A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-02-20 / 141. szám
2004. FEBRUÁR 20. TUDOMÁNY B Négyszáznegyven éve született Galilei SZABADON ESETTEK Négyszáznegyven éve, 1564. február 15-én született Pisában Galileo Galilei olasz csillagász és fizikus, a bolygópályák és a szabadesés kutatója. Az inkvizíció ellene hozott 1633-as ítéletét a Vatikán csak 1992-ben semmisítette meg. Február 15. A zenész apától származó Galilei előbb a Vallombrosa kolostorában tanult, majd 1581-től Pisában orvostudományt hallgatott. Tanult matematikát és fizikát, s Arkhimédész munkáit tanulmányozta. Hidrosztatikai mérlege Itália-szerte híressé tette. 15 89-ben a pisai egyetem előadója lett, s megcáfolta Arisztotelész tételét a különböző súlyú testek esésének különböző sebességéről. 1592-ben Padovában a matematikai tanszék vezetőjeként eleinte Ptolemaiosz rendszerét tanította. Kimutatta a szabadon eső testek egyenletes gyorsulását, ám az, hogy a pisai ferde toronyban kísérletezett volna, nem több legendánál. O ismerte fel, hogy az elhajított testek parabola-pályát írnak le. Már fiatalon hitt a heliocentrikus (Nap-központú) elméletben, de meggyőződéséről eleinte hallgatott. Az 1604-es nova (csillagrobbanás) nyomán viszont Keplerrel együtt szót emelt az ég állandóságának tana ellen. 1609-ben hallott egy holland tudós távcsövéről, s ő is épített egyet, a háromszoros nagyítást harminckétszeresre növelve. Teleszkópja segítségével megállapította, hogy a Tejutat csillagok sokasága alkotja, felfedezte a Hold hegyeit, a Jupiter négy holdját, a Szaturnusz gyűrűit, a Vénusz fázisait, valamint a Nap foltjait. 1612-es Értekezése a vízen úszó tárgyakról szólt először Arisztotelész ellen. 1610-ben Firenzében a nagyherceg filozófusa és matematikusa lett, s magas egyházi vezetőknek is bemutatta távcsövét. A jó fogadtatás nyomán dolgozatot írt a napfoltokról, melyek mozgásából arra következtetett, hogy Ptolemaiosz tévedett, Kopernikusznak viszont igaza volt. Az egyetemek professzorai és a papok a kopernikuszi tanokat ellentétesnek ítélték a Bibliával, és Galileit feljelentették az inkvizíciónál. Galilei a firenzei nagyherceghez és a pápához írt levelében kifejtette: Kopernikusz tanai kibékíthetőek a dogmákkal. Ekkor Rómába rendelték, ahol többen mellé álltak. Bellarmini bíboros mégis úgy vélte, hogy Galilei elméletének nincs köze a fizikai valósághoz. Az egyház tekintélyét féltve 1616-ban "hamisnak és tévelygőnek" ítélték Kopernikusz tanait, Galilei könyvét betiltották, s előírták neki: e tanok csak feltevésként kutathatók. 1624-ben ismét Rómába ment, de nem sikerült elérnie az 1616-os határozat visszavonását. A világképéről is csak úgy írhatott, ha nem foglal állást a kopernikuszi tanok mellett. A pápa a konklúziót is előírta: ember nem tudhatja, miként van a világ berendezve, s nem korlátozhatja Isten mindenhatóságát. Galilei 1632-ben a cenzúra jóváhagyásával kiadta a két világrendszert elemző Párbeszédek című művét. A könyv nagy sikert aratott, ám a Szentszéknek feltűnt: a mű a semleges cím dacára a kopernikuszi elvek mellett áll ki, s az érvelés az előírt konklúziót kétségbe vonja. A Galilei elleni eljárást kezdetben akadályozta, hogy a könyvet engedéllyel adták ki. Ekkor úgymond "találtak" - ám nem kizárt, hogy hamisítottak - egy iratot, mely szerint 1616-ban a tudóst az inkvizíció eltiltotta a kopernikuszi tanok terjesztésétől - következésképp a cenzor engedélyét csakis csalással szerezhette meg. 1633-ban eretnekséggel vádolták meg, ám ő tagadta az 1616-os tilalmat. Az inkvizíció Kopernikusz tanainak elfogadásáért és terjesztéséért bűnösnek találta. Életfogytiglani börtönre és nézetei viszszavonására ítélték. A kis híján hetvenéves Galilei belenyugodott az ítéletbe - ellenállásának megtörésében Giordano Bruno tragikus sorsa is szerepet játszhatott. A Szentszék nyomására "megtagadta, elátkozta és megvetette" korábbi "hibáit"... Magyar találmány, azonosításra Február 17. Az értékes dokumentumok védelmére, hamisításuk megakadályozására sokféle eljárást kidolgoztak már. Egyre gyakrabban találkozhatunk azonban a holografikus bélyegek hamisításával vagy bankkártyák klónozásával, esetleg az eredetire megtévesztésig hasonlító hamis bankjeggyel. Magyar matematikusokból és mérnökökből álló kutatócsoport olyan eljárást dolgozott ki, amellyel minden értékes dolog egyedileg azonosíthatóvá válik. A titok nyitja, pontosabban a zárja a bélyeg anyagában rejlik. Az egyszerű, de nagyszerű ötletet egy olyan fizikai jelenség adta, amivel nap mint nap találkozhatunk. "A macskaszem-jelenség", azaz egyes anyagok fényvisszaverő képessége adja