A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-12-05 / 131. szám
A NAGYVILÁG HÍREI a híd 3 2003. DECEMBER 5. I Afganisztán demokratikus választásokra készül ERŐRE KAPNÁNAK Afganisztánban több ezer polgár először tapasztalhatta meg saját bőrén a demokráciát, amikor megjelent a szavazópolgárok regisztrálásán. Az első választásokat jövő júniusban tartják és megfigyelők szerint a voksoláson múlik, hogy sikerül-e helyreállítani a bizalmat HamiaKarzai kormányában. Afganisztánban azonban, ahol a béke még egyáltalán nem szilárdult meg, sokan délibábnak nevezik a választásokat. December 3. A Pastu törzsi vezetők negyven év elteltével most először kóstolnak bele a demokráciába. Az afganisztáni lakosság többségét kitevő pastuk közül sokak számára az alkalom jó lehetőség arra, hogy a központi kormányt szidják: “A pástoknak korlátozzák a jogaikat. Kabulban minden hatalom a tádzsikoké. Hamid Karzajon kívül ott mindenki fegyveres és kiskirály. Nem tiszteljük őket. Reméljük, hogy a választás változást hoz majd, de attól tartunk, ugyanazok az emberek maradnak a hatalomban.”- mondja az egyik lakos. Dzsalalabad csak négyórányira van Kabultól, de a két település közt nemcsak földrajzi különbség van. A piac férfi-fellegvár, sehol egy nő. Ezen a konzervatív vidéken sok nő még vásárolni sem mer kimenni. Igar Halisz, aki egyike a kevés női aktivistának attól tart, hogy a Colin Powell és Grúzia December 2. Colin Powell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagállamait Grúzia területi integritásának elfogadására sürgette egyik felszólalásában. “A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie azért, hogy támogassa Grúzia területi integritását a választások alatt és azon túlmenően is, és nem szabad támogatnia a szakadár elemeket, akik az ország területi integritásának meggyengülésére számítanak” - mondta Powell. Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor támogatást kért a többi olyan ország számára is, amelyek a Szovjetunió szétesése óta léteznek. Az egyik közülük Moldova, ahol nő a Dnveszteren túli terület szeparatistái által keltett feszültség. Powell szerint a moldovaiaknak olyan alkotmányos megoldást kell választaniuk, amely nekik a leginkább megfelel: ‘Abban bíztam, ma üdvözölhetem, hogy Oroszország eleget tett az 1999-es isztambuli elkötelezettségnek, miszerint teljes mértékben kivonja csapatait Moldvából. Úgy tűnik azonban, hogy Oroszország nem tartotta be az immár meghosszabbított, december elsejei határidőt. Ez visszalépés, noha bizonyos előrehaladás is történt. Egyben felhívom Oroszország és Grúzia figyelmét, hogy oldja meg az Oroszország grúziai katonai jelenlétét érintő problémákat. Ismét felhívom a figyelmet a Moldovát és Grúziát érintő isztambuli szerződés mihamarabbi teljesítésére, és sajnálattal veszem tudomásul, hogy ezekben a lényeges kérdésekben nem sikerült konszenzusra jutni”mutatott rá a fő problémákra az amerikai külügyminiszter. mindenkire kiterjedő szavazati jog csak nyugati álom marad: “A pastu körzetekben nem minden nő tud majd szavazni - csak azok tudnak majd, akiknek elég felvilágosult a családja ahhoz, hogy engedje őket. A legtöbb itteni nő annyira szégyenlős, hogy idegeneknek még a nevét sem meri megmondani” - halljuk Igar Halisztól. A pastu nyelvű rádiók közben hirdetéseket játszanak le, amelyekkel arra akarják rávenni az afgánokat, hegy szavazzanak. December 3. Az alternatív béketerv szerint a leendő határ nagyon közel húzódna az eredeti 1967-es határhoz, egészen apró eltérésekkel. Azokról a területekről, amelyek így a határvonal mögé kerülnek, az izraeli csapatok kivonulnának és ezek a részek a palesztin állam területévé válnának. Nabil Shaath palesztin külügyminiszter (képünkön) lényegében támogatja a tervet. Véleménye szerint a tárgyalásos megoldás az egyetlen járható út. “Ez egy politikai feladat”- mondja Shaath - /‘amelynek révén újra reménykedhetnek azok, akik szerint nem oldható meg fegyverrel a palesztin-izraeli konfliktus. Az izraelieknek meg kell érteniük, hogy a palesztinoknak saját, független államra van szükségük azon a területen, amely 1967 óta izraeli megszállás alatt van”- idézi a BBC Nabil Shaath-ot. A hivatalos amerikai béketervben, amely Útiterv néven vált ismertté, továbbra sincs előrelépés. A Közel-Keleti béketervért felelős amerikai követ, William Bums megpróbálta újra életre kelteni a tárgyalásokat, ezért megbeszélést folytatott külön az izraeli és külön a palesztin kormányfővel. “Mindkét fél számára fontos, hogy A választás előtt azonban össze kell állítani a szavazásra jogosultak jegyzékét. Dzsalalabadban - hasonlóan más afgán tartományokhoz - minden utcasarkon fegyveres milicistákba lehet botlani. A pastu délen és dél-keleten azonban a poraiból feltámadó tálibok is veszélyt jelentenek. Az ENSZ például sok körzetbe már nem meri beküldeni aktivistáit, vagy képviselőit, ami különösen akkor gond, ha az adott körzetben az ENSZ feladata a választók regisztrációja. Christine