A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-10 / 123. szám
2003. OKTÓBER 10. TUDOMÁNY A HÍD 13 Kelet-Euróba: az utolsó igazán érintetlen erdők FATOL FÁIG MENNI A főként Kelet-Közép-Európában fekvő utolsó érintetlen európai erdők védelmének égető szükségességére hívja föl a figyelmet 18 európai állam 180 kutatója, akik a WWF által készített relhívás az európai erdők védelmére” című dokumentum aláírásával fordulnak a kontinens kormányaihoz kérve őket, támogassák az Európai Védett Területek Alapítványának létrehozását, amely bosszú távú pénzügyi fedezetet biztosítana a védett területek számára. Október 6. Közép-Kelet-Európában - Európa más régióival szemben - még mindig nagy kiterjedésű érintetlen erdőket találhatunk. Am az erdőirtás, az útépítés és a hatékony védekezés hiánya komolyan veszélyezteti a földrész e különleges természeti értékeit és biológiai sokféleségét. A védett területeket többek között az fenyegeti, hogy megszakadnak, felszabdalódnak az úgynevezett ökológiai folyosók, azaz a különféle fajok szaporodását, vonulását biztosító útvonalak, egybefüggő területek - szól a ÜTVE felhívása. A kutatók ezért felszólítanak minden kormányt, hogy csökkentsék az európai erdők sokféleségének fenyegetettségét, szigorúan védjék a nagy kiterjedésű őserdőket, hozzák létre védett területek hálózatát, a védett területeken javítsák az erdőgazdálkodás természetvédelmi hatékonyságát, és növeljék az erdők biológiai sokféleségének, természetességének megőrzésével és azok ökológiájával foglalkozó kutatásokra szánt befektetéseket. Jövőre számos közép- és kelet-európai ország csatlakozik az Európai Unióhoz, aminek következtében természeti értékeikre fokozódó nyomás nehezedik majd, ezért fontos feladattá válik a kontinens utolsó természetes erdeinek védelme. Az aláíró szakemberek nyilatkozatukban rávilágítanak arra, hogy ez az utolsó esély, hogy megmentsünk olyan hatalmas erdőkkel borított vidékeket, mint például a lengyelbelorusz határon lévő bialowiezai rezervátum. Üdvözöljük, hogy ilyen népes kutatócsoport emeli fel szavát az erdők védel-Hdnyigerkeltő mobilok? A következő generációs mobilhálózatok rádiójelei egy holland tanulmány szerint fejfájást és hányingert okozhatnak. A holland gazdasági, egészségügyi és távközlési minisztériumok által megrendelt vizsgálat a mai és a harmadik generációs, gyors adatátvitelre is alkalmas mobilhálózatok bázisállomásai által kibocsátott sugárzás hatását hasonlította össze. Október 7. “A harmadik generációs bázisállomások által kibocsátott sugárzásnak kitett személyek bizsergő érzést, fejfájást és hányingert tapasztaltak” - nyilatkozta a holland egészségügy-minisztérium szóvivője. A jelenleg használatos bázisállomások esetében ilyen hatást a holland TNO technológiai kutatóintézet vizsgálata nem tapasztalt. Meglepő módon mind a jelenlegi, núnd a harmadik generációs mobiljelek javították az agy kognitív funkcióit, így az emlékező- és a reagálóképességet is. A kutatók szerint a kísérletben részt vevő személyek éberebbek lettek, amikor rádióhullámoknak tették ki őket. A gazdasági, egészségügyi és távközlési miniszterek szerint további kutatások szükségesek ahhoz, hogy igazolják a vizsgálat eredményeit, és felderítsék a hosszú távú egészségügyi hatásokat és a jelenség okát. A miniszterek az Európai Bizottsággal is megvitatják a tanulmány eredményeit, mondta a szóvivő. A vizsgálat úgynevezett kettős vakteszt volt, vagyis sem a kutatók, sem a vizsgálati személyek nem tudták, hogy mely bázisállomások bocsátanak ki sugárzást, és melyek nem. A GSM-rendszerű mobilszolgáltatók nemzetközi szövetsége, a GSM Association egyelőre tanulmányozza a kutatási jelentést. A világ mobilszolgáltatói ugyanakkor megpróbálják elbagatellizálni a tanulmányt. Semmi nem bizonyított azokból az állításokból, amelyet a holland kormány megbízásából készített tanulmány tartalmaz, vélik a mobilcégek. Mivel az emberi szervezetre gyakorolt hatása igen csekély, így az sem tisztázott, hogy egészségi kockázatot jelent-e, áll a világ mobilszolgáltatóit tömörítő GSM Association közleményében. A holland tanulmány jegyző kutatókhoz hasonlóan a GSM Association is rámutatott arra, hogy több hasonló felmérésnek kell azonos hatásokat feltárniuk, amíg az eredmény tényként lehet elfogadni. Ennek érdekében 6 millió eurót szánnak független vizsgálatok támogatására. mét szolgáló nagyobb pénzügyi támogatásért. Az Európai Unió mezőgazdasági támogatásra költött