A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-12-12 / 132. szám
i HÉT FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2003. DECEMBER 12. 3. ÉVFOLYAM 132. SZÁM Ha beindul a vonat Az orosz Belügyminisztérium szerint öngyilkos merénylők okozták azt a vonatrobbantást, amelynek 41 halottja és legalább 170 sérültje van. Az orosz belügyminiszter állatoknak nevezte a merénylet kitervelőit, és kijelentette: egy perc nyugtuk sem lesz a terroristáknak. (2. oldal) Föld alá seperik? A magyar belpolitika és a 2002-es választási kampány egyik legtöbbet hangoztatott kérdése lett Budapest negyedik metróvonala. Annak idején az MSZP főváros-ellenességgel vádolta az előző kormányt. A helyzet azóta bonyolódott. (9. oldal) Itt az Ad közeleg a Karácsony, • •• jón a Hanuka... * Mindenkinek csodaszép ünnepek hónapját kívánunk! Teljesültek az EU-s magyar célok December 11. A jelenlegi és leendő uniós külügyminiszterek a hét elején vitatták meg utoljára az unió alkonnánytervezetét, amely a hét végén a kormányközi konferencia elé kerül. Magyarország elégedett az eredményekkel. Az uniós alkotmányozást érintő magyar érdekek ugyanis teljesülni látszanak, és Budapest kezdettől fogva bekapcsolódik az európai védelem erősítését együttműködésben célzók csoportjába is - jelentette be hétfőn este Brüszszelben a magyar külügyminiszter, Kovács László. Az olasz elnökség a napokban terjeszti a tagállamok elé a külügyminiszteri találkozó módosító javaslatait is összegző átfogó kompromisszumos javaslatot az alkotmánytervezetről. A javaslat nyitva hagyja a vitatott kérdéseket az állandó elnökségről, a minősített többségű döntéshozatal pénzügyökre való kiterjesztéséről és a kereszténység említéséről, amelyek megoldása a hét végi kormányközi konferenciára marad. A külügy miniszter lát esélyt a megegyezésre, de nem teljesen biztos benne. Magyarország szempontjából mindenesetre már nem várható olyan javaslat vagy döntés, amely ellentétes volna a nemzeti érdekekkel. Bármerre is dőljenek el a nyitott kérdések, a szöveg elfogadható számunkra. Benne van a kisebbségi jog, sok esély van rá, hogy’ bekerül az egy ország - egy7 biztos elve is, amelynek értelmében Magyarországnak is állandó, teljes jogú képviselője lesz az Európai Bizottságban. B Üzenet a magyar politikai elitnek: árt a gyűlölködés GYERMEGDED ELIT? Figyelmeztetést küldött az egymással acsarkodó magyar politikai elit tagjainak egy neves washingtoni Kelet-Európa-szakértó. Az utóbbi évek gyűlölködése árt a Magyarországról az Egyesült Államokban és az Európai Unióban kialakított képnek - jelentette ki Janusz Bugajski, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Kutatóközpont (CSÍS) Kelet-Európáért felelős igazgatója azon a hét végi vacsorán, amelyet az Amerikai Magyar Koalíció szervezett. December 11. Az elemző kifejtette: eljött az ideje a nemzeti érdekeket veszélyeztető megosztottság áthidalásának. Bugajski szerint minden politikai irányzatot felelősség terhel, mert “szellemeket keltettek életre”, s olyan vádakkal illették egymást, amelyok a történészekre és a szociológusokra tartoznak. A szónok figyelmeztetett arra: ha nem sikerül konszenzusra jutni gyakorlati kérdésekben és a nemzet elé kitűzhető távlati vízióban, akkor Magyarország csupán kis jelentőségű játékosként lép be az EU-ba, és viszonya az Egyesült .Államokkal “szívélyes lesz, de nem túl lelkes”. Ideje lenne eloszlatni azt a negatív képet, miszerint a magyarok bármiféle területi revizionizmusra törekednének - mondta az Angliában született, és az amerikai külpolitikában korábban több fontos posztot betöltő szakértő. Miközben egy épeszű magyar politikus sem akarja kitolni az ország határait, a rövid távú választási érdekek követése és a kérdés megkerülése - bármelyik oldalról - árt a nemzeti érdekeknek. Bugajski egyben támogatta a kisebbségi jogoknak az EU-ban való elismertetésére irányuló magyar törekvést, a visegrádi országokkal kötendő kétoldalú kisebbségi egyezményeket, és az erre hajlandó nyugat-európai államokkal való együttműködést a kérdésben. Minél gyengébb az ország, minél több a belpolitikai konfliktus, minél kevésbé világos a külpolitikája, és minél rosszabb a róla kialakult külső kép, annál valószínűbb, hegy Budapest végül választásra kényszerül az európai és az amerikai szövetség között, miközben úgy érzi majd, hogy mindkettő nyomás alatt tartja. Magyarországnak az EU hatékony tagjaként is meg kellene maradnia az Egyesült Államok szövetségesének. Nem kell elfogadni Washington vagy Brüsszel minden döntését, de ha egyszer közös határozat született, teljesíteni kell az ebből fakadó kötelezettségeket. Magyarországnak hozzá kell járulnia a NATO átalakításához. Segítenie kell szomszédait, illetve az Egyesült Államokat abban, hogy a kelet-, és közép-európai térségben feltartóztassanak bármilyen negatív orosz befolyást - hangzott el. Bugajski felajánlotta, hogy a CSIS - amelynek egyik legismertebb irányítója Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági főtanácsadó - találkozót szervezne a magyar kül- és biztonságpolitika szakértői számára, hogy azon kormányokról függedenül meghatározzák az ország külpolitikai prioritásait, vágyait az Európai Unióban és a NATO jövőjével kapcsolatos elképzeléseit. (Bugajski kutatóközpontja egyébként a nyáron az Államok budapesti nagykövetségének közreműködésével 22 fideszes képviselőt látott vendégül, hogy Amerikával ismerkedjenek.) Magyarországnak nem kell választania Amerika és Európa között, azt kell tennie, ami számára a legjobb, s ezzel erősíteni “EuroAmerikát”, jelezte Janusz Bugajski. Megtorolt háborúellenesség December 10. Az Egyesült Államok közölte, hogy az iraki háborút ellenző országok és vállalataik nem kaphamak nagy7 nyereséggel kecsegtető szerződéseket Irak újjáépítésére. Paul Wolfowitz amerikai védelmi államtitkár szerint ennek biztonsági okai vannak. Franciaország, Németország és Kanada élesen bírálja az amerikai bejelentést. Paul Wolfowitz, védelmi államtitkár - akit héjának tartanak az amerikai kormányban - bejelentette, hogy az Irak újjáépítésére kiírt huszonhat pályázatban csak amerikai, iraki és oly7an országok cégei vehetnek részt, amelyek támogatták a háborút. A kiírt szerződések értékét tizennyolc milliárd dollárra becsülik. Ä BBC Pentagon-tudósítója elmondta, hogy a versenytárgyalásokon csak az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Olaszország és cégeik vehetnek részt, és olyan országocskák is, mint Costa Rica, a Salamon szigetek és Izland, Washington szerint összesen harminchat ország. Francia, német, orosz és kanadai cégek eleve ki vannak zárva, bár a nyertes cégek alvállalkozóként alkalmazhatják őket. Wolfowitz biztonsági meggondolásokat említ, sokak szerint azonban megtorlásról van szó: “Keserűség van a határozatban, amiért egy es országok nem vettek reszt a háborúban, és aztán nem adtak csapatokat és pénzt.” - mondja Douglas fehl, a New York l imes tudósítója.
