A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-12-12 / 132. szám
2003. DECEMBER 12. Egészség A HÍD 13 I Állati szervekkel pótolt emberek a közeljövőben? BEÜLTETETT SZERV A legújabb kutatási eredmények szerint kísérleti páviánok szervezetében sokáig működőképesek maradtak a genetikailag módosított disznókból számazó vesék. A kutatók abban reménykednek: hamarosan a tönkrement emberi szerveket is állati szervekkel pótolhatják. December 11. A Massachusetts! Kórház kutatói úgy tervezték át a kísérletben felhasznált disznók génjeit, hogy azok emberbarát szerveket növesszenek. Az állatokban egy kulcsfontosságú cukormolekulát kellett kiiktatniuk, amely végzetes ellentámadásra sarkallja az ember és a majom immunrendszerét. David Sachs és munkatársai nyolc páviánba ültettek át veséket, és az új szervek átlagosan nyolcvanegy napig életben tartották az állatokat, míg a hagyományos disznóvesék általában harminc napig működőképesek. Sachs szerint ezzel egyedülálló rekordot állítottak fel, és később ennél jobb eredményt is elérhetnek. A genetikailag módosított malacokból hiányzik a GGTAl gén, amely alfa-l,3-galaktóz cukormolekulákkal látja el a sejteket. Az átültetésnél ez hatalmas problémát jelent, ugyanis a majmok és az emberek számos olyan antitesttel rendelkeznek, amelyek azonnal felismerik ezt a molekulát, és perceken belül fellépnek ellene. Bár a kutatók eddig is “terveztek” donorállatokat, azok csak elnyomták a heves immunválaszt. Sachs csapata azonban alapból elkerülte ezt a problémát, ráadásul olyan törpedisznókat használtak, amelyeknek a szervei nagyjából akkorák, mint az emberé. A tudósok egyéb trükköket is bevetettek a siker érdekében, például gyógyszerekkel fogták vissza a majmok immunrendszerének működését, és átültették a malacok csecsemőmirigyét, amely a donorszövetekre veszélytelen antitesteket termelt. Az eredmények azt mutatják, hogy a genetikailag módosított szervek nem váltanak ki heves immunválaszt és elképzelhető, hogy az emberben is életben maradnának, mondta el a Nature magazinnak Kathryn Wood, az Oxfordi Egyetem munkatársa. A legújabb eredmények azonban egyelőre nem teszik lehetővé a disznószervek emberi felhasználását, mert az immunrendszer többféleképpen is megtámadhatja a beültetett szerveket; Sachs kísérletében például apró vérrögök okozták néhány pávián halálát. Emellett számos biztonsági és etikai kérdést is tisztázni kell. Egyesek a szervekben megtalálható vírusok miatt aggódnak, mások a szervgyárként működő állatok létrehozását ellenzik. I Teljesen betiltanák a cigarettát az orvosok EGY FÜST ALATT A dohánytermékek törvényen kívül helyezését javasolta a vezető brit orvosi szakfolyóirat, amely szerint a dohányfüst évente egy nagyvárosnyi ember halálát okozza Nagy-Britanniában. Tele/bn éagyiérfalük December 9. Svéd tudósok azt javasolják, ne beszéljünk egész nap mobiltelefonon - az egérkísérletek eredményei alapján indokolt az óvatosság. A svédországi Lund város egyetemén végzett egérkísérletek szerint ugyanis az agyban található vérerek falát károsíthatják a mobiltelefon elektromos hullámai. Bár a gyártók manapság egyre inkább olyan készülékeket terveznek, amelyek kevesebb elektromágneses hullámot bocsátanak ki, mégis azt ajánlják a tudósok - jobb félni, mint megijedni alapon - hogy mérsékeljük a mobiltelefonozást. December 8. A The Lancet pénteken megjelent számának tanulmánya szerint a dohányt a kábítószerekhez hasonlóan illegálissá, a cigaretta birtoklását pedig törvényileg meghatározott módon bűncselekménnyé kellene nyilvánítani. A nemzetközi tekintélyű folyóirat szerkesztője pénteken, a cikket kommentálva a BBC-nek rámutatott: a kormány éppen most tiltotta meg - “nagyon