A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-07-11 / 110. szám

12 a HÍD Tudomány 2003. JÚLIUS 11. Röviden Új perspektívák a vezeték NÉLKÜLI INTERNETEZÉS ELŐTT Július 8. A Nemzetközi Távközlési Egye­sület (ITU) Géniben megtartott Rádió­távközlési Világértekezletén a rádiótávköz­lés és a frekvenciagazdálkodás több mint negyven időszerű témájával kapcsokban fogadott el közös határozatokat a 140 or­szág képviselője. A küldöttek döntöttek az 5 GHz-es frekvenciák RLAN, WLAN és Wi-Fi céljaira történő felhasználásáról. Az információs társadalom további fejlődését támogató döntés révén 2005. január 1-jétől a jelenlegi 2,4 GHz-es frekvenciához ké­pest lényegesen szélesebb sáv és nagyobb teljesítmény áll majd az internetezők ren­delkezésére. Ugyancsak az internetezést segíti, hogy a világértekezlet olyan új má­sodlagos frekvencia felosztást fogadott el a repülőgépek és a műholdak közötti kapcso­lattartásról, amely biztosítja, hogy az uta­sok a repülőgépeken nagysebességű inter­net-hozzáférést használjanak. A világérte­kezleten határozat született a harmadik ge­nerációs (3G) mobil távközlés fejlődéséhez szükséges újabb frekvenciasávok védelmé­ről, valamint sikerült a közbiztonsági célok­ra, valamint katasztrófák idején használha­tó regionálisan harmonizált frekvenciákban is megállapodni, illetve elhárultak az aka­dályok az európai műholdas rádió-hely­meghatározó rendszer (Galileo) frekven­ciakijelölése elől is. Nyugat kontra Kelet: MEMÓRIA-VÁMHÁBORÚ ? Július 8. A dél-koreai kormány utoljára és nyomatékosan felszólította az Európai Uniót, hogy ne léptesse életbe a dél-koreai Hynix vállalat memória termékei ellen ter­vezett büntető-importvámokat. A figyel­meztetés azonban egyelőre úgy tűnik, hogy hasztalan: az Európai Bizottság ugyanis továbbra is kitart a 34 százalékos büntető-importvámok bevezetése mellett. Mint ismeretes az Európai Bizottság 34, az Egyesült Államok pedig 44,7 százalékos importvámmal akarja sújtani a dél-koreai Hynix társaság memóriáit, mivel a dél-ko­reai kormány indokolatlan mértékben tá­mogatta a céget (hogy mekkora büntetés járna mondjuk az EU Közös Agrárpolitiká­jáért, arról ne elmélkedjünk...). Dél-Korea a külügyminisztériumán keresztül jelezte: igazságtalannak tartja mind a két döntést és igazságtalan mértékűnek az importvámo­kat. Ezért Dél-Korea a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTC) mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok ellen be­adványt terjeszt elő. Kiválasztották a következő úrturistát Július 9. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) építésében részt vállaló egyik országból származik az állomásra látogató következő űrturista. Az orosz űrkutatási hivatal egyik név nélkül nyilatkozó illetékese mindössze ennyit árult el az orosz 1TAR-TASZSZ hírügynökségnek. Oroszország kereken tu­catnyi fizetőképes jelentkező közül kivá­lasztotta a világ harmadik űrturistáját. Az AEP hírügynökség beszámolója szerint a jelölt már alá is írta az előszerződést az amerikai Space Adventures vállalattal, amely az orosz űrkutatási hivatal megbízá­sából válogatta és értékelte a jelentkezőket. KILÓ A LÓLÁB Elveszítjük a kilogramm etalonját?... Fogy a kiló, mármint a kilogramm sablonja. A henger alakú súlyetalont iridi­­umhól és platinából készítettek 1889-ben Angliában. Senki sem tudja, hogy miért fogy, de a jelenség arra ösztönzi a kutatókat, hogy stabilabb mintát keressenek. Július 8. "Nem ér semmit, ha változó súlyú sablonunk van" - mondta az El Pais cí­mű spanyol lapnak Peter Becker, a né­met szövetségi szabványok laboratóri­umának kutatója, aki az intézményben dolgozó 1500 kollégával együtt azon fá­radozik, hogy pontosítsák a méréseket. Ez rendkívül fontos, mivel egy 50 mikrogrammos változás is - ami keve­sebb, mint egy sószemcse súlya - elég ahhoz, hogy torzulás következzen be a tudományos számításokban. 