A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-02-13 / 140. szám
2004. FEBRUÁR 13. Kultúra A HÍD 11 8 A legnagyobb arabkutató könyve SÁTÁN KÉP SZOVJETÜL A világ jelenleg legnagyobb félelmét az arab terrorizmus okozza. Az erről szóló könyv tehát tatán a legközéraekúbb olvasni való. Ezért magyar nyelvű lap létünkre ritka kivételt teszünk s egy amerikai kiadású, angol nyelven megjelent kötetet ajánlunk olvasóinknak, akiknek többsége jól olvas ezen a nyelven is. Ismertetőnket az is indokolja, hogy a kötet szerzőjét, Bemard Lewist (képünkön) a ma élő legnagyobb arabkutatónak tartják. Az ő tollától való a The Crisis of Islam (Az iszlám válsága) című munka, mely Bemard Lewis legújabb műve. A szerző ezúttal azt vizsgálja, hogyan és miért harapózhatott el a radikális iszlám világ Nyugat- és Amerika-gyűlölete. Vizsgálja azt is, hogy mennyiben ölt ez a gyűlölet vallási köntöst és mennyire vehető komolyan a missziójellege, tehát mennyiben irracionális. Következésképp, milyen esélyei vannak a nyugati módszerekkel való megállításának. Miután Bemard Lewis végigjárja az iszlám történetének főbb állomásait, a nyugattal való legkorábbi kapcsolatától kezdve máig, részletesen megvizsgálja a hidegháború alatti arab-szovjet barátság körülményeit, s azt kutatja, hogy ez mennyire játszott bele az Amerika, mint Sátánkép alakulásába. A könyvből kiderül: nagy mértékben. Szeptember 11. szálai tehát valóban meszszire nyúlnak, egészen a kommunista SlKERDARAB: RÓMEÓ ÉS JÚLIA Hatalmas sikerrel játssza a budapesti Operettszínház William Shakespeare Rómeó és Júlia című színművének musicalváltozatát. A címszerepeket Szinetár Dóra és Dolhai Attila alakítja, akik igazán összeszokott pár. A darab a West Side Story sok évtizedes sikerének első megtörése. Színháztörténeti jelentőségű előadás volt két éve Párizsban, meg három hónap alatt platinalemez. Most Pest egy évre megszerezte a játszási jogot, özönlik a néző a Kárpátmedencéből, de Bécsből is. Jó összehasonlítási alap: amerikai-európai musical stílus, ritmikus-melodikus zene. mindehhez magyar szangvinizmus. világfőváros Moszkváig, vagyis a Kremlig és a Dzserdzsinszkij szobor mögötti KGB- központig. Tüzetesen elemzi az egyiptomi radikalizmust éppúgy, mint a szaúdi vahabita szekta kapcsolatát az olaj pénzzel. Bemutatja az iszlám teológia harcias aspektusait és megpróbál elfogulatlan választ találni arra a kérdésre: tényleg a béke vallása-e az arab hittudósok és tömegek szemében az az iszlám, amely a nem muszlin világot a "Háború Házának" nevezi, s vajon hány Oszama bin Laden támad még, akik az általános szegénység és a többi társadalmi probléma orvoslását egyedül a Nyugat kíméletlen elpusztításában véli megtalálni. (K.B.) K I T E K I N T Ő Ami Bartisnak igazán kijár Nemrég méltattuk Bartis Ferencnek, a magyar költészet és a XX. századi magyar politikai történelem markáns alakjának, az Osszmagyar Testület megalapítójának és vezetőjének Fekete tűzijáték című, döbbenetes drámai erejű verseskötetét. A méltó elismerést, a kötetet a magyar költészetből is kiemelő e recenziót azzal zártuk, hogy a nem törtető természetű Bartis Ferenc szerénysége miatt, az elismerés talán csak méltatlanul kései lesz. Örömmel igazítjuk azonban helyre ezt a féltő sort: végül is a Fekete tűzijáték az eladott verseskötetek átlagos példányszámát annak közel nyolcszorosával múlta felül. Ismét felerősödött a mély és nagyon szép versek önerejű sodrása. Ha egy valóban remekmű jelenik meg, sikere megállíthatatlan. Holott az irodalomban a megérdemelt siker sem mindig jár ki természetszerűen. Bartis Ferencnek - kijár. A Fekete tűzijáték kritikáinak, recenzióinak s más műfajú elismeréseinek eddigi száma is sosem hallott mennyiség: százhetvenhárom. Ritka öröm: irodalmi öröm! Magyar Brecht Washingtonban A múlt héten magyar rendező állította színpadra Washingtonban Bertold Brecht: Egy fő, az egy fő című drámáját. Áz Egyesült Államok fővárosában az Arena Theaterben Eszenyi Enikő, a budapesti Vígszínház színésznője rendezett premiert. A művésznő néhány éve rendezői ambícióit is kielégíti, elsősorban külföldön. Több sikeres