A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-07-11 / 110. szám
2003. JÚLIUS 11. Színes A HÍD 15 CSÓKOS HÉTVÉGE Július 6. volt a csók világnapja A csók fiziológiájáról érdemes tudni, hogy a hatalmas hatású kicsi gesztus képes teljesen összezavarni az ember fizikumát, alkalmas mély érzelmek - mint a szerelem, vagy a tisztelet - kifejezésére, de szépít is egyben. jogszabályairól híres Egyesült Államok tartja a rekordot, de például Franciaországban tilos vasúti átjárókban csókolózni. És persze vannak csókversenyek is: versenyeznek időre, darabra, víz alatt és szimultán csókolózásban - az utóbbi kategóriában a rekordot 2160 spanyol párt tartja. A csókra vonatkozó számos aforizma közül az egyik legkedvesebb: "A csók Július 8. A szervezetben egy igazi csók lázas aktivitást vált ki: felgyorsul tőle a légzés és a pulzus, s akár fél fokkal emelkedhet a test hőmérséklete. A hormonkibocsátásban illetékes szervek valóságos tűzijátékot indítanak: egy szenvedélyes csók során többek között a szerotonin, dopamin és adrenalin termelése nő ugrásszerűen és ad boldogságérzést, miközben lefékeződik a depressziókért felelős kortizol stresszhormon kibocsátása, és színre lép a feniletilamin "szerelmességi" hormon. A hasnyálmirigy inzulint termel, az immunrendszer a fertőzések ellen ható anyagokat küld a véráramba - ezekre szükség is van, mert egy csóknál hatalmas mennyiségű baktérium cserél gazdát. "A csók valójában természetes kábítószer, amely élénkíti az anyagcserét és az érzékek egész sorát, boldoggá tesz, és még fogyaszt is, mivel számos kalóriát emészt fel. Ezen kívül jó alaposan megmozgatja az arc összes izmait, s ezzel valamennyire kisimítja a ráncokat és még a fogaknak is használ, mert a fokozott nyálkibocsátás oldja a fogkövet - állítja Karin Gutierrez-Lobos, a bécsi AKH Általános Kórház pszichiátere. Ám amerikai kutatók azt is kiderítették, hogy aki reggel úgy indul el otthonról, hogy már csókolózott, az sikeresebb és kevesebb balesetet okoz, s hogy aki rendszeresen csókolózik, annak kevesebbszer kell orvoshoz fordulnia s tovább él. Noha a csókot általában a szerelemmel hozzuk összefüggésbe, eredete egyáltalán nem erotikus jellegű: az állatvilágból származik, ahol a szülők szájukból táplálják kicsinyeiket - ami madaraknál máig jól megfigyelhető -, s így tettek a történelem kezdetén őseink is. És nem is csak szerelmes csók létezik: a testvéri csókot gyakorolják, vagy legalábbis gyakorolták például a politikában - ki ne emlékezne mondjuk Leonyid Brezsnyev orosz és Erich Honecker kelet-német államfő és pártfőtitkár csókjaira? A kézcsók a spanyol udvari etikett terméke, s csak a XVI. században terjedt el Európában: ennél fontos tudni, hogy a csókkal illetendő kezet az ajkaknak nem szabad érintenie. A gyűrűre lehelt csók az alárendeltséget jelképezi - ez a pápának és néhány keleti egyház papjainak jár - s hasonló az értelme a lábcsóknak is, amely a bibliában is szerepel. Néhány csók történelmet is írt, mint a bibliai Júdás csókja, vagy Leonyid Brezsnyev orosz és Jimmy Carter amerikai álíamfő csókja a SAÉT-II. leszerelési szerződés aláírásakor, 1979-ben Bécsben, amely némileg enyhítette a hidegháború jeges klímáját. Nem csoda, hogy sok művészt is megihletett az érzelmek e kifejezése: a történelmi és bibliai témák ábrázolása mellett a legismértebb talán Auguste Rodin francia szobrász A csók című szobra és Gustav Klimt osztrák szecessziós festő hasonló című képe. Filmekben ma már igazán nem ritka a csókolózás, de talán mégis az 1939-ben forgatott Elfujta a szél, és az 1942-ben készült Casablanca című művekben láthatók a legemlékezetesebbek: a főszereplők az elsőben Clark Gable és Vivian Leigh, míg a másodikban Humphrey Bogart és Ingrid Bergman. De jelentős szerephez jut a csók az irodalomban is. A csókkal kapcsolatos törvények terén a furcsa NYÁRI TÚLÉLŐKÉSZLET A fosztogatók nem nyaralnak! Nyaralás közben nem szükséges folyton rettegni a bűnözőktől, de nem árt vigyázni, mert immár szinte mindenütt szervezett bandákban működnek a zsebtolvajok, az autótolvajok és a kézitáskák elrablói. És vigyázat: számos trükköt is alkalmaznak a bűnözők a turisták megkopasztására. Gaál Péter Az úgynevezett sorsjegyes trükköt főleg a Kanári-szigeteken alkalmazzák. A bárokban kiosztanak sorsjegyeket, amelyek közül az egyik nyerő. A szerencsés nyertest felszólítják, hogy menjen el a pénzért a sorsjegyek osztogatóival egy irodába, ahol spanyol nyelvű