A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-17 / 124. szám
IOahíd Kultúra 2003. OKTÓBER 17. Röviden Százéves az Erzsébet híd Október l()-én volt száz esztendeje, hogy felavatták a magyar építészet egyik remekét, a budapesti Erzsébet hidat, Czekélius Albert magyar mérnök alkotását. Hat év alatt készült el s a hossza 379 méter. A minden idők egyik legszebb hídjának tartott mű 290 méteres fesztávolságú függőszerkezete akkor a leghosszabb volt Európában. A villamos közlekedés 1914-ben indult meg és 1973-ban szűnt meg rajta. Az 1945 január 18-án, a szovjet orosz csapatok átkelésének akadályozása végett felrobbantott híd helyén 1964-ben készült el az új, s most hófehér tartószerkezetével egyéni alkotás. Avatásán megjelent 1. Ferenc József osztrák császár és magyar király, akinek később meggyilkolt feleségéről, Erzsébet királynéról, a híres Sisie-ről 1998-ban keresztelték el ezt a hidat. Legújabb kori történelmi emléke: a 2(K)2-es választásokon elkövetett feltételezett csalások elleni tiltakozásul a budapesti, a rendőrök által elzavart magyar tüntetők ezt a hidat zárták. A Budapesti Történeti Múzeumban kiállítás nyílott a híd történelméről. Valahol Magyarországon Gömöry Zsolt hangszerelésében Gergely Éva énekesnő énekli lemezen az elmúlhatatlan emlékű Karády Katalin dalait. A lemez címe: Valahol Magyarországon. Hárfafesztivál Gödöllőn Nemzetközi hárfafesztivál rendeztek Gödöllőn. A világ vezető hárfaművészei léptek fel s az Európa szerte több országból érkezett hárfaszakos diákoknak kurzust is tartottak. Tojásban a világ A Nemzetközi Tojás Szövetség idén már ötödik alkalommal hirdette meg a Tojás Világnapját, amelyen mind a harminckét tagország különféle programokkal készül. Magyarországon Zengővárkonyban, a szép mecseki faluban szervezik meg a Míves Tojás Gyűjteményét, a magyar népművészet gazdag tárházából, a tojásfestés hagyományai szerint készült díszítésekből. Krúdy Gyula 125 éves lenne Hét magvar városban lesz Krúdy Gyula emlékrendezvény, mivel a nagy író most lenne 125 éves, halálának pedig most 70 esztendeje. A legtöbb programot Nyíregvházán rendezik vagyis az író szülőhelyén, továbbá életének helyszínén, Budapesten. A hét helyszín között van ír déd-szüleinek faluja, a felvidéki Szécsénykovácsi. A fő ünnepség: a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban bemutatják a Szindbádot. Fejtó Ferenc Könyvtár Fehérvárcsurgón Fejtő Ferenc, a Párizsban élő magyar író, történész és filozófus a fehércsurgón fellelhető Károlyi Kastélynak adományozta tízezer kötetes magánkönyvtárát. Fejtő a megnyitón azt nyilatkozta: Franciaország nemcsak azzal mutatott példát, hogy a II. világháborúban a szabadságért harcolt, hanem azzal is, hogy utána ki tudott békülni a sok szenvedést okozott Németországgal. Ebben Magyarország előtt is példa lehet. ■ A nagy színi művész belülről HAUMANN, A KIRÁLY Lapunk legelső számában, legelső színházművészeti írásunkba már őt választottuk: Haumannt, a színészkirályt, a budapesti Katona József Színház Kossutb-díjas művészét. A hegedűs a háztetőn című vtlágmusical főszerepében pedig - amelyet az Egri Gárdony Géza Színházban vállalt vendégszereplésként játszott - Péterman Istvánnal, lapunk főszerkesztőjével végignéztük, végigélveztük az alakítását, majd lapunk olvasói nevében gratuláltunk neki, s beszélgettünk vele. Vagyis a színészkirállyal, s ezt a minősítést a Hegedűs a háztetón-ben is kivívta magának. Nem csak mert a legsokoldalúbb színi művészünk, a legtöbbféle szerepet képes remekül, s egyénien eljátszani, hanem mert Tevje, a zsidó tejesember megformálása közben felmutatta azt a képességét, amit egyedül ó tud: sajátos gesztusrendszere önmagában, szótlanul is az élettel való viszony sokféle kifejezésének remeklése. Mindez a szövegközpontú színjátszás lassú, de fontos európai háttérbe szorulásának korában. Földessy Dénes — Haumann! E név jelződenül is minőséget jelent. Meg stílust: a szöveg-arcgesztus-mozgás Haumann színvonalú, utánozhatatlan összhangját. Tehát magnó indul s várjuk a vallomását: milyen a nagy színész lelke belülről nézvést? — Kezdetben olyan, mini a kis színészé. Pályám elején mennyi szorongás, előlegezett önbizalomhiány szorult belém! Erőm nagy részét a féltékeny ég fogta vissza, amikor láttam, hogy valakinek egy színészi megoldás milyen könynyű, és sikere van. Akkor kezdtem igazán színésszé válni, amikor ez eltűnt belőlem, s