A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-01-09 / 135. szám
2004. JANUÁR 9. Tudomány A HÍD 13 I Az “élet” nem csak Földünk sajátossága ÉLET MINDENHOL Egymástól függetlenül, négy elemzés is azt bizonygatja, hogy az élet mindenfelé kialakulhatott a világegyetemben. Az elemzések szerint a csillagok körül nagy százalékban fordulnak elő Föld-típusú bolygók, és rajtuk csak úgy tobzódik zz élet. Három elemzés a négyből szerves anyagok és mikrobák terjedését, túlélését vizsgálja a világűrben, a negyedik a lakható, földszerű bolygók számát próbálta megbecsülni. Amennyiben a brit és amerikai (USA) kutatók számításai helyesek, a tudomány mai állása szerint nem vagyunk egyedül. Max Wallis és Chandra Wickramakőzeteiben nemrégen felfedezett mikrobák is évmilliárdokat élnek túl - és egy ilyesfajta kozmikus utazás legalábbis évmilliókig tartana. Az elmélet sok változóval számol, a bizonytalansági tényező és a véletlenszerű események száma nagyon magas, de nem lehetetlen. Amennyiben ez valóban megtörténhet, a számítások szeFukijava üstökös csóvájában. A tudósok szemlélete szerint az üstökösök széntartalmának nagy része az üstökösökön nagy mennyiségben található, fagyott állapotú szénmonoxid bomlásnak terméke. Povich és csapata ellenben olyan nagy mennyiségű szenet mutatott ki elemzései során, amit nem lehet ezzel a folyamattal megmagyarázni. A kutatók spekulációi szerint az üstökösök, mikor naprendszereken haladnak át, szerves anyagot “gyűjtenek” magjuk köré. Mikos napközeibe érve a mag felforrósodik, a fotonok elragadják a szénatomok elektronjait és így szénionokat hagynak maguk mögött. Szintén a “Monthly Notices of the Royal Astronomical Society” lap e havi számában jelent meg egy másik némiképp bizarr elmélet a mikrobák űrbéli terjedésével kapcsolatban. Az elméletet Bili Napier, az északír Armagh Obszervatórium munkatársa közölte. Szerinte a becsapódások által az űrbe lökött földi sziklákkal kijutott mikrobák egyfajta csillagásazati méretű bioszféraként veszik körül a Naprendszert. Napier szerint ugyanis ezek a kirobbantott sziklák az évmilliók során “erodálódnak” a sorozatos ütközések, árapályerők szétmorzsolják őket. Mikor már eléggé aprók, a napszél kisodorja őket a Naprendszer pereméig ahol egyféle hatalmas porfelhőben veszik körül a Kuiper-öv magasságában a naprendszert, “fedélzetükön” - az elmélet szerint - életképes mikrobákkal. A Royal Astronomic Society kuatóinak a BBC-ben megjelent elemzése szerint jóval több földszerű bolygó van a Galaxisunkban, mint azt eddig feltételezhettük. Elemzéseik szerint az utazó mikrobák rengeteg az élet kifejlődéséhez tökéletesen megfelelő oázist találtak a világegyetemben, és végkövetkeztetésként azt vallják, hogy amennyiben az élet egyszer kialakult a világegyetemben, a szülőhelyéről elterjedve jóval hamarabb elterjedhetett az egész Galaxisban, mint bárki képzelhette volna: egyfajta láncreakciószerű folyamatban. Minden “megfertőzött” bolygó további mikrobákat bocsát útjára, és további bolygókat fertőz meg. Ennek az elméletnek a végkövetkeztetése szerint a mi honi naprendszerünk lévén jóval fiatalabb más csillagok rendszereinél, valószínűleg kívülről fertőződött meg az élet-vírussal: a földi élet tehát a csillagokból származik. Ezeket a feltételezéseket alátámasztani látszik Sean Raymond és csoportjának komputerszimulációja, amelyet a Washingtoni Egyetemen végeztek el. A szimulációban negyvennégyszer modellezték a Naprendszer kialakulását. Minden egyes szimulációban kialakult három-öt Föld-típusú bolygó, tizenegy alkalommal pedig egy-egy ezekből hasonló pályán keringett a Nap körül, mint a Föld. “A szimulációink roppant változatos bolygókat eredményeztek: egyesek fele akkorák sem voltak, mint a Föld és teljesen szárazak, mások ellenben háromszor akkorák, és tízszer annyi vizet tartalmaztak.” A bolygók óceánjainak méretét erősen befolyásolták a gázóriások. “Minél több gázóriás keringett a Nap körül, és minél elliptikusabb volt a pályájuk, annál szárazabbak voltak a belső bolygók. Ellenben minél kevesebben voltak, és pályájuk inkább volt kör alakú, annál több víz jelent meg a föld-típusú bolygókon.” Amennyiben a számítások helyesek tehát, a - csillagászati mértékkel számított - szomszédságunkban csak úgy nyüzsögnek az élettel teli lakható bolygók. Amennyiben az élet pedig az űrutazó mikrobák révén valóban közös tőről ered, ez az “idegen” élet meglehetősen hasonlíthat az általunk ismert és vizsgált földi életre. singhe a Cardriff University munkatársai a “Monthly Notices of the Royal Astronomical Society” című szaklapban tették közzé elméletüket, miszerint a földi mikrobák aszteroia becsapódások következtében a csillagközi űrbe juthattak és megfertőzhettek más világokat, vagy akár a Jupiter holdjait is. Ezek a mikrobák akár üstökösök felszínén is menedéket találhattak és így utazhatták be az űr mélységeit. Több millió éves vándorlás után, a Kuiper-öv aszteroidái és üstökösei a Neptunusz pályáján kívül “randevúznak” a kívül keringő jég és kősziklákkal, amiknek átadhatják élő I rakományukat. Az ilyen sziklák rendszeresen el elhagyják a Kuiper-övet és némelyikük elérhetett más bolygórendszerekbe is, ahol - akár - Földtípusú bolygóba is becsapódhatott, így fertőzve meg azt élettel. A BBC jelentése szerint Wallis és Wickramasinghe Jék biztosak abban, hogy a / mikrobák túlélhették ezeket az irdatlan utazásokat. Állításukat arra alapozzák, hogy a Föld mélyebb rint a Föld évmilliárdjai alatt, több tucat tonnára tehető azoknak a renegát mikrobáknak a mennyisége, amik elhagyták a Naprendszert, márpedig egyetlen kilócska is elegendő lenne, hogy megfertőzzön egy Föld-típusú bolygót. Wickramasinghe már 2001-ben, egy, a Föld atmoszférájának határán felfedezett mikroba kapcsán állította, hogy az egysejtűek egyes esetekben képesek túlélni a világűr hidegét. Nem csak az aszteroidákon vándorló mikrobák, hanem az üstökösök magjai is hordozhatják az élet alapjait az űrön át. Legalábbis erre a következtetésre jutott a Harvard- Smithsonian Center for Astrophysics munkatársa, Matthew Povich, aki a Science magazinban mcgjelent cikkében fejti ki *\ elméletét. Povich szerint az üstökösök szállítják az élethez szükséges szenet keresztül a csillagközi űrön. Povich a Soho műhold ultraibolya spektrométerével készített adatokban fedezett fel szénionokat a Kudo-HUNGÁRIA RADIO NEW YORK Minden szombaton délután 5-től 6-ig a WNSW 1430 AM állomáson Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441