a fizikai hátterét annak a "bélyegnek", amivel megjelölhetjük értékeinket. Ezt nem lehet másolni, mivel az anyag háromdimenziós: egy 5x5 mm-es felületen 200 darab 10-20 mikron nagyságú üveggolyót helyeznek el véletlenszerű eloszlásban. (Lásd képünkön.) Az üveggolyók bonyolult térbeli elhelyezkedését valamiképpen le kell írni, hogy a véletlenszerűen elhelyezkedő üveggömbök sokaságából egy titkos számsor, egy kód legyen. Az eljárás matematikai hátterét az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében dolgozták ki, Katona Gyula akadémikus vezetésével. A Nemzeti Kutatási-Fejlesztési Program által támogatott fejlesztés részeként a kutatócsoport mérnökeinek feladata volt a bélyeg leolvasására alkalmas készülék kidolgozása is. Sikerült megtalálniuk egy speciális optikával felszerelt webkamera és különleges világítástechnika segítségével azt a módszert, amivel a "bélyeg" felületén elhelyezkedő mintegy 200 golyó térbeli helyzetét mikronos pontossággal meghatározhatják. Az egyedi azonosítómódszer egyébként legjobban úgy képzelhető el, mintha valaki egy marék rizst kiszór az asztalra. A rizsszemek véletlenszerű elhelyezkedése - noha csak másodpercnyi idő alatt alakul ki - nem utánozható le azzal a mikronos pontossággal, ahogyan a magyar kutatók módszere működik. A találmány, még nem egészen pontos elnevezéssel, a "digitális vízjel" nevet kapta. Valójában egyfajta mesterséges ujjlenyomatról van szó, és csupán az adatok feldolgozása folyik digitális úton. A leutánozhatatlan jelölés eljárására már 27 országban jegyezték be a szabadalmat, és az eljárás az F'gyesült Államokban is folyamatban van. A HÍD 13 Röviden ÜZEMBE ÁLLT EURÓPA LEGGYORSABB SZUPERSZÁMÍTÓGÉPE A németországi Jülich kutatóközpontja bejelentette Európa leggyorsabb számítógépének beindítását. Az IBM gép másodpercenként közel kilenc milliárd számítási műveletet képes elvégezni. Ezzel a világ civil szuperszámítógépeinek ranglistáján a hatodik helyet foglalja el. A jülichi számítógép 41 rendszercsomópont körül összesen 1312 processzort lóg össze. Az alkalmazott memória mérete 5,2 terabájt. A szupergép abban segít majd a kutatóknak, hogy a fekete lyukak keletkezésére bonyolult matematikai szimulációkkal adjon választ. A kutatóközpnt közleménye szerint a szuperszámítógép az eddig számukra elérhető számítási teljesítmény több mint tízszeresét adja. A számítógép teljesítményének felét az intézet kutatói és ipari szereplők használják. A másik felét a német Neumann János számítástechnikai intézet (John von Neumann-Institut für Computing) támogatni érdemesnek ítélt szövetségi szintű projekteknek engedi át. Könyvtárosrobot dolgozik EGY AMERIKAI EGYETEMEN Robotkönyvtárost állítanak szolgálatba egy amerikai egyetemi könyvtárban. Az Indiana államban lévő Valparaiso Egyetemen debütál a könvvtárosrobot, amely napi 24 órás szolgálatot teljesít majd, és feladata, hogy a megadott könyveket kikeresgélje a fémpolcokon és leadja az emberi személyzetnek. A könyvtárnak jelenleg 450 ezer könyve van, de az egyetem szeretné 600 ezresre bővíteni a gyűjteményt. Gigantikus gyémánt a Kentaur csillagképben A csillagászok már négy évtizede sejtik, hogy a fehér törpék Ivelseje kristályossá alakulhatott, de az erre vonatkozó közvetlen bizonyítékok csak nemrégiben születtek meg. A Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ kutatói egy' olyan kiégett csillagra bukkantak, amelyet gyémánttá alakult szén alkot, és sokkal nehezebb a Földnél. A kozmikus ékkő (csillagászati neve 13PM 37093) eközben nem más. mint egy- kristálvossá alakult fehér törpe. A fehér törpék az életpályájuk végére ért csillag forró magjaként maradnak hátra, ahogy a csillag elhasználja nukleáris fűtőanyagát. "Arra jutottunk, hogy ennek a fehér törpének a belső széntartalma a galaxis legnagyobb gyémántjaként szilárdult meg" - jelentette ki Metcalfe. A mi Napunk szintén fehér törpévé válik, amikor 5 milliárd év múlva várhatóan kialszik. Ezt követően újabb kétmilliárd év telik el, és a Naprendszer középpontjában szintén egy hatalmas gyémánt áll elő. Szétválasztott kínai sziámi ikerpár Kínai orvosok szétválasztottak egy 44 naps ikerpárt, akik a klasszikus elrendezés szerint a mell hsuknál és a hasuknál voltak összenőve. A háromórás beavatkozást mindkét kislány, Bei Bei és Bao Bao komplikációk nélkül vészelte át, írt a China Daily napilap. Bei Bei-t azonban rövidesen ismét műteni kell, mivel az orvosok életveszélyes szívproblémát fedeztek fel nála. Az újság szerint Hebei város egyetemének orvosai nem kértek pénzt a szülőktől a műtétért, és a továbbiakban is ingyen akarják ellátni a két kislányt.
