A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-11-28 / 130. szám

2003. NOVEMBER 28. Színes A HÍD 19 IK Különleges árverések: még a berlini fal is eladó MI MENNYIT ÉR? Egyre több árverést tartanak a különleges tárgyak szerelmeseinek. November közepén a forgalomból kivont Concorde repülők jellegzetes orrát kínálta megvásár­lásra egy aukciós báz, de lehetett már licitálni amerikai kisvárosra és nemesi címre is. Ezúttal a berlini fal egy darabja kerül kalapács alá. Az 1989-ben lerombolt fal jókora darabját azzal a telekkel együtt lehet majd megvásárolni, amelyen áll. November 25. Tizennégy évvel 1989-es lebontása után aukcióra bocsátják a berlini tál egy jókora darabját a telekkel együtt, amelyen áll. A 29 méter hosszú, műemléknek számító fal­darab eg)- Berlin központjában lévő 650 négyzetméteres telken áll. Hans-Peter Plettner, az árve­rést szervező ingatlan aukciós ház vezetője szerint a telek legkevesebb 75 000 eurót (több mint 19 millió forintot) ér - írja az MTI. A telek - a fal darabjától eltekintve - jelenleg üresen áll, építési engedélyt azonban lehet igényelni rá. Az árverést a tervek szerint december 11-én rendezik. Nem ez az első különleges árverés az elmúlt időszakban. A hagyományos és az inter­netes aukciós házak az elmúlt években több különleges tár­gyon adtak túl árveréseiken. Egy brit aukciós ház a közel­múltban egy nemesi címet ár­verezett el. A címet 1615-ben alapították. Tulajdonosa jogo­sult a Carteret Ura meg­nevezés használatára és részt vehet a feudális tanács évi két ülésén. Az aukciót szervező cég a cím végső áráról csak annyit közölt, hogy 20-30 ezer font (azaz 7-10 mil­lió forint) között volt. November közepén a forgalomból kivont Concorde repülők egyik példányá­nak jellegzetes, hegyes orrát árverezték el Párizsban. A fém orr több mint 500 ezer dollárért (100 millió forintért) kelt el. Korábban elárverezték Erich Honecker kelet-német pártfötitkár hét Volvo-limuzin­­ját is. De került már kalapács alá épen meg­maradt mammut csontváz is, egy internetes árverésen pedig eg)’ kaliforniai kisvárost ajánlottak eladásra idén. Volt ugyanakkor olyan különleges árverés is, amely kudarcba fulladt. Az e- Bay internetes aukciós oldalon egy pohár bristoli csapvizet próbált eladni egy’ helyi lakos. A felkínált tárgyra közel 9 ezer ajánlat érkezett és a pohár víz elérte a 100 fontos (több mint 36 ezer forintos) árat, azonban az árverést végül felfüggesztették arra hivat­kozva, hogy a tárgy aukcióra alkalmadan. Ami viszont a berlini falat illeti, az aukció széles érdeklődésre számíthat, a fal ugyanis az elmúlt század második félét jellemző hidegháború szimbóluma lett. Berlint 1961-ben osztották ketté egy fal­lal, mely barátokat, családokat és nemzete­ket választott el. 1945-ben, a II. világháború után a győztes hatalmak, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió 4 részre osztották fel a vesztes Németországot. Az egyes területekért egy­­egy ország felelt. Az amerikai, brit és francia terület összekapcsolásával megalakult a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK). A szovjet fennhatóság alá került területen 1949. október 7-én létrejött a kommunista Német Demokratikus Köztársaság. Habár Berlin a szovjet területhez tarto­zott, a szövetségesek mégis úgy döntöttek, hogy a várost is négy részre osztják. Az búcsút országának. A Varsói Szerződés 1961-es tanácskozásán Walter Ulbricht - a német kommunista párt főtitkára - azt java­solta, hogy Berlinben a szövetséges határok mentén állítsanak fel egy szögesdrótból készült falat. A szovjet (Hruscsov), a ma­gyar (Kádár) és a román vezetők nem értet­tek egyet a javaslattal. A ten et két másik követte, egyik szerint a városba vezető légi utaltat zárták volna le, a másik szerint pedig egész Berlint körülölelő falat építettek volna. Végül a legabszurdabb megoldás valósult meg, a várost két részre osztó “antifasiszta védelmi falat” építették meg. A fal építése 1961. augusztus 13-án kezdődött meg. Az NDK akkori vezetője, Erich Honecker rendeletére a városban akadályokat állítottak, hogy a kelet-berliniek ne tud­janak nyugatra jutni. A várost elválasztó vonalon feltörték az utca kövezetét, és a burkolatból bariká­dokat emeltek, a területen tankok vigyázták a rendet. A város két részét össze­kötő metrójáratokat meg­szüntették. A kelet-berli­niek nem mehettek át a nyugati területekre, habár addig 60 ezren ingáztak naponta a két terület kö­zött. Az elkövetkező na­pokban falra cserélték az ideiglenes akadályokat. A fal betontól készült, a tetején betonhengereket és szögesdrótot helyeztek el. A keleti oldalon az épít­mény előtt eg\' megvilágí­tott ellenőrzési terület volt (ezt egyszerűen csak halál-zónának nevezték, mivel a menekülőket ezen a területen felszólítás nélkül lelőhették), ami előtt egy olyan sáv volt, ami megakadályozta, hogy bárki is jár­művel áttörhesse a falat. Ezt egy járőrsáv előzte meg, ahol bunkerek és őrtornyok áll­tak, majd ismét egy fal következett. A berlini falat 1989. november 9-én bon­tották le. NDK értelmezése szerint ugyanis az orszá­gon belül Berlin különleges területté vált, amelynek igazgatását a nyugati hatalmakkal együtt kívánta megoldani. így jött létre a szovjetbarát Kelet- és a nyugatbarát Nyu­­gat-Berlin. Közel két és fél millió menekült hagyta el 1949 szeptembere és 1960 vége között az NDK-t, s a legtöbben Berlinen keresztül. 1961 januárja és augusztusa között 180 ezer NDK-állampolgár mondott Beszélő kukák Berlinben November 24. A berlini kép­viselők megelégelték a városban szertedobált hulladékot, és előruk­koltak a csodafegyverrel: a köztéri szemétgyűjtők ezentúl udvariasan megköszönik a beléjük helyezett szemetet. Jövő tavaszra mintegy 20 ezer kuka fog beszélni haszná­lójához a német fővárosban, néme­lyikük dalra is fakad. Mindezt környezetkímélő módon, napener­giával teszik. “Szeretnénk kedvesen, humorral rávenni az embereket, hogy a szemetet a kukába dobják, ne a földre” - nyilatkozott a városháza nevében minden berlini kukák fő-fő atyamestere, Bernd Müller. A turis­ták is megkapják, amit megérdemel­nek: a város főbb pontjain, a Reichstag környékén és a Fried­richstrasse metróállomásnál földbe gyökerezett szemetesládák tudják a thank yout meg a mercit is. Este a hangos köszönetét, dalocskát felvil­lanó, zöld fény váltja fel, így köszönnek az illemtudó kukák. “Akadnak, akik nem szeretik, ha sötétben rájuk szól a szeme­tesedény” - magyarázza Müller úr, aki úgy tartja helyesnek, ha éjsza­kára minden kuka elnémul. MAGYARORSZAG Direkt hívás: (011 -el) 8.4 cent/perc otthonról, vagy akár más telefonról. 8,4 CENTERT HÍVHATÓ! Nincs havi díj! Előfizetett kártya is kapható! State to state hívás 4.9 cent/perc (ha három új ügyfelet küld) Direkt hívás: Németország 5.9 cent, Kanada 5.9 cent Bukarest 8.4 cent, Svédország és Ausztria 6.9 cent, Csehország 8.9 cent, Jugoszlávia 17.9 cent, Izrael 8.9 cent Internet korlátlan használati idővel $9.95/hónap! infók a weben: www.kovacsbiz.com 1-888-588-7348 BUDAPEST 6.9 USA STATE TO STATE 5: Kérem, hívja Mónikát vagy Gyurit ingyenes számunkon!

Next

/
Thumbnails
Contents