helyesen” - a mobiltelefonok használatát vezetés közben, miután az autósok telefonálása az elmúlt öt évben húsz halálesetet okozott a brit utakon. A dohányzás azonban minden évben 125 ezer ember életét oltja ki, köztük ezer olyanét, akik mások dohányfüstjétől betegedtek meg - mondta a szakértő. A The Lancet cikke szerint a britek nem dohányzó 80 százalékának joga van úgy élni, hogy nincs kényszerűen kitéve bizonyítottan rákkeltő anyagoknak. A lap elismeri ugyanakkor, hogy a brit kormányt bizonyára nem készteti gyors cselekvésre a dohánytermékek jövedéki adójából évente beszedett több mint 9 milliárd font, főleg annak ismeretében, hogy az egészségügyi szolgálatnak évente “mindössze” másfél milliárd fontjába kerül a dohányzással összefüggő betegségek kezelése. John Reid egészségügyi miniszter a londoni rádióban a The Lancet cikke kapcsán kijelentette: jóllehet a kormány komoly erőfeszítéseket tesz a dohányzás visszaszorítására, “kissé szélsőséges gondolatnak tűnik” az az indítvány, hogy a dohányosokat börtönbe csukják. A brit dohányosok érdekképviseleti szervezetének igazgatója ennél jóval élesebben fogalmazott, “egészség-fasisztáknak” nevezve a dohánytermékek betiltását követelőket, és “a veszetten dohányzásellenes megszállottak szócsövének” minősítve a brit orvosi folyóiratot. HUNGÁRIA RADIO NEW YORK Minden szombaton délután 5-től 6-ig a WNSW 1430 AM állomáson Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441 Együnk több déligyümölcsöt! A déligyümölcsök, melyeknek a száma meghaladja a 150-et, méretükben, formájukban és tápértékükben is igen változatosak, ízük egyedülálló, egzotikus; ráadásul olyanok is találhatók közöttük, amelyek nem csak kellemes és különleges ízükkel tűnnek ki, hanem értékes gyógyhatásaik miatt is figyelmet érdemelnek. Földünk trópusi és meleg égövi területein teremnek, ahol az évi átlaghőmérséklet és a napsütéses órák száma igen magas, és a területek egy része csapadékban is bővelkedik. Számos déligyümölcs rendszeres fogyasztása nem csak az egészséges, hanem a beteg emberek számára is fontos lehet, tekintve, hogy : • jelentős mennyiségű, a normális bélműködést segítő élelmi rostot tartalmaznak, aminek többek között a vastagbélrák megelőzésében lehet szerepe (guava - 5,6 g/100 g, füge - 3,6 g/100 g, banán - 3,0 g/100 g, kivi - 2,8 g/100 g), • magas zsír- és/vagy szénhidráttartalmuk miatt fontos energiaforrásként szolgálhatnak (pl. avokádó, kókusz, banán, füge, mangó, kivi), • egyes esetekben 100-300 grammnyi gyümölcs elfogyasztásával kisgyermekeknél a napi káliumszükséglet teljes egészében, felnőtteknél pedig jelentős részben fedezhető (avokádó - 600 mg/100 g, banán - 400 mg/100 g, kivi - 370 mg/100 g, guava - 284 mg/100 g, gránátalma és papaja - 260 mg/100 g, füge -230 mg/100 g), • antioxidáns és sejtvédő vitaminokból (béta-karotin, A-, C-vitamin) annyit tartalmazhatnak, hogy már 100 g gyümölcs elfogyasztásával fedezhető a felnőttek napi szükséglete (mangó - 4000 NE, ananász - 2167 NE, papaja - 2014 NE A-vitamin; guava - 184 mg, kivi - 118 mg, papaja - 68 mg C-vitamin), • bármely déligyümölcs 100 grammjának elfogyasztásával a Bl-6- vitaminok napi szükségletét szintén biztosítani lehet, • olyan gyulladáscsökkentő és egyéb hatású enzimeket is tartalmazhatnak, melyeknek egyebek mellett az immunvédekezésben is szerepük van (ilyen például az ananászban található és a papaja terméséből kinyert papain). • A friss gyümölcsökről tudjuk, hogy a szervezetet károsító anyagokkal szemben fontos védőfaktorokként viselkednek, egyes epidemiológiai vizsgálatok adatai azt igazolják, hogy fogyasztásukkal bizonyos rákos megbetegedések (pl. gyomor- és vastagbél) kockázata jelentős mértékben csökkenthető.