okmányt iratnak alá vele, amelyen állítólag igazolják a nyeremény átvételét. Valójában azonban a gyanútlan illető aláírásával részesedést vásárol egy házban, amelyért a későbbiekben több tízezer eurót kell fizetnie. A szegfűs mutatvány Európa déli részén dívik: lányok piros szegfűvel ajándékozzák meg a turistákat, s a virágért kérnek néhány érmét. Aki azonban előveszi a pénztárcáját, az biztos lehet benne, hogy a fémpénz mellett eltűnik a papírpénz is. A defekt-trükköt főleg Kelet-Éurópában alkalmazzák. Lényege, hogy az autóst megállásra késztetik, jelezve, hogy baj van és segítségre van szükség. A megálló autó utasait aztán kirabolják. Am az osztrák rendőrök arra is felhívták a figyelmet: ez az eljárás az utóbbi időben némi fejlődésen ment át. Míg korábban a rablók gyakran rendőrnek öltöztek, addig mostanság nem ritkán au tómentő-járművekkel “dolgoznak”. Spanyolországban az is előfordulhat, hogy a városban egy piros lámpánál felszúrják a kifosztandó autó gumiját, országúton pedig egyre több példa akad arra, hogy a nyitott ablakon ártalmatlan siklót dobnak be. A Dél-Európában terjedő hordártrükk keretében a bűnözők a pályaudvarokon ajánlkoznak hordárként az utasoknak, majd felajánlják, hogy az idegennél gyorsabban meg tudják venni a jegyet. Aki ezt elhiszi, s pénzt ad a menetjegyre, az esetek többségében elbúcsúzhat a jegy árától. A tuktuk trükk hazája Thaiföld, s a csalafinta bűnözők idei áldozatainak száma már sok százra tehető. Ennek keretében a taxisok, vagy a motorkerékpár vontatta nyitott tuktukok vezetői különösen olcsó fuvart ajánlanak R öviden vesszőt talált ott. Anyja szerint az ilyen játékokat azonnal be kellene tiltani. Az anya azt is sérelmezte, hogy egy mindössze harminc centis babára ekkora hímvesszőt tervezett a gyártó. 480 LITER A VÉRADÁS ÚJ VILÁGREKORDJA Július 7.480 literrel megdöntötte a véradás világrekordját egy ausztrál férfi, aki fél évszázada vérátömlesztésnek köszönhette életben maradását. James Harcison 800 alkalommal adta a 480 liternyi vért. Életét 15 éves korában vérátömlesztéssel mentették meg, 18 évesen, 1955-ben kezdett vért adni. hogy - mint mondta - törleszthessen azoknak a névtelen hősöknek, akik az életét megmentették. A Vöröskereszt adatai szerint Ausztráliában 500 ezren adnak évente vért, ez a lakosság három százaléka, ugyanakkor 80 százalék szorul rá életében legalább egy alkalommal arra, hogy vért vagy vérkészítményt kapjon. Nyelv-piercingbe CSAPOTT A VILLÁM Július 7. Egy 26 éves brit nőnek a nyelvében lévő piercingjébe csapott bele a villám, akit éppen korfui nyaralásakor kapott el egy hatalmas zápor - írta a BBC News. Becky Nyang ideiglenesen megvakult, három napig nem tudott beszélni és égési sebek, hólyagok maradtak a nyelvén. azzal, hogy egy buddhista ünnepre való tekintettel a kormány benzinutalványokat osztogatott. A trükknek beugró turistákat aztán olcsó ékszerboltokba viszik, ahol jól átejtik őket, vagy rosszabb esetben az utast valamilyen italban megitatják úgynevezett KO-cseppekkel, és teljesen kifosztják. Az osztrák biztonsági szervek egy olyan trükköt is említenek, amely mostanában Dél-Európában és Amszterdamban fenyegeti a gyanútlan utazókat, s amely Magyarországon legkevésbé sem szorul magyarázatra: az “Itt a piros, hol a piros” című elterjedt “játékról” van szó. Tegyük hozzá a “Segít a rendőr” figurát, amely Romániában divatos, de már másutt is alkalmazzák: a turistát az utcán leszólító szemtelen valutaüzért vagy emléktárgyárust két nyomozó igazoltatja zordan, majd elkéri a vendég pénztárcáját, hogy meggyőződjön arról, nem lopták-e meg: mire visszakapja, természetesen eltűnt belőle a pénz. A románoknál volt divatban a “Válts a külföldinek” trükk. Alighogy' átlépte a turista a határt, “külföldi” közelíti meg, például német rendszámú kocsin, amelynek vezetője elmagyarázza, hogy 500 eurós vagy más nagy címletű bankjegyét nem fogadják el a helyi vámon, és így nem tudja kiegyenlíteni az általa hozott árura kiszabott összeget. Ezért megkérdezi a belépőt, nem tudná-e ő felváltani a bankót. Ha az illető megteszi ezt, a “külföldi” hálás köszönettel elporzik - persze az 500 eurós helyett csak újságpapír marad a turista kezében. Nálunk Budapesten pedig képesek egyetlen üdítő és egyetlen kávé áraként 100 ezer forintot kérni. Minden trükk, minden szívbaj nélkül, ez dívik mostanság. kísérlet arra, hogy az ajkak minél intenzívebb használata mellett ketten közösen hallgassanak".