1879-ben egy nemzetközi szerződés alapján jött létre a Súlyok és Mértékek Nemzetközi Bizottsága és a vele egy időben megalakult azonos nevű hivatal őrzi a kilogramm sablonját Párizs köze­lében, egy kastélyban. Meghatározott rendszerességgel szigorú szabályozás közepette veszik ki a páncélszekrény­ből és mérik. "Ez egyrészt egy ceremó­nia - magyarázza Richard Davis igaz­gató - másrészt kötelezettség, amelyet a szerződés ír elő." A kilogramm az egyetlen a többi hét mértéksablonból, amely még mindig a XIX. századi meghatározáson alapul. Az évek során a tudósok újra meghatározták a métert, amely eredetileg a Föld átmérőjéhez volt viszonyítva és a másodpercet, amely a nap tört részeként szerepelt. A méter most az a távolság, amelyet a fény a másodperc 299 792 458-ad ré­szében tesz meg, a másodperc pedig az az idő, amely alatt egy céziumatom 9 192 631 770-szer vibrál. Mindkettőt nagy pontossággal lehet mérni és ami a legfontosabb, reprodukálni is bármi­lyen helyen. A kilogrammot annak ide­jén úgy állapították meg, mint egy liter víz tömegét, de ezt körülményes volt mérni, ezért megbíztak egy angol ék­szerészt, hogy készítse el iridium és platinahenger formájában. A kilogrammból összesen 80 refe­renciamásolatot készítettek és ezeket kiosztották azok között az országok kö­zött, amelyek aláírták a tízes mérték­­rendszerről szóló egyezményt. Azóta egyes országok megszűntek, mint pél­dául, az NDK, Japánnak pedig a II. vi­lágháború után vissza kellett szolgáltat­nia a magáét - írta az El Pais. A súlyetalon pontosításán jelenleg két csoport dolgozik. Az egyik Német­országban, ez Becker csapata. Tökéle­tes szilíciumkristály-gömböt készíte­nek, abból az elképzelésből kiindulva, hogy ha ismerjük pontosan azoknak az atomoknak a számát, amelyekből a kristály áll és a távolságot is az atomok között, akkor a gömb nagysága alapján ki lehet számítani hány atom van ben­ne, és ez a szám adhatja a kilogramm meghatározását. Egy próbakristályt már elő is állították és ötszázezer he­lyen mérték be, hogy meggyőződjenek tökéletességéről. A másik csoport amerikai kutatók­ból áll, ők Washingtonban azt a techni­kát próbálják tökéletesíteni, amely a ki­logrammot az elektromos feszültség se­gítségével határozza meg. Elképzelésük szerint azt az elektromágneses erőt kell mérni, amely kiegyensúlyozza az egy kilogrammot. Ennek az erőnek a mér­téke lenne a kilogramm definíciója. JUPITER, KÉTSZER Uj naprendszert találtak a csillagászok Csillagászok találtak egy olyan bolygórendszert, amely minden korábban felfedezett csoportosulásnál sokkal jobban hasonlít a Naprendszerünkre. A tőlünk 95 fényévre lévő központi csillag körül keringő hatalmas méretű gázbolygó pályá­ja nagyjából megegyezik a Jupiterével. Július 7. Eddig körülbelül száz olyan bolygó­­rendszert fedeztek fel, amely vala­mennyire hasonlít a Naprendszerünkre, de mind közül ez mutatja a legtöbb hasonlóságot otthonunkkal. A leg­több rendszerben van­nak Jupiterre emlékez­tető gázóriások, de ez esetben a bolygó és a központi csillag közötti 467 millió kilométeres távolság igencsak meg­­k :elíti a Jupiter és a Nap közötti 788 millió kilométeres távolságot. A hasonlóságok ezzel nem értek véget: az új bolygó hat év alatt, a Jupiter 12 év alatt tesz meg egy kört a csillag körül. A bolygórendszer középpontjában a HD 70642 elnevezésű csillag áll, amely szabad szemmel nem látható, de már egy egyszerűbb távcső segítségével is könnyen megtalálható a déli égbolton. A tőlünk mindössze kilencvenöt fény­évnyire található gázbolygó atmoszfé­rája, időjárási rendszere valószínűleg hasonlít a Jupiterére. A felfedezésben nem az a legérdekesebb, amit megtud­tunk, hanem amit sejtünk, hogy ott van, de még nem sikerült megtalál­nunk, írta a BBC. A kutatók azt is el­képzelhetőnek tartják, hogy a most fel­fedezett rendszerben más bolygók is vannak, például olyan Földhöz hason­lítható sziklás égitestek, amelyek vagy a központi csillag, vagy a gázbolygó kö­rül keringenek. "Ez a legjobb találatunk az igazi Naprendszer-szerű bolygók keresésé­ben" - mondta Hugh Jones, a Liver­pool John Moores Egyetem munkatár­sa, aki részt vett a kutatómunkában. A csillagászok egy 3,9 méter átmérőjű ausztrál űrtávcsövet hasz­náltak. A felfedezések előtt a tudósok úgy vélték, hogy a világ többi bolygórend­szere a Naprendszerre ha­sonlít: a négy Föld-Nap távolságon kívül hatalmas bolygók keringenek, azon belül pedig kisebb, sziklá­­sabb égitestek. Kiderült azonban, hogy a feltétele­zés messze jár a valóság­tól, a bolygórendszerek nagyon változatosak. A felfedezés minden­esetre bebizonyította, hogy a Naprendszeren kívüli bolygók keresésére indított kutatások sikere­sek, és ezzel bátorítani le­het a csillagászokat olyan technikák kifejlesztésére, amelyekkel kisebb, E'öldre hasonlító bolygókat is megta­lálhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents