A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-07-11 / 110. szám
2003. JÚLIUS 11. Tudomány A HÍD 13 AZ IDŐ JÁRÁSAI WMO-bejelentés: valóban instabillá vált a földi klíma Riasztó bejelentést tett a globális felmelegedéssel és az extrém időjárással kapcsolatban a Meteorológiai Világszervezet (WMO): bolygónk időjárása egyre zavarosabbá válik. Extrém éghajlati rekordok dőltek meg az elmúlt hetekben, amelyek mind a klímaváltozáshoz kapcsolhatók. Július 8. A WMO normális körülmények között általában az év végén publikál részletes tudományos jelentéseket és komoly statisztikákat, most azonban az év közepén tettek váratlan bejelentést. Rámutattak, hogy extrém éghajlati rekordok dőltek meg az elmúlt hetekben, amelyek mind a klímaváltozáshoz kapcsolhatók. így például Svájcban idén volt minden idők legmelegebb júniusa, míg az Egyesült Államokban az egy hónapra eső tornádók száma döntött meg minden eddigi rekordot. A figyelmeztetésnek az ad különösen nagy nyomatékot, hogy ez nem a Greenpeace-től, vagy egyéb környezetvédő csoporttól származik, hanem egy általánosa elfogadott ENSZ szervezettől, amely nem szokott nagy túlzásokba esni. A genfi székhelyű szervezet adatbázisába 185 ország meteorológiai szolgálata juttatja el adatait. Az eredmények arra utalnak, hogy az idén Európában, Amerikában és Ázsiában bekövetkezett események annyira szokatla-Teljes városokat figyelnének Július 4. Az amerikai védelmi tárca fejlett kutatási projektek ügynöksége (DARPA) új elképzeléssel borzolja a kedélyeket. A "Combat Zones That See" (látó háborús zónák) projekt keretében a jövőben teljes városokat vonnának megfigyelés alá. A DARPA legutóbb a teljes informatikai megfigyelési program (Total Information Awareness Program) miatt került a kritikák kereszttüzébe. Nem okozott hangos tetszést a "LifeLog" sem, amelyben a járáskép alapján azonosítanák az egyes személyeket. Az új projekt központi eleme egy rendkívüli teljesítményre képes szoftver, amely kamerák segítségével valós időben azonosítja az autókat és az embereket. A rendszer az elképzelések szerint képes volna adott személyek vagy járművek után nyomozni, és ha rájuk bukkan, akkor riadóztat. Az adatvédők már a tervek láttán a legrosszabbtól tartanak. Az új projekt révén ugyanis a kormány nagy pontossággal ismerhetné adott személyek tartózkodási helyét. A rendszert Virginia államban, Fort Belvoirban tesztelnék. A DARPA szerint az alkalmazást nem vetnék be az USA területén, hanem csak a külföldi katonai alkalmazása képzelhető el. nők, hogy nem lehet mellettük szó nélkül elmenni. Az extrém adatok között vannak magas és alacsony hőmérsékletek, hatalmas esőzések és óriási viharok, melyek mind a globális felmelegedéssel lehetnek összefüggésben. A számítógépes modellek azt mutatják, hogy amint az atmoszféra melegszik, az éghajlat nem csak forróbbá, hanem instabilabbá is válik. A felhozott példák igen riasztóak. Dél- Franciaországban a júniusi hőmérséklet helyenként 40 Celsius-fokra emelkedett, ami 5-7 Celsius-fokkal magasabb az átlagnál. Svájcban az idei volt a legmelegebb június az elmúlt 250 év adatait figyelembe véve. Genfben például május 29-e óta nem csökkent a hőmérséklet 25 Celsius-fok alá napközben. Az Egyesült Államokban május során 562 tornádó pusztított. Az eddigi rekord 399 tornádó volt, 1992 júniusában. Indiában a monszun előtti hőhullám elérte a 45 Celsius-fokot. Sri Lanka területén hatalmas esőzések voltak, melyek áradásokat és földcsuszamlásokat okoztak, mely során az infrastruktúra és a gazdaság is súlyos károkat szenvedett. Üj rekordok és extrém események minden évben előfordulnak valahol a földgolyón, de az utóbbi években az ilyen események száma növekszik. Az adatok szerint az átlagos felszíni hőmérséklet 1861 óta folyamatosan emelkedik. Az északi féltekén a hőmérséklet emelkedése a 20. században volt a legnagyobb az elmúlt 1000 évet figyelembe véve. A melegebb hőmérséklet felé irányuló tendencia egyenetlen volt az elmúlt évszázadban, de a növekedés 1976 óta rendkívül felgyorsult. A globális szárazföldi és tengeri felszíni hőmérséklet átlaga 2003 májusában volt a második legmagasabb 1880 óta. A 143 évre visszatekintő globális hőmérsékleti rekordok tekintetében a 10 legmelegebb év mindegyike 1990 után volt, melyek közül a 3 legmelegebb év 1998, 2002 és 2001. Az idei adatok alapján azonban nagyon könnyen előfordulhat, hogy 2003 lesz minden idők legmelegebb éve. A klíma melegedését és instabilitását már