produkcióját tapsolták már végig a nézők Prágában és Pozsonyban. Igazi női rendező: a szlovák fővárosbeli egyik munkájának férfi főszereplője ma már az élete párja. A Washingtonban bemutatott Brecht-mű az erőszak és a háború ellen szól. A képen David Fending és James Ludwig színészek. Zalatnayt kitoloncolhatják Budapesten kissé még tart a Zalatnay botrány. Az ismert énekesnőt büntetőeljárás-jogi és erkölcsi vonatkozású kérdések veszik körül, nagyrészt ellene, de mellette történő állásfoglalás képen is. Mindez a médiának már a bűnügyi rovataiba illik. Kulturális rovatunknak csak arról illik tájékoztatni, hogy milyen viták vannak a könnyűzenei koncertek állítólagos jogalapja, a gyógykezelés címén kért és kapott kiutazási engedély körül. Hangot kapott a szakorvosi vélemény is: Zalatnay Sarolta betegsége Amerikában sem gyógyítható jobban, mint odahaza, és sajnos volt olyan koncertje, amelyet hajnalig tartó programként hirdettek, a gyógyulásra engedélyezett távoliét alatt! Az énekesnőnek tehát nehéz a helyzete. Lapunk kulturális rovata a csalás miatti büntetőper másodfokú, jogerős ítéletéig Debra Heien-nek, az Egyesült Államok budapesti főkonzul nőj ének jogi állásfoglalásával zárja le a Zalatnay ügyet: - Ha valaki nem pénzért, hanem természetbeni juttatásért (lakás, élelmezés, mely a fizetésnek egyik formája) csupán turista vízummal, engedély nélkül dolgozik, az is megszegi a bevándorlási törvényt és ha nem tér haza, kitoloncolható. BUDAPEST 1900: A VÁROS ÉS KULTÚRÁJA John Lukács Falán jobb e könyv első, német kiadásának címe: Ungarn in Europa. (Magyarország Európában). Jobb, mert ez a mostani kissé túl tisztességes, túl reális és szerény, mint amit a mai kor megkövetelne a nemzettudatunktól. Vagyis mint a keményebb, hatásosabb védekezés minden és mindenki ellen, aki és ami önérdekből ki akar söpörni bennünket az európai élettérből, víz alá igyekszik nyomni a magyarságot. Másfelől viszont eg)r filozófus mértéktartóbb ember: bölcsességében előbbre látó. Ahogy a napi közélet s politika zsargonjában kérdezni szoktuk: ő már tud valamit? Lehet, s bár valami jót tudna előre a jövőnkről. Mindazon által a magyar nyelvű változat címe, amely alatt az Európa Kiadó rövidesen megindítja a szállítmányokat a könyvesboltokba, azért mégis csak mértéktartó. Csak ha elolvassuk a kötetet, akkor bontakozik ki mindaz, amit e mértéktartó cím takar: "Budapest 1900. A magyar főváros fénykora." Egyben az újkori Magyarország fénykora is. Idézzük e könyv kapcsán kicsit a történelem társtudományait, például a szállodaépítészet históriáját. Amikor Magyarország eljutott a XIX. és a XX. század fordulójára, Párizs volt a világ legmodernebb metropolisa, s mi magyarok nyilván a francia fővárost választhattuk a legjobb mintának. Ez a vendéglátás, a turizmus tekintetében olyan alapkérdéseket is meghatározott, mint a szállodák fürdőszobáinak arányát. Nos, a már befejeződött párizsi városépítészet tapasztalatait is figyelembe vehettük. így esett, hogy a magyar főváros hoteljeiben, például a pesti Dunaparton épült szállodasoron, aránylag több fürdőszobás szoba volt, mint Párizsban. Nem rossz kultúrtörténeti adat! Túl a részkérdéseken, a magyar metropolis akkori összképe azt mutatja, hogy Budapest Berlin mellett Európa szellemi központjává nőtt. Néhány bizonyíték: itt volt a világ legnagyobb parlamentje, vagy az európai kontinens első földalatti vasútja. De nemcsak az eklektikus épületek lenyűgöző tömbjei mutatták Budapest világrangját, hanem az a nemzedék is, amely az irodalomban, a képzőművészetben, a zenében váratlanul az európai élre tört. A könyvkiadó hangoztatja: a szerző érzékletes stílusban írja le, sorrendben Budapest természeti adottságait, lakosságát, társadalmát, a szellemi és művészeti életét, végül a fontos szellemi és lelki irányzatokat. John Lukács 1924-ben született Budapesten, s 1946 óta él az Egyesült Államokban, Pennsylvania államban, Chester megyében. Sok rangos amerikai, francia és angol egyetem vendégprofesszora. Február 25-én az Európa Kiadó e két nyelvű, (angol-magyar) kötettel születésének 80. évfordulóján köszönti őt, (FD)
