A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-12-12 / 132. szám
12 ahíd TUDOMÁNY 2003. DECEMBER 12. Röviden Félmilliárd mobilt VESZNEK IDÉN December 9. A mobiltelefon-eladások az idén elérhetik az 500 milliót, a finn Nokia és az amerikai Motorola pozícióit azonban mindinkább megingatja a rivális német Siemens és a dél-koreai Samsung és az LG. “A mobilpiac elképesztő növekedést él meg” - mondta a Gartner Dataqest egyik elemzője. A piackutató adatai szerint a harmadik évnegyedben 133 millió mobiltelefont adtak el. A kereskedőknek jól jött az olcsó készülékek iránti nagy kereslet Oroszországból, Indiából és Kínából, illetve a színes képernyős és kamerás telefonok iránti kereslet azokon a telített piacokon, ahol a fogyasztók lecserélik régi készülékeiket. Elkészült a világ LEGKISEBB TRANZISZTORA December 6. A japán NEC elektronikai konszern szerint a legkisebb tranzisztor megnyithatja az utat a PC méretű szuperszámítógépek előtt. Az új komponens mérete alig 1/18-ad része a jelenleg használt változatoknak, írta az Asahi Shimbun napilap NEC-hez közeli körökre hivatkozva. A jelentés szerint eg}' hagyományos félvezetőchip egy négyzetcentiméterén 40 milliárd tranzisztor is helyet kaphat, azaz 15ü-szer több, mint manapság. Ezáltal a másodpercenként akár 600 milliárd számítási művelet elvégzésére képes szuperszámítógépek mérete jelentősen lecsökkenhet. Nem kapott EU engedélyt A GÉNMÓDOSÍTOTT KUKORICA December 9. Az Európai Unió vezetésének élelmiszeripari bizottsága hétfőn megtagadta egy speciális génmódosított növényre kért engedély kiadását. A tagállamok szakértői között nem érte el a BT-11 kukorica támogatóinak száma a megfelelő arányt, közölte David Byrne fogyasztóvédelmi főbiztos hivatala a döntést követően. 1998- ban az európai országok megtiltották a génmódosított élelmiszerek termesztését és behozatalát. Ezt különösen az amerikai kormányzat fogadta értetlenséggel, és ezért eljárást kezdeményezett Brüsszel ellen a világkereskedelmi szervezetnél (WTO). November elején léptek életbe az új EU- előírások a géntechnológiát alkalmazó növények megkülönböztető jelzéseiről és visszakövethetőségéről. Pusztul a Kilimandzsáró híres hava December 10.2020-ra eltűnhet az összes hó Tanzánia világhírű hegyóriása, a Kilimandzsáró hegycsúcsáról, mivel az égetéssel végzett erdőirtás és az általános felmelegedés következtében gleccserei folyamatosan olvadnak. Az olvadás havonta mintegy 300 köbméterrel csökkenti a hegy tetejét borító jégtakarót, helyrehozhatatlan károkat okozva. A jelenség negatív hatással van a térségbeli idegenforgalomra is. A gleccserek olvadását az általános felmelegedés sajnos elkerülhetetlenné teszi, a jégtakaró pusztulása azonban lassabb lehetne, ha a helybéli lakosság - akik újabb és újabb földterületeket akarnak bevonni a mezőgazdasági művelésbe - nem égetéssel irtaná az erdőt. A csapadék mennyiségének fokozatos csökkenése rossz termést és éhínséget vetít előre a térségben lakók számára. ■ Megdőlt a vízözönt magyarázó korábbi elmélet? CSAKNEDVES ÁLMOK A Vízözön és az ezzel kapcsolatos mondakör, kezdve a Gilgames-eposztól a Biblián át, a magyar mondák Lúdvérc okozta özönvízéig, majd minden európai nép mondáiban megtalálhatóak. Kutatók egész generációi próbálták megmagyarázni, geológiai és régészeti bizonyítékokat találni, alátámasztani, vagy cáfolni az özönvíz létét vagy nemlétét. Egy igen divatos elmélet szerint, amelyet két amerikai geológus állított fel, az Özönvíz egy megtörtént természeti katasztrófának állít emléket. December 10. Wiliam Ryan és Walter Pitman szerint az utolsó jégkorszak végén, tehát mintegy tizennégyezer évvel ezelőtt, a mai Feketetenger helyén egy a tengerszintnél 130-200 méterrel alacsonyabban fekvő, jóval kisebb kiterjedésű édesvizű, vagy enyhén sós tó terült el. A Boszporusz gátját ugyanis egy földrengés megemelte, és a Feketetenger medencéjét még az olyan nagy európai folyók, mint a Duna és a Dnyepper sem tudta megtölteni. Elméletük szerint a mélyföldet sűrűn lakták neolitikus pásztorok és földművesek, akik az indoeurópai nyelvcsalád ősének megfelelő dialektust beszélték. Komoly bizonyítékok vannak az elmélet mellett. Az üledék lerakódásokból világosan kiderül, hogy a jégkorszak alatt a Feketetenger valóban alacsonyabb lehetett mai December 8. November 20-án sokan megcsodálhatták a sarki fényt. A jelenség valóban káprázatos, de nem lenne jó, ha gyakran láthatnánk. Ilyenkor ugyanis a Napból érkező töltött részecskék (a napszél) alaposan megbolygatják bolygónk mágneses pajzsát, a magnetoszférát, aminek káros következményei is lehetnek: zavarok léphetnek fel a navigációs, távközlési és energetikai rendszerekben. Új műholdas adatok szerint a mágneses pajzsban időnként olyan gigantikus rések alakulnak ki, amelyek órákig fennmaradhatnak. Az erre utaló megfigyeléseket a NASA IMAGE nevű műholdja és a Cluster-műholdak (a NASA és az Európai Űrügynökség közös üzemeltetésű műholdszintjénél, és ebből az időszakból az üledéknyomokban tengeri csigák és kagylók maradványai nem találhatóak. A jégkorszak végével azonban a tengerszint emelkedni kezdett, és végül áttörte a Boszporuszi sziklagátat. A katasztrófa félelmetes méreteket öltött: a vízesés a láttatok számításai szerint kétszázszor nagyobb volt a Niagara-vízesésnél és százharminc méteres mélységbe bukott alá. Robaját húsz kilométernyire is hallani lehetett. Naponta negyven köbkilométer víz zúdult le itt, ami napi tizenöt centiméterrel emelte meg a Fekete-tenger szintjét. Az elmélet szerint az itt élők elköltöztek - ki Európa, ki Anatólia felé, és vitték magukkal a vízözön mondáját, ami már Utnapistim vagy Noé történeteként került át a Közel-keleti civilizációk örökségébe. jai) végezték. Az eredmények a Nature december 4-i számában jelentek meg, ahol a kutatók arról számolnak be, hogy a felfedezés segíthet a pontosabb űr-időjárási előrejelzésekben. A repedések kialakulásának lehetőségét már 1961-ben felvetették. E szerint ezek akkor jönnének létre, amikor a napszél a Föld mágneses terével ellentétes irányultságú mágneses komponenst hordoz. A mágneses terek találkozásukkor mintegy kioltják egymást, így jön létre a rés. Az első rést 1979-ben észlelték, de a rövid megfigyelési idő miatt nem tudták megállapítani, mennyi ideig állt fenn. A jelenlegi megfigyelések alatt az IMAGE (Imager for Magnetopause to Aurora Global Exploration) körülbelül Kalifornia állam méretű területet detektált az északi sarkkör feletti felső légkörben, ahol úgynevezett proton-auróra (a sarki fény UV-ben sugárzó, emberi szemnek láthatatlan formája) alakult ki. Ugyanekkor a terület felett áthaladó Cluster-műholdak a Napból érkező nehézionokat észleltek, amelyek szinte akadálytalanul hatoltak át a pajzson. Mivel az aurára több mint 9 óra hosszat fennmaradt, a rés is ugyanennyi ideig állhatott fenn. Számítások szerint a mágneses pajzs határán a rés két Föld nagyságú lehetett, amely a felszín felé fokozatosan Kalifornia méretűre szűkült. Éppen ellenkezőleg - állítja Ali Aksu geolóus, az Új-Fbunland University kutatója a GEO magazinban megjelent cikkében. Aksu és csoportja az elmúlt években intenzív kutatómunkát végeztek a Fekete-tenger és a Boszporusz környékén. Fúrásaik és talajelemzéseik eredményeként Aksu kijelentette, hogyr a pollenminták arra utalnak, hogy földművelő kultúrák csak ie. kétezerkétezerötszáz körül telepedtek meg a Fekete-tenger körül, ezenkívül a Boszporusz geológiai és üledékvizsgálata arra utal, hogy nem a Fekete-tengerbe, hanem éppen ellenkező irányba, a Földközi-tenger felé áramlott a víz, méghozzá jóval lassabban, mint azt a Pittman és Ryan által felállított katasztrófa-elmélet feltételezi. A kutatók erre abból az üledéklerakódásból következtettek, ami a Márvány-tenger fenekén található: eszerint a Fekete-tenger medencéjét jóval magasabbra (20 m) töltötték fel a beiétorkolló nagy folyók, mint a Földközi-tenger szintje, ezért, mintegy tízezer évvel ezelőtt édesvíz kezdett áramlani a Márvány-tengerbe. Mikor a világtengerek szintje szintén megemelkedett, a fenék közelében ellenáramlat keletkezett és a Fekete-tenger vize alig ezer év alatt szintén sós lett, így megélhettek benne azok a tengeri csigák és kagylók, melyeknek hiányára Pitman és Ryan elméletét alapozta. A legősibb hím December 7. A Föld legöregebb hímneműje az a négyszázhuszonöt millió éves élőlény, amelynek megkövült maradványaira tavaly Bukkantak Nagv- Britanniában - közölték december 4-én, csütörtökön brit kutatók. A kagylósrákok osztályába tartozó élőlényt egy sziklába ágyazódva találták a nagy-britanniai Herefordshire-ben, vulkanikus hamuba ágyazódva. A hamu ásványi anyagúvá tette az állat lágy' szerveit, amelyek így kiválóan megőrződtek A különleges tartósítási módszer pedig lehetővé tette a tudósok számára, hogy elkészítsék a hal háromdimenziós mását. A kutatók tanulmánya ezen a héten jelenik meg a Science című tudományos lapban. Épségben vészelték át az évmilliókat a lény kopoltyúi, szemei, úszásra használt nyúlványai, valamint ivarszerve. Ez utóbbi ihlette meg a tudósokat, amikor az állatnak a Colymbosathon ecplecticos nevet adták, mely annyit tesz: nagy péniszű jól úszó. Á rekorder hímtag eddig egy másik kagylósrákféléé (Ostracoda) volt, és igen kemény állapotban maradt fenn: megkövült. Százmillió éve már léteztek dinoszauruszok is, de ezekből csak megkövült csontok maradtak fenn, puha szövetek nem. A kagylósrákok viszont kiválóan alkalmasak a fosszilizációra, héjuk rendkívül magas mésztartalma miatt. 8 Időnként rések keletkeznek a Föld mágneses terében FORRÓ ÖVEZETBEN Bolygónk mágneses tere pajzsként véd bennünket a világűrből érkező töltött részecskék ellen. Újabb eredmények szerint azonban a pajzsban többórás lirepedésekn alakulnak ki.
