A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-02-20 / 141. szám

12ahíd tudomány 2004. FEBRUÁR 20. Emberi embriót klónoztak dél-koreai tudósok DUHAVAGY SEMMI Dél-koreai kutatók a világon először őssejteket (ún. totipotens sejteket) vontak ki egy klónozott emberi embrióból. Ezeknek a sejteknek a segítségével néhány év múlva már szerveket, izmokat vagy idegszöveteket tenyészthetnek. A 30 így "gyártott” embrióból, már képesek voltak idegszövetek és izmok kezdeményeit növeszteniük. A kutatásuk eredményeiről a Science magazin on-line kiadványában számoltak be. Röviden FCC: Nem távközlés a VoIP Az amerikai távközlési felügyelet (FCC) egy­előre nem kívánja szabályzás alá vonni az internet alapú telefonálást (VoIP) szolgáltatá­sokat. A felügyelet közleménye szerint meg­kezdődik egy eljárás, hogy megalkossák az internetes teíefónia minimális szabályzásának keretfeltételeit. Az FCC a Free World Dialup VoIP szolgáltató beadványa miatt kezdte vizsgálni a kérdést. A Free World Dialup an­nak kimondását kérte, hogy a szolgáltatása nem tartozik a távközlés kategóriájába, így nem vonatkoznak rá a felügyeleti szabályok. Az FCC határozata szerint az online szolgál­tatások továbbra is mentesülnek a "nyomasz­tó gazdasági előírásoktól". Ez szövetségi szin­ten és a tagállamokban egyaránt érvényesül. Az USA-ban egyébként a külföldi beszélgeté­sek 12 százalékát már az interneten keresztül bonyolítják. Globális IT-katasztrófa a Microsoft egyeduralma? Dan Geer, IT-biztonsággal foglalkozó szak­ember a Microsoftot vádló elmélete informa­tikai körökben nagy port kavart. Geer és kö­vetői úgy vélik, a Microsoft monopolhelyzete veszélyforrást jelent, ugyanis a vírusoknak elegendő egyetlen apró rés az operációs rend­szerekben ahhoz, hogy hatalmas pusztítást végezzenek. Geer tavaly ősszel publikálta azt a cikket, amelyben a Microsoftot az online ve­szélyforrások legnagy obbikának titulálta. Ez­után nem sokkal elbocsátották állásától és bár az összefüggés nem egyértelmű, a Yahoo tu­domása szerint a szakemberben felmerült, hogy' azért váltak meg tőle, mert a szoftver­­óriás vezetőinek szúrta a szemét a cikk. Rá­adásul munkáltatójának jelentős ügyfele volt a Microsoft. "Bárhová fordulok, a monokultú­ra kifejezésbe, vagy annak valamilyen analó­giájába tótlom" - nyilatkozta a Yahoonak az S3 éves szakember, utalva azokra a vitákra, amelyek a Microsoft egyeduralmával kapcso­latban a Slashdot.org és más online fórumo­kon megjelentek. A biológiában a génállomá­nyukban csekély eltérést mutató fajokat ne­vezik monokultúráknak. Ezek azok az élőlé­nyek, amelyek leginkább veszélyeztetettek a nagy járványok terjedésekor, egy' egyszerű ví­rus az egész fajt eltörölheti a Föld színéről, őket nem védi a genetikai sokféleség, amely növeli annak az esélyét, hogy legalább a faj néhány egyede túlélje a támadást. "Könnyű beleragadni ebbe az analógiába" - reagált Scott Chamey, a Microsoft vezető IT-bizton­­sági szakértője. Chamey véleménye szerint a monokultúra-teóriának vannak homályos pontjai, ugyanis ennyi erővel a Microsoft és konkurenciája, a Linux az operációs rendsze­rek piacán "duokultúrát" alkot, amelynek így el kellene rettentenie a hackereket. Klinikai tesztek az AIDS-oltóanyaggal Európában első alkalommal próbálnak ki em­bereken AlDS-oltóanvagot. Az oltóanyag klinikai tesztjét a bonni és hamburgi egyete­mi klinikán, illetve brüsszeli és antwerpeni kórházakban végzik. Összesen mintegy 50 önként jelentkező szervezetébe fecskendezik a vakcinát, jelentette be Berlinben a kutatást vezető Jan van Lunzen. A kísérlet résztvevői­nek nem kell attól tartaniuk, hogy az oltó­anyag miatt AIDS-ben megbetegszenek. Vi­szont akár 8 évig is eltarthat, amíg az oltó­anyagot megfelelően letesztelik. Február 17. "Módszerünkkel végre sikerülhet ezekből a sejtekből emberi szerveket gyártanunk" - mondta Woo Suk Hwang, a Szöul-i Nemzeti Egyetem munkatársa (képünkön). Wang szerint a világon először sikerül emberi törzssej­tekből idegszövetet - illetve idegszövet­kezdeményt - előállítani. Ezzel a mód­szerrel a kutatók szerint az orvostudo­mánynak a világon mindenhol rendel­kezésére fog állni egy olyan - szemé­lyekre szabott genetikai állományú szervbank, amelynek segítségével né­hány hónap alatt előállíthatóvá válik a kívánt szerv, méghozzá olyan, amit a páciens szervezete nem lök ki magából. Nem meglepetés - leg­alábbis így reagált első kör­ben a tudományos világ az eredményre: az ACT geneti­kai cég már 1998-ban klóno­zott emberi embriókat, és már 2001-ben nyertek belő­lük őssejteket. Állatkísérle­tek pedig az őssejtek kinye­résére már a kilencvenes évek közepétől kezdve foly­tak a világon többfelé, így Kínában és Angliában is. A dél-koreai kutatók 242 önként jelentkező nő