nagyon régóta jósolják. A WMO jelentés szerint ez ma már nem jóslat, hanem valóság. KITARTÓ FEJLESZTÉS Üzemanyagcellás laptop prototípusát mutatták be Csodát tesznek a japán tudósok: a metanolhajtású számítógép üzemanyagcellája tízszeres gépidőt bír ki, ráadásul hamarosan szupercsendes vizhútórendszert is építhetnek bele. Július 8. Üzemanyagcellás laptop prototípusát mutatta be hétfőn az NEC japán számítógépgyártó vállalat. A hordozható gép metanollal üzemel. Az NEC a jövőre tervezi a laptop piaci bevezetését. Jelenleg több gyártó is foglalkozik üzemanyagcellás működtetésű számítógépek kifejlesztésén. Az üzemanyagcellás megoldások fő vonzereje, hogy a jelenleg használatos lítiumion-akkumulátoroknál tízszer hosszabb ideig képesek a gép energiaellátását biztosítani. További előny, hogy az üzemanyagcella feltöltése az akkumulátornál lényegesen egyszerűbb és gyorsabb. Az NEC által bevezetendő laptop egyetlen üzemanyagcellával öt órán keresztül működik. A vállalat emellett két éven belül olyan PC-t szeretne bemutatni, amely negyven órát fut egy bögre metanollal. Az NEC azt is bejelentette, hogy szupervékony vízhűtésrendszert fejlesztett ki hordozható számítógépekhez. A vízhűtő vastagsága négy milliméter, előnye a jelenleg alkalmazott vízhűtőkkel szemben, hogy biztonságosabb, és a hőcsere is hatékonyabb, ráadásul piezoelektromos szivattyúja csak 30 dB zajt termel, vagyis halk. Röviden Az új ürturista a következő két év föl várnán juthat fel a nemzetközi űrállomásra. A szerencsés személy nem orosz, viszont "az ISS projekt egyik partnerországából származik". Az űrhivatal ennél közelebbi információval nem szolgált. Mint ismeretes, az űrállomás építésében összesen 16 ország, köztük Kanada és Japán vesz részt. Az orosz űrkutatási hivatal nemrégiben jelentette be, hogy a következő években két újabb űrturistát juttat orosz űrhajók fedélzetén az ISS-re. A 10 napos utakra 20 millió dollárt, azaz 4,5 milliárd forintot fizettek. Az újabb sikeres jelentkező előtt már két civil utazhatott a világűrbe. Először Dennis Tito kaliforniai üzletember, majd a dél-afrikai Mark Shuttleworth internet-milliomos. Rejtélyes halfajra bukkantak Brazíliában Július 5. Eddig ismeretlen halfajt találtak brazil tudósok az Amazonas vidékén. A mintegy 15 centiméter hosszú édesvízi halra - amely ideiglenesen a "Misztérium" nevet kapta - az Amazonas-vidék fővárosának, Manausnak a közelében lévő folyókban bukkantak. Szakemberek véleménye szerint a lelet az utóbbi 150 év legfontosabb felfedezése a vízalatti zoológiában. A felfedezést bejelentő tudományos intézet szerint az új halfaj több ismert hal jellemzőit ötvözi. A feje egy pontylazacéra hasonlít, a teste az angolnára emlékeztet, a farka pedig akár a világ legnagyobb édesvízi halának, a Brazíliában honos pirarucunak a hasonló testrésze is lehetne. A titokzatos halfajról megállapították: hússal táplálkozik, és a vízből kiemelve is képes lélegezni. Azonosították a legidősebb DINOSZAURUSZT Július 7. Húsz évvel a felfedezése után ausztrál kutatók azonosították az eddig ismert legkorábbi dinoszauruszt. A latin Antetonitrus (mennydörgés előtti) névre keresztelt négylábú óriás mintegy 210 millió évvel ezelőtt élhetett Dél-Afrikában. James Kitching paleontológus a múlt század 80-as éveiben, a dél-afrikai Karoo félsivatagban tárta fel az Antetonitrus maradványait, de akkor nem derült ki, hogy tudományos szenzációról van szó. Az őslény a késő triászban, 210 millió évvel ezelőtt élt, vagyis a ma ismert legkorábbi dinoszaurusz, jelentette ki Johannesburgban a Witwatersrand egyetemen oktató ausztrál Adam Yates. Szavai szerint Kitching soha nem vizsgálta meg alaposabban a csontokat, mert a dinoszauruszok kívül estek az érdeklődési körén (főként dinoszaurusz-tojásokkal foglalkozott). így a maradványokat a Prosauropodnak tulajdonították. Az ausztrál kutató ezt a mulasztást az elmúlt két évben szisztematikus munkával pótolta, és eközben szenzációs felfedezést tett, írta a dpa. A gigantikus növényevő 10 méteres hosszával és 1,8 tonnás becsült súlyával kora legnagyobb szárazföldi állata lehetett. Abba a családba tartozik, mint az ismert brontoszaurusz. amely viszonyt jóval később élt nála. Az Antetonitrus a rövid végtagjai miatt csak nehézkesen mozoghatott, a nagyujjakból kiálló hosszú karmokat pedig a támadók elleni védekezéshez használhatta. Az újra felfedezett faj értékes ismeretekkel szolgálhat a legidősebb dinoszauruszokról, jelentette ki Yates.
