A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-12-24 / 134. szám
6 a híd______________ ______________Ház AJ HÍREK _____________ 2003. december 24. M ir ő l ír t u n k a H íd b a n... !■ januárban? [ Beindul a magyar EU-gépezet Január 10. Az elmúlt év utolsó parlamenti . kormánynapján kiderült: van még remény ? í Magyarországon is normális politizálásra. Arról I | volt ugyanis szó, hogy sikerül-e az alkotmányt | ■ módosítani, vagy sem. A módosításra azért volt ■ , szükség, mert az alaptörvénynek meg kell felelnie az esedékes Európai Uniós csatlakozás I követelményeinek. A kormány ugyan több vál- I | tozatot készített, de az utolsó pillanatig kétséges | ■ volt, hogy a T. Ház elfogadja-e vagy sem a tér- i vezetet. A Fidesz ugyanis mindvégig hangsúlyozta: kész az alkotmánymódosításra, de csak ■ akkor, ha három kér| déskört teljesen ki■ vesznek a csomagból. I Zsarolás? Lehet, de működött: kivették a I kérdésköröket, a Fi- I desz pedig (szüksé| ges) ellenzéki hozzájá■ rulását adta az alkotmánymódosításhoz. ... És HOGY AZÓTA MI VÁLTOZOTT? Naiv dolog volt azt hinni, hogy a fentiekhez hasonló konszenzusos politizálás a normalitást jelezné. A magvar politika ma is ugyanolyan vergődő, mint egy évvel ezelőtt volt. r""'““-““*“'--“--” — — — — — T !■ februárban? [ Az a bizonyos Kilences aláírás Február 7. A magyar politika - közvetett " módon - a nemzetközi sajtó érdeklődésének ■ I középpontjába került azzal, hogy Medgyessy I | Péter kormányfő aláírta a Kilencek felhívását, | ■ amelyen keresztül kilenc európai államfő fel- ■ hívást tett közzé, amelyben Bush-t és az offenzívát indító Amerikát támogatásáról biz-I tosította. Medgyessy sietett magyarázkodni: I | a dokumentum nem irányul sem az Irak | ■ elleni katonai fellépést ellenző Párizs és ■ 4 Berlin ellen — az Unió motorjai ugyanis elejétől kezdve háború (és ezzel féligmeddig I Amerika) ellenes állás| pontot foglaltak el. Az ■ eset teljesen kettétörte - a magyar belpolitikai elitet is. A Fidesz sze■ rint például ostoba tett I volt ez a lépés akkor, | amikor pont az Uniós • csatlakozás küszöbe előtt áll az ország. ... ÉS HOGY AZÓTA Ml VÁLTOZOTT? Az eset szerencsére nem gyengítette Magyarország csatlakozási esélyeit, azóta Athénban aláírták a csatlakozási egyezséget,0 és hamarosan Uniós tagország leszünk. r — — — — — — — — — — — — — — i [■márciusban? Magyarok és a háború Március 22. Az iraki háború kirobbanásá- 1 val konkréttá vált sok olyan, a háborúval I kapcsolatos téma, amelyeket eddig csupán | elméleti szinten kellett problémának kezelni. ■ A háború, mint olyan, természetesen teljesen megosztotta a magyar belpolitikát. Mádl Ferenc elnök például sjanálatosnak nevezte, I hogy a nemzetközi szervezetek nem tudtak | egységes álláspontot kialakítani a háborúval ■ kapcsolatban — mintegy jelezve azt, hogy Magyarországi szintre leszűkítve sem lehet dűlőre jutni a témában. Míg Medgyessy a ■ háborúról mint sajná- I latos, de utolsó Iehető■ ségről beszélt, a Fidesz • kijelentette: a magyar kormány háborúpárti, ■ hiszen semmiféle szö- I vetségi kötelezettség | nem teszi kötelezővé az • ország bárminemű szerepvállalását. ... ÉS HOGY AZÓTA MI VÁLTOZOTT? Magyarország többéves NATO-tagállamként megpróbál a lehető legjobban megfelelni a szövetség elvárásainak, rendelkezésre bocsátott magy ar légtérrel, valamint iraki kontingensekkel. k J w J k J áprilisban? 3 MILLIÓ IGEN AZ EU-RA Április 18. Több mint három millió választópolgár szavazott Magyarország európai uniós tagságára az ügydöntő népszavazáson. A mintegy 46 százalékos részvétel mellett megtartott referendumon a szavazók túlnyomó többsége, csaknem 84 százaléka mondott igent arra, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz. Medgyessy kormányfő szerint ezzel az ország olyan világba érkezett, ahol nem kell választani haza és haladás, nemzet és köztársaság között, hanem egy nyugodtabb, újraegyesült Európa felé halad mindenki. A pártok viszonylagos csatlakozási egyetértése ellenére a belpolitikai szurkálások nem maradtak el. A Fidesz szerint például a szocialisták “pazarló, közpénzekből folytatott dilettáns kampánya” vezetett a vártnál alacsonyabb népszavazási részvételhez. ... ES HOGY AZÓTA MI VÁLTOZOTT? Magyarország lelkiekben próbál felkészülni arra, hogy a soron következő év elejétől Uniós tagország. Hogy ez hosszú távon mit hoz majd, a későbbiekbn válik el. ■májusban? Alkalmazkodó magyarság Május 25. A magyar kormány nem kíván választani Európa és az Egyesült Államok között - hangsúlyozta Medgyessy Péter miniszterelnök a Magyar Köztársaság tiszteletbeli konzuljainak hétfőn Budapesten kezdődött harmadik konferenciáján. A miniszterelnök leszögezte: Magyarország a NATO-csatlakozással euroatlanti értékrendet választott, elkötelezett az észak-atlanti szövetség mellett, ugyanakkor érdekelt abban, hogy egy minél erősebb és működőképesebb Európa részévé váljon. Medgyessy Péter szerint a 25 tagúvá váló unió hatékony működése érdekében sokkal több párbeszédre és konszenzuskeresésre van szükség. Hangsúlyozta: Magyarország az alkalmazkodóképességet viszi az Európai Unióba. ... És HOGY AZÓTA MI VÁLTOZOTT? A “magyar alkalmazkodás” alapötlete bevált. Országunk nemcsak Uniós tagország lesz, de az Egyesült Államokkal is sikerült megtartania jó kapcsolatát. ■júniusban? Küszöb alatt a magyar Június 24. Az ENSZ megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) készített tanulmányt Magyarországon a “humán fejlettségről”. Az eredmény megalázóan kiábrándító: az ország lakóinak mintegy 13 százaléka, közel másfél millió ember él halmozott szegénységben. A tanulmány rámutat, 2000 és 2002 közötti adatok alapján az elmúlt évek gazdasági növekedésével nem került Magyarország jobb helyre, sőt a szegényedési rés, a legszegényebbek átlagtól való elmaradása nőni kezdett. A szegénység sajnos pont a gyermekeket érinti a legerősebben: a hatévesnél fiatalabb gyermekek mintegy ötödé, a 14 évesnél fiatalabbak 17 százaléka él halmozottan hátrányos körülmények között. ... ÉS HOGY AZÓTA MI VÁLTOZOTT? Halvány vigasz, de jó tudni: az Európai Unió is 15 százalékos szegénységgel küszködik, a Világbank szerint pedig mintegy 2,5 milliárd ember él hátrányos helyzetben... k J