pete­sejtjeit vizsgálták meg, ebből mintegy 176-ot használtak fel a kísérle­tekhez. Ebből csak harminc embriót "állítottak elő" és csak egyikükből von­tak ki egy komplett őssejt vonalat. Mindeddig csak olyan embriókból von­tak ki emberi őssejteket, amik a mester­séges megtermékenyítés után maradtak meg fölöslegként. A "klon" szó a görög nyelvből szár­mazik és eredetileg ágat, vagy leszárma­zottat jelent. A modern biológiában a klón szó olyan utódot jelöl, mely elődjé­nek tökéletes genetikai másolata. A klónozás egysejtű, vagy telepes élő­lényeknél megfigyelhető a természetben is, hiszen a sejtosztódás lényege, hogy a létrehozott utód rendelkezik az osztódó sejt teljes genetikai kódjával. így hát az ember, mint oly sokszor, nem teremtett újat ezzel a módszerrel, csak lemásolta a természetes folyamatot. A baktériumok, vagy más egysejtűek klónozása elméleti­leg egyszerű: csak el kell távolítani a bak­térium örökítőanyagát és behelyezni a klónozni kívánt egyed DNS-kódját. Ha a kezelt baktérium osztódik, a keletkező utód viseli a klónozandó sejt jellemzőit. Természetesen a gyakorlatban ez nem pontosan így folyik és a legutóbbi időkig hiányzott mind a szükséges ismeret­­anyag, mind a technológia, az eljárás ezért a fantasztikum birodalmába tarto­zott. Ám a számítástechnika és a génse­bészet fejlődésével lehetővé vált akár ez, akár a többsejtű, akár emlős szervezetek klónozása is. Mars-aktuális Marx Express Európa Mars-szondája újra csodá­latos képeket küldött a Marsról: ezút­tal a vörös bolygó egyik legcsodálato­sabb képződményét, a Naprendszer legmagasabb hegyét, a 22 kilométer magas Olimposz hegyet figyelhetjük meg az ESA által közzétett, fentebb látható felvételen. Az "Olympus Mons" mellett minden földi hegység eltörpülne: az óriásvulkán 22 kilomé­ter magasra nyújtózik a Mars felszí­nétől, egyedül krátere több mint há­rom kilométer mély, ebben bárme­lyik magyar hegy kényelmesen elfér­hetne. A Mars Expresz minden eddi­gi felvételnél jobb felbontású képeket küldött a vulkán kráteréről. A mars Expresz digitális kamerájának segít­ségével még azok a repedések is jól ki­vehetőek, amiket az a gigantikus föld­rengés okozott, ami akkor lépett fel, mikor a vulkán magmakamrája év­milliókkal ezelőtt beomlott. Spirit Rekordot döntött az amerikai Spirit kutatórobot, mert egy nap alatt 21,2 métert tett meg a Mars fel­színén - jelentette be az amerikai űr­kutatási hivatal (NASA) kedden. A korábbi rekordot a Sojourner robot tartotta, amely az 1997-es küldetésen hét métert tett meg a bolygón ugyan­ekkora időtartam alatt. A rekordot egyebek között az tette lehetővé, hogy a Spirit már jelentős részben önmagát navigálja, mozgását nem lépésről lépésre a Földről irányítják. H Darabokat robbantanának a Tempel-üstökösből ZENDÜLŐ EGEKBEN Valószínűleg olvasóink is emlékeznek a Deep Impact című, 1998-ban készült filmre, amelynek a "főszereplője" egy, a Föld fele haladó és becsapódásával halálos veszéllyel fenyegető üstökös. A film most valósággá válik. Február 18. A filmben a 7 mérföldes, 500 milliárd tonnás "fenevadat" még a Világűrben kell megsemmisíteni, más lehetőség nincsen, a kormány tehát elindítja az E.L.E névre keresztelt titkos programot, melynek során egy amerikai és orosz tudósokból álló legénység elindul a Messiás nevű űrhajón, hogy atomtölteteivel felrobbantsa az üstököst. Azt azonban kevesen tudják nem csiílagász körökben, hogy a NASA valóban készül egy hasonló üstökös misszióra, méghozzá nemsokára, 2005-ben. A misszió neve Deep Impact. A cél: a Tempel 1 nevű üstökös megközelítése egy szondával, amely, mint egy ágyú, lövedékét az üstökös Napfelöli oldalára céloz­va, egy jelentős darabot robbant ki belőle. A kráterből és a törmelékből aztán sok mindenre következtethetnek. Például arra, hogy egy esetleges Föld-kisbolygó, esetleg Föld-üstökös találkozást hogyan lehet megelőzni, pontosan miből is áll és mitől "működik" egy üstökös. A kihasított darabka egyébként pont akkora lesz, hogy még ne téríthesse el pályájáról az üstököst és ne befolyásolhassa a Naprendszer "életét". Ha a Temple 1-et stadion­nagyságúnak vesszük, a kirobbantott darabka egy családi ház méretével fog megegyezni. A misszió egyébként már 5 éve készül. A legje­lentősebb fejlesztést a két részből álló űrszerkezet tervezése és "bombabiztos" kivitelezése igényelte. A szerkezetet idén karácsonykor emeli fel egy Deltall hordozórakéta. A berendezés miután megközelíti az üstököst, fényképeket készít róla saját teleszkópjával, majd egy jólirányzott lövéssel elindítja gyilkos, önálló működésre és manőverezésre képes küldeményét, ami szintén az utolsó pillanatig és centiméterig is képes informá­ciókat fog küldeni a Földre és az internetezőkhöz.

Next

/
Thumbnails
Contents