Bennett, az AREU közvélemény-kutató ügynökség munkatársa azt mondja, fennáll a veszély, hogy a választások még inkább háttérbe szoríthatják a pastukat: “Ha kizárják őket a választásokból, mert a választási illetékesek nem jutnak el hozzájuk, akkor még inkább kisemmizettnek érzik majd magukat. Mindegy, mi lesz a választás végeredménye, nem lesz legitimitása, a déli szavazat nem kap képviseletet, és így a központi kormány nem lesz reprezentatív” - mondja Bennett. Az ENSZ minden tőle telhetőt megtesz ebben a lehetetlen helyzetben. A közbiztonságot azonban mindenképpen javítani kell ahhoz, hogy ne fékeződjön le a demokratikus átmenet - mondja Reg Austin a választási illetékesek vezetője: “Reméljük, hogy a külvilág sokkal komolyabban veszi majd a biztonság kérdését, mert ez győzheti meg az embereket. Ha nem javul jelentős mértékben a közbiztonság, akkor nem tudom, hogy tiszta és demokratikus választásnak lehet-e majd nevezni a júniusi szavazást” - idézi Austint a BBC. megfeleljen azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket az Útitervben vállalt”- mondta William Bums -“Ez természetesen azt is jelenti, hogy visszahívják a jogosuladanul megszerzett területekről az izraeli katonákat”- fejti ki William Bums. Az izraeli politikusok továbbra is azt állítják, hogy a Közel-Keleti béketervet a palesztin fegyveres csoportok jelenléte miatt nem lehet megvalósítani. Az izraeli vezetők addig nem kezdenek tárgyalásokat, amíg a palesztinok meg nem állítják a szélsőséges csoportok tevékenységét. Röviden diákot, akit - újsághír szerint - azzal gyanúsítanak, hogy iszlám szélsőséges szervezethez akart csatlakozni —írja az MTI. A The Times című hrit lap keddi számában arról számolt be, hogy az északkelet-angliai Yarmból való 21 éves fiatalembert november elején elfogta egy kurd járőr. Kihallgatása során kiderült, hogy a diák azért utazott Irakba, hogy az Anszar al-lszlám szervezethez csatlakozzon. Ez a szervezet az amerikaiak szerint közvetlen kapcsolatban áll a szélsőséges Oszama bin Laden vezette al-Kaida terrorhálózattal. Az Anszar al-lszlámot az amerikaiak tenorista szervezetnek tekintik. Gyanúsítottak elengedése Törökországban December 1. Húsz embert elengedtek kedden azon 22 személy közül, akiket a novemberi isztambuli öngy ilkos merényletekkel kapcsolatban Szíria a hétvégén adott át Törökországnak. Két gyanúsítottat - Hilmi Tugluoglut és feleségét - azonban Ankarába szállították, és ott folytatják kihallgatásukat. A párt azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban álltak a 61 halálos áldozatot követelő isztambuli merényletek értelmi szerzőjével, aki jelenleg külföldön bujkál. Törökországban eddig 21 őrizetes ellen emeltek vádat a 61 halálos áldozatot követelő és 750 embett megsebesítő isztambuli merényletsorozat ügyében. Hólyagrákja van a norvég Királynak November 30. Hólyagrákot diagnosztizáltak az orvosok V. Harald nonég királynál, ám, mint mondták, az uralkodónak nagyon jó esélye van a teljes gyógyulásra. A 66 éves uralkodó hétfőre virradóra került kórházba vérvizelés (hematuria) miatt - egy héten belül immár másodszor. A vizsgálatok megállapították: az uralkodónak hólyagrákja van, amely azonban még nem terjedt át más szerekre. Amerikaellenes tömegtüntetés Iránban November 30. Több mint tízezer iszlám milicista tüntetett Teheránban vasárnap az amerikai nagykövetség egykori épülete előtt az Egyesült Államok és annak politikája ellen. A kormányhoz kötődő résztvevők - a szervezők szerint mintegy 15 ezren - nemcsak Amerika-, hanem Izraelellenes jelszavakat is skandáltak. Nem lesz béke és biztonság ebben a térségben, amíg a megszállók nem távoznak - jelentette ki a gyűlésen Jahja Rahim Szafavi tábornok, a forradalmi gárdisták félkatonai szervezet vezetője. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az amerikaiak megalázó vereséget szenvednek Irakban, a jelenlegi washingtoni kormányzat elveszíti majd a választásokat, a létrejövő új pedig “nem hajszolja tovább Amerika fiait ebbe a mocsárba”. Árulás okozhatta a spanyol ügynökök lemészárlását November 29. Eeltehetőleg egy kettős ügynök árulása vezetett a hétvégén hét spanyol titkos ügynök lemészárlásához Irakban, írta hétfőn a spanyol El Mundo. "Az iraki informátorok hálózata bűzlik, tele van olyan személyekkel, akik már Szaddám Húszéin elnök titkosszolgálatának is dolgoztak" - idézte az újság spanyol hírszerzési források véleményét. A közel-keleti alternatív béketerv tárgyalásai MÁS MEGOLDÁSOK Hétfőn folytatódtak a diplomáciai tárgyalások a közel-keleti alternatív béketervről, amely Genfi Egyezség néven vált ismertté. A tervről baloldali izraeli politikusok és palesztin vezetők folytatnak titkos tárgyalásokat. Az elképzelések szerint olyan palesztin államot hoznának létre, amely Ciszjordániát és a Gázai-övezetet foglalná magába, míg Jeruzsálem izraeli és palesztin főváros is lenne. Az izraeli kormány visszautasította a tervet és a palesztin oldal is megosztott a kérdésben.
