A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-10-10 / 123. szám

12 A HÍD TUDOMÁNY 2003. OKTÓBER 10. R öviden Egy gombnyomással feltörhető A MÁSOLÁSVÉDETT CD Október 7. A BMG lemezkiadó olyan má­solásvédelmi technológiákat tesztel, ame­lyek nem rontják a zenei élményt, de meg­akadályozzák a számok lemásolását. Ezúttal nem jártak túl nagy sikerrel, hiszen a most bemutatott technológia a Shift gomb le­nyomásával azonnal leállítható. A lemezki­adó új másolásvédelmi rendszere elsőként Anthony Hamilton soulzenész albumára került. John Halderman, a Princeton Egye­tem diákja megvásárolta a korongot, de ne­ki nem okozott túl nagy problémát a véde­lem kijátszása. Eredményeit rögtön nyilvá­nosságra is hozta. A másolásvédelmi szoft­ver normális esetben minden Windows ala­pú számítógépen automatikusan betöltő­dik, amikor a CD-t a meghajtóba helyezik. A program megakadályozza a számok le­másolását és betömörítését. Az automati­kus futtatás azonban a Shift gomb lenyo­másával leállítható, és ezután a számokat szabadon lehet másolni. A BMG és a tech­nológiát kifejlesztő SunnComm Technologies elismerte, hogy rendszerük ezt a funkciót használja ki, de mindkét vál­lalat hisz abban, hogy az átlagos zenehallga­tókat ezzel a minimális védelemmel is el­tántoríthatják a másolástól, írta a Cnet. Kémiai Nobel-díj a SEJTMEMBRÁNOK CSATORNÁIÉRT Október 8. Két amerikai kutató kapta az idei kémiai Nobel-díjat a sejtmembránok csator­náival kapcsolatos felfedezéseikért, jelentet­te be a svéd királyi tudományos akadémia szerdán. Peter Agre, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem orvostudományi karának kutatója a vízcsatornák, Roderick Mac­Kinnon, a New' York-i Rockefeller University Howard Hughes orvosi intéze­tének kutatója pedig az ioncsatornák struk­turális és mechanikai vizsgálatáért kapta a tízmillió svéd koronás díjat. Kína október 15-én EMBERT KÜLD A VILÁGŰRBE Október 8- Hszie Kuang-hszüan (Xie Guangxuan), a kínai kormány rakétafejlesz­tési hivatalának az igazgatója www.sina.com internetes honlapon bejelentette, hogy az űrutazást 90 percesre tervezik, azaz az em­bert szállító űrhajó egy fordulót tesz meg a Föld körül. Az indítást a kínai televízió is közvetíti majd. A honlapról az is kiderül, hogy egyelőre valószínűleg csak egy űrha­jóst indítanak a kozmoszba. Korábban szak­emberek nem tartották kizártnak, hogy szemben az első szovjet, illetve amerikai űr­utazással nem csupán egy - kínai elnevezés­sel - tajkonauta, hanem kettő, esetleg három vág neki a világűrnek, a nyolctonnás kínai űrjármű, a Sencsou (Shenzhou, Isteni Hajó) ugyanis háromszemélyes. Az első kínai saját űrhajós személye tizennégy jelölt közül ke­rül ki, jelenleg ennyien állnak különleges ki­képzés alatt. Az utazásra egy nappal a Kínai Kommunista Párt nagvszabású gyűlésének zárása után kerül sor. Légzsákkal felszerelt NOTEBOOKOK Október 6. A légzsák elnevezés ugyan vic­cesnek tűnik, ám hasonló elven működő technológiával látta el két notebookját is az IBM. Az IBM ThinkPad R50 és T41 eseté­iül Százezrek életébe kerül a klímaváltozás FELETTÜNK A LÉG Jelenleg minden évben mintegy 160 ezer ember életébe kerülnek a globális felmelegedés mellékhatásai. Ezek közé tartozik többek közt az újabb szélességi fokokat meghódító malária és a rossz termés miatti alultápláltság és éhezés. Kutatók egy csoportja szerint az áldozatok száma 2020-ra akár meg is duplázódhat. Október 6. Az ENSZ Világegészségügyi Szerveze­te (WHO) és a londoni trópusi betegségek intézete (LSHTM) által összeállított tanul­mány szerint a legnagyobb veszélynek a fejlődő országokban élő gyermekek vannak kitéve. “Becsléseink szerint a klímaváltozás évente 160 ezer halálesetért tehető felelős­sé. A felmelegedés nyomán jelentkező jár­ványok áldozatainak száma 2020-ig akár meg is duplázódhat” - jelentette ki a moszkvai klímakonferencián Andrew Haines, az LSHTM professzora. Mint elmondta, a most