordították és futárral kiküldték a Keleti pályaudvarra. A német követ megbízottjai (!) útján erről tudomást szerzett, a futár után egy Gestapo (Geheime Staatspolizei) különítményt küldtek a vonat után, s az megszerezte az iratokat.... A támadást (t.i. Teleki megtámadását — Szerk.) az adatok egy leleplezett kiugrási kísérletként tárják elénk." Minden esetre a fenti adatok és a gyilkos sürgős kiválasztása és akcióba küldése arra utal, hogy a német titkosszolgálat már régen rajta tartotta szemét Telekin, s előre tudott arról a tervről, ami április 2-án este 10 árakor el is hangzott a BBC-ben. A történelem egyik legszorosabb versenyfutása kezdődött meg: délután 5-kor a németek már kiválasztották a gyilkost - biztos, ami biztos, egy magyarul jól beszélő SS-t - s miközben az angolok Londonban még csak szerkesztették az említett esti rádióadást, ők az adás idején már kivégezték a németek mellől a nyugati szövetségesek mellé átállás szellemi atyját, Teleki Pál magyar miniszterelnököt. Annyi év után dr. Stoffán György nyomára bukkant, a már eddig is gyilkossággyanús tett elkövetőjének, a gyilkosnak, egy München közeli öregotthonban, ahol tolószékben élt s időközben el is hunyt. így írja le annak vallomását, aki egyébként pilisvörösvári sváb fiatalember volt, s jelentkezett az SS-be: - Én öltem meg Teleki Pált:... 1941. április 2-án délután 5-kor kaptam a parancsot, hogy egy tábornok kíséretében, Németországból repülőgépen menjek Magyarországra. Mindez titokban zajlott. Éjjel érkeztünk meg egy Budapesttől távol lévő repülőtérre, ahol kocsiba szálltunk és felmentünk a budai várba, a miniszterelnökségre "Ha ellenkezik, lője agyon" - kaptam a következő parancsot, a miniszterelnökség kapujában. Nem is tudtam, kit kell agyonlőni, de a parancs az parancs. Nekem mindegy volt...- akkor. Egy lélek sem járt az utcán, sötét volt. Egy kis törékeny ember engedett be minket. Sötét volt. Felmentünk az emeletre, ahol a tábornok és én egy irodahelyiségben ültünk le, velünk szemben a miniszterelnök. A tábornok utasította, hogy valamit írjon alá, de az ellenkezett. Majd hangos szóváltásra került sor, amelynek vége az lett, hogy amikor Teleki felállt és oldalt volt nekünk, a tábornok felemelte az asztalon levő márványtalpú lámpát és fejbe verte vele a miniszterelnököt. "Lőjön már maga barom - kiabálta nekem, mire én vaktában három lövést adtam le... A további véres események leírásától, a helyszín megtévesztő átrendezésétől, a hamis búcsúlevéltől most hadd tekintsünk el. Végül is dr. Stoffán György történészi hitelességgel tisztázta a magyar história egyik nagy egyéniségének halálát és igazolta erkölcsi tartását: nem öngyilkosságba menekült, hanem az országért való politikai küzdelmek során ölték őt meg. Ha elképzeljük, mi lett volna a németek mellőli sikeres kiugrás esetén: a Baja-Szeged vonalon megállították volna a Franciaországból hamar átvezényelt német katonai menetoszlopok áradatát Jugoszlávia ellen, maradtak volna az 1944-es magyar határok... A történelem, a múlt azonban nem lehet álmodozás, s a harc mindig jelen idejű kötelesség. Annyit azért enyhe tisztelettel megkérdezünk: miért díszpolgára még mindig Budapestnek a tömeggyilkos Sztálin?