pénzösszegének huszadrésze megmenthetné a kelet-európai erdők egyedülálló értékeit” - nyilatkozta Duncan Pollard, a WWF Európai Erdészeti Programjának vezetője. “Magyarországon a valódi őserdőket ugyan már régen kiirtották, de természetközeli, fajgazdag erdőtársulások még léteznek. Ilyenek például az Európában elsősorban hazánkban előforduló alföldi erdőspusztai tölgyesek vagy az ártéri ligeterdők, amelyek megóvásáért az alapítvány aktívan tevékenykedik” - mutatott rá Emer Tamás, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője. Mivel a védett területeket és az ott található erdőket érintő aktuális terhelések és jövőbeni veszélyek régiónként erősen eltérhetnek, ezért elsőrangú feladat ezek gondos felmérése. Erre szolgál a WWF Forests for Life (Erdők az életért) programjának gyorsfelmérése, amelyet jelenleg Magyarországon végeznek el. Ennek keretében védett területek kezelői számolnak be a mindennapi munkájuk alkalmával átélt tapasztalataikról, nehézségeikről. A fő problémákat a WWF Magyarország a nyilvánosság elé tárja, és megoldáskeresés céljából elemzi azokat. ben alkalmazott rendszer célja, hogy egy esetleges földre esésnél megvédje az adatokat. A szabadalmaztatott technológia az Active Protection System (APS) nevet kapta. Az APS részét képező szenzorok érzékelik, ha a készülék túlzott mértékben felgyorsul, ilyen eset például, ha eg}' notebook véletlenül a földre esik. Azért, hogy az adatvesztés ne történjen meg, a rendszer leállítja a merevlemez író-olvasó fejét, és addig, amíg nem érzékeli, hogy az eszköz újra nyugalmi helyzetben van, az adattároló nem működik. Az IBM elismeri, hogy az APS nem száz százalékos hatékonyságú, de néhány esetben bizony igen csak hasznos lehet. Feltérképezik a gének KAPCSOLÓRENDSZERÉT Október 7. Brit és német genetikai szakértők megpróbálják feltérképezni a gének működését szabályozó vegyi kapcsolórendszert. Ezek az ismeretek kulcsfontosságúak lehetnek több rosszindulatú daganatfajta kialakulásának megakadályozásában. A britek a programba a DNS-szekvenciálás technológiáját, a német cég pedig a vegyi DNS-változás elemzési módszerét adja. A kutatások a sejt DNS-ének kémiai megváltoztatására irányulnak, olyan változásokra, amelyek módosíthatják DNS-szakaszok, azaz gének működését. A kutatók úgy vélik, hogy' ezek a vegyi úton létrejövő változások kulcsszerepet játszanak a daganatsejtek kialakulásában: a feltételezések szerint vagy az ellenőrzés nélküli sejtnövekedést támogató gének bekapcsolásával, vagy a daganatsejtek elpusztítását elősegítő gének kikapcsolásával. A genetikai vegyi folyamatok feltérképezése a betegségek biológiai alapjainak jobb megértését ígéri, és korábbi stádiumban teszi lehetővé a kórisme felállítását - vélekedik az Epigenomics vezető tudományos kutatója. JÖVŐ ÓSZIG ÁLLNAK MÉG AZ ŰRSIKLÓK Október 5. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) jövő őszre halasztotta a Columbia katasztrófája utáni első űrsiklófellövést. A siklókra robotkarral irányítható kamerát szerelnek, hogy az esetleges sérüléseket meg lehessen vizsgálni. Tévésorozatokba csempészi termékeit a Microsoft BEÉPÍTETT KÉPEK Az amerikai szeftyerkonszern az Applepéldáját követve tévésorozatokban ésshowkban népszerűsíti termékeit. A Microsoft szeretné megváltoztatni a cég “szemüvegesprogramozo”imázsát, és trendi benyomást kelteni Mivel úgyis mindenki a tévét bámulja, a jövőben itt fog erősíteni a szeftverkonszem. A legfontosabb, hogy a gonoszok helyett mostantól a jófiúk fognak Windowst használni a filmekben. Október 6. Az Apple évek óta gyakorolt példáját követve a Microsoft amerikai sorozatokban és showkban kívánja szerepeltetni termékeit. A Windows XP Media Center Edition változata a szimpatikus főhősök segítőjeként még az idén felbukkan több sorozatban. Ezek közé tartozik a Fox televízió népszerű bűnügyi sorozata, a 24, az HBO The Wire című díjnyertes minisorozata és a CBS Crime Scene Investigation című bűnügyi produkciója. Á kampány célcsoportjába olyan 20 és 30 év közöttiek tartoznak, akik megengedhetik maguknak a Windowst futtató drága PC-s játékszereket. A sorozatok producerei számára is kézzelfogható a haszon: a valós életből származó termékek élethűvé teszik a cselekményt. Egy fontos hátránya viszont mindenképpen van a Microsoftnak az Apple-vel szemben: a hardver dizájnja nem egységes. Míg az Apple termékei egyedi külsejükről rögtön felismerhetőek, a Windowst futtató gépek mindenféle formában léteznek.