ismertetett becsléseik ki­alakításánál különböző té­nyezőket, például az orvosi ellátás javulását is figyelem­be vették. A legtöbb áldozatra az afrikai, latin-amerikai és dél­kelet-ázsiai országokban kell számíta­ni. Az alultápláltság, krónikus hasmenés és a megjelenő malária mellett áradások és szárazságok pusztítanak majd. Haines sze­rint a hőmérséklet fokozatos emelkedése például a malária kórokozóját hordozó szúnyogok egyre szélesebb elterjedéséhez vezet. Egész régiók vízkészletét szennyez­hetik el az áradások, miközben a mezőgaz­dasági kultúrák termése is megsemmisül. “A fenti betegségek leginkább a fiatal kor­osztályokat veszélyeztetik, vagyis a klíma­­változás miatt bekövetkező járványok leg­több áldozata fejlődő országban élő gyer­mekkorú lesz” - jelentette ki Haines. Az enyhébb telek viszont azzal járhatnak, hogy az európai és észak-amerikai lakos­ság hosszabb átlagos életkorra számíthat, eltekintve persze a nyári hőhullámok je­lentette kockázatoktól, amelyek az idén csak Franciaországban 15 i ezer ember halálát okozták. Haines professzor el­mondta, hogy a tanulmá­nyuk rávilágít a klímaváltozás néhány várható előnyös hatá­sára is. így a hideg időjárás okozta korai halálozások száma csökkenhet, a hűvösebb éghajlatú területeken javulhatnak a terméseredmé­nyek, de ezeket a pozitív hatásokat messze meghaladják a járványok és természeti ka­tasztrófák okozta károk. A héten Oroszország adott otthont a nemzetközi klímaváltozási kongresszusnak. A világ minden tájáról érkezett kutatók azt vitatják meg, hogy an volna csökkenthető az üvegházhatást okozó gázok, (például a szén­dioxid gyárak) és autók általi kibocsátása. Putyin orosz elnök a konferenciát meg­nyitó beszédében hétfőn kifejtette: a felme­legedés az Oroszország és hasonló klímájú vidékek számára előnyöket is hozhat, hi­szen “kevesebbet kell költeni szőrmebun­dára és más meleg holmira.” Putyin ugyan­akkor elhatárolódott Oroszország korábbi felvetésétől, miszerint a kontinensnyi or­szágnak gyorsan el kell fogadnia a kiotói jegyzőkönyvet, amely az orosz támogatás nélkül gyorsan súlyát vesztené. 940 fős hallgatósága előtt Putyin kifejtette, hogy országa közelebbről megvizsgálja a “kiotói kérdést.” Döntést pedig csak ezt követően hoznak, jelentette ki az orosz elnök. Köze­lebbi határidőt erre nem adott. Október 5. Még soha ilyen közel nem száguldott el a Föld mellett egy természetes eredetű objektum, mint amely szeptember 27-én tette látogatását. Az aprónak számító 2003 SQ222 egy ház méreteivel rendel­kezik. Az aszteroida a számítások szerint csupán 88 ezer kilométerrel vétette el a bolygót. Ezzel kereken 20 ezer kilomé­terrel közelebb haladt el, mint egy 1994- ben megfigyelt sziklatömb, emlékeztet a New Scientist. Az aszteroida szeptember 27-én haladt el mellettünk, de az arizonai Lowell ob­szervatórium kutatói csak egy nappal ké­sőbb észlelték. Peter Birtwhistle brit ama­tőr csillagász szeptember 29-én le tudta fényképezni a 2003 SQ222-t. A felvétel alapján a kutatók abból indulnak ki, hogy az égitest átmérője nem éri el a 10 métert, vagyis túl kicsi volt ahhoz, hogy veszélyt jelentsen a Földre. Az elmúlt években több közelben elsuhanó aszteroidát tud­tak megfigyelni. 2002-ben például egy 80 méteres tömb 120 ezer kilométerre köze­lítette meg a Földet. Ha ez akkor ütközési pályán repült volna, a becsapódás több ezer négyzetkilométernyi területet pusztí­tott volna el. Kisebbfajta aszteroida zúgott el Földünk mellett házméretű szikla A 2003 SQ222jelenlétére már csak akkor figyeltek fel, amikor elhaladt a Föld mel­lett. Ha a kőből és ércekből álló tömb behatott volna a Föld légkörébe, hatalmas tűz­golyóként izzóit volna fel, de a kutatók szerint nem jelentett volna veszélyt. HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden szombaton délután 5-től 6-ig a WNSW 1430 AM állomáson Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441

Next

/
Thumbnails
Contents