csak az érdekelt: én vagy a másik csinált-e valami jót. — Voltak, vannak példaképei? — Nincsenek. Ha egy úgynevezett kis epizódszínésznek egy apró megoldása ragyogóra sikerül, akkor az a jól megszerkesztett színészi pillanat számomra már példakép s tűnődöm, miből állt ez ilyen jól össze. Nem lehet egy színész minden este mindig ugyanolyan: jobbra-balra mindig eltér valamennyire. Nemcsak a kiugróan jó, hanem a kissé gyengébb előadásom után is elgondolkodom: hol hibáztam el? — Megéri ez a folyamatos önmarcangolás? — Nem szabad túlzásba vinni. Hagyjuk érintetlenül a lelkűnknek azokat a tartományait, amelyek öntudatlanok kívánnak maradni. Igaz, minden jó színész folyamatosan szerkeszti önmagát: színésztechnikailag, sőt, szinte tudományosan ismeri ezt a mesterséget. De ne bántsa azt a kócos, s álomnak való belső világát, ami az egész színészetének a bázisa. —A nagy művészeknek nyilván nincs szüksége arra, hogy kollégákat furkáljon, az csak a középszerű színész szennyes fegyvere? — Már Sztanyiszlavszkij megmondta: a színész ne a művészetben keresse a helyét, hanem a művészet helyét önmagában. Jobban jár vele. Egy direktor barátom azt mondta, hogy akkor ment tönkre a társulata, amikor megszűnt benne az ideges, heccelődő, olykor háborgó légkör, s eljött a közönyös csend. Hiszen a színészélet nem nyugalom. De ha ezt alantas erkölcsi színvonalon, kiszámítottan egymás ellen mocskolnak, fúrnak, az a másik véglet. — Hol a kettő között a határ? Ha például egy színész a bíróságon hamisan tanúskodik a becstelen kollégája mellett? Vagy a kolléganőjét közvetlenül az előadásra összpontosítás perceiben kiküldött aljas távirattal borítja ki, hogy ”Tudod-e, miközben Te itt alakítasz, kivel fekszik le a férjed?” — Aki ilyet tesz, azt félre kell söpörni a színházművészet fejlődésének útjából. — Mégis, a képtelen módon hat éven át szünetelt színészetikai bizottság két esztendeje végre újra megalakult, de az azóta is eltelt két év alatt egyetlen üggyel sem foglalkozott. Mindennek a teteje, hogy egyesek nem szégyenük kimondani: lám, a színésztársadalomban nincs tisztességtelen magatartás! Holott a legtöbb társulatban bomlaszt egy-két rafinált, gátlástalan „fúrógép”. Erről mit tart? — A sértett, megfúrt kollégák egyrészt nem mer etikai eljárást indítani. Vagy mert maga is sáros, vagy ha ő tisztességes, akkor oly erősek a „fúrógépek”, hogy félni kell tőlük. Ne ámítsuk magunkat, a színésztársadalomban van métely is. jT BIKKÁL TÉVÉK NEW YORKBAN “HUNGARIAN MAGAZINE EXTRA” Helyi Programok, interjúk, Riportok, Kultúresemények, Megemlékezések. Minden SZOMBATON d.e. 10 órakor a T/W 67-es kábelcsatornán. Szerkesztő: BIKKÁL GYULA Műsorvezető: Hajnal Julianna „FRISS HÍREK MAGYARUL” Politikai Figyelő műsor kritikával, javaslatokkal, videóválogatásokkal. Hír TV. Minden PÉNTEKEN este 6 órakor a T/W 57-es kábelcsatornán. Szerkesztő: Zombori Gyöngyi Műsorvezető Hajnal Julianna „HUNGARORAMA” Angol nyelvű szórakoztató-, kultúrműsor magyarul nem beszélők számára. Minden szombaton este 7:30 órakor a T/W 56-os kábelcsatornán. Szerkesztő: Bezdek Anikó Műsorvezető: Ward Éva. Giffin Gaye Nézzék a fenti TV-müsorokat és kérjék speciális SZOLGÁLTATÁSAINK LISTÁJÁT! BIKKÁL GYULA fó'szerkesztö/igazgató KRASZNÓI ANDRÁS rovatvezető/művészeti igazgató Tel.: (212) 289-1711 E-mail: b8251 ©hotmail.com ■f — Ássunk még mélyebbre! Bálint András Kossuth-díjas színészigazgató nemrég azt nyilatkozta: ’’Tudat alatt is bennünk van a renyhe társadalmi közérzet, idegesek, ridegebbek és sokkal felületesebbek vagyunk, kevesebb az egymásra figyelés. A jól előadott darabok eredeti szövege mögül még valami kiérződik. Valami nem jó!” Mit gondol erről? — Több mindent. A színészetikai bizottságról elmondottakat, aztán a nagy beszélgető helyünk, a Fészek Klub elszürkülését. Meg hogy a színpadra lépés percei előtt, a színészben élő, tiszteletre méltó feszültség ellenében, ma némely színházban még közvetlenül a színpad mögött is elveszi a figyelmet a bekapcsolt tévé, s nehezebben képes fenntartani magában a színpadhoz kellő belső állapotot. Avagy a fiatal színészek nem harcolnak a maguk szerepalakítási elképzelésének megismertetéséért, színészegyéniségük fejlesztéséért, csak a készségüket mutatják ki a rendező akaratának szolgai végrehajtására. Igaza van Bálint Andrisnak: itt valami nem jó! —Annyira nem, hogy ha újra kezdené az életé:... —... színész lennék!
