A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-10-10 / 123. szám

6 a híd Kárpát - medence 2003. október 10.

H Felvidék és a magyar kollektív jogokj)olitikai vitája

NEM ÉR A PAPÍR SEM

Pozsony nem támogatja Budapest igyekezetét, hogy az Európai Unió készülő alkotmányos szerződése a nemzeti kisebbségek kollektív jogait is rögzítse - jelentette ki hétfőn Eduard Kukán szlovák külügyminiszter. Miroslav Kusy professzorral, neves emberjogi aktivistával arról beszélgettünk, Európa-szerte, de elsősorban Kukon számára a magyarságot illető kollektív jogok — azaz olyan alapvető jogok, amelyek a határon túli magyar kisebbségi kollektívák teljes esélyegyenlőségéért léteznének — miért jelentenek problémát.

Röviden

Rólunk, de nélkülünk?

Kárpátalja. Ungváron tartotta XII. ülését szeptember 25-26-án a Nemzeti Kisebbségek Jogainak Biztosításával Foglalkozó Ukrán-Magyar Vegyes Bizottság. A korábbi évek gyakorlatától eltérően a találkozót nem előzte meg egyeztetés a bizottság ülésének témáiról, s nem ismertették az elfogadott döntéseket sem - állapítja meg az ülés kapcsán kiadott KMKSZ-nyilatkozat. Információink szerint a tanácskozáson elhangzott: a Tisza-melléki járás létrehozására vonatkozó kérés teljesítése az ukrán törvényi feltételek hiányában nem lehetséges, s a bizottság ajánlásai között már nem is szerepel a kérdés. A jegyzőkönyv értesüléseink szerint megállapítja, hogy a választási törvén}' nem teszi lehetővé a magyar nyelvű szavazólapok biztosítását. Megállapítást nyert, hogy a vereckei honfoglalási emlékmű ügyében nem történt előrelépés, s nem alakult meg a két nép történelmének tanulmányozására a kétoldalú tudósbizottság sem.

Hagyományőrző Kör

Horvátország. Szeptember 26-án az eszéki Oktatási és Művelődési Központban megalakult a Tálasi István nevét viselő hagyományőrző kör (Tálasi István etnográfus, az MTA tagja Laskón született 1910-ben). A kör elsődleges célja a horvátországi magyarság tárgyi és nyelvi néprajzi hagyatékának felkutatása, gyűjtése és megőrzése, és segítségnyújtás a már meglévő gyűjtemények gondozásában. Az újdonsült szervezet székhelye értelemszerűen a horvátországi magyarok művelődési és iskolaközpontjában lesz. A Kör megalakulásának kezdeményezői elnökül Burján István néprajzost választották, aki “székfoglaló” beszédében elmondta, hogy mennyire fontos az ilyen irányú szervezett fellépés, hiszen a horvátországi magyarok már meglévő gyűjteményei gazdátlanul hányódnak, a magántulajdonban lévő, esetleg feleslegessé váló értékes tárgyak pedig tűzre, vagy a szemétdombra kerülnek. Néhány hónapon belül a kör tagjai egy konferenciát terveznek, melynek keretében Laskón elhelyezik Tálasi István emléktábláját.

Továbbra is kötelező

A SORKATONAI SZOLGÁLAT

Erdély. A híresztelésekkel ellentétben a kötelező romániai sorkatonai szolgálat csak 2007 után szűnik meg - nyilatkozta George Maior, a Védelmi Minisztérium államtitkára. ,A tárca álláspontja szerint a sorozások folytatódnak, és ha valaki nem tesz eleget a kötelezettségének, az érvényben levő törvények értelmében pénzbírsággal vagy börtönbüntetéssel sújthatják” - fűzte hozzá az államtitkár. George Maior szerint az első lépés az alkotmány módosításának elfogadása a népszavazáson, és jövő évben fogadják el az ország védelméről szóló törvényt.

— Miért nem akarják az uniós tagállamok, hogy a kollektív jogok a készülő alkotmányos szerződésben is megfogalmazódjanak?

— Fél évszázados kérdést feszegetünk. Az egyes államok, amióta csak tudatosították a kollektív jogok létezését, elutasítják, megkerülik ezt a problémát. Gondoljunk a szolidáris jogokra, melyeket különböző elméleti munkákban, tanulmányokban, vitákban a szakemberek időről időre felvetnek, ám a gyakorlatban nem igazán érvényesíthetőek. Az államok ódzkodnak tőlük. Szerintem nyilvánvaló, hogy az emberi jogok úgynevezett harmadik generációja - köztük a kisebbségek kollektív jogai - olyan stádiumba került, hogy szükséges rögzíteni az egyes nemzetközi dokumentumokban. Csakhogy az érintett államok akarata ellenére nem lehet ezt megvalósítani.

— Mit gondol, Szlovákia, elsősorban a külügyminiszter, miért utasította el Budapest javaslatát?

— Az önálló Szlovák Köztársaság megalakulása óta az állam képviselőinek a többsége mindig ellenezte a kollektív jogokat. Michal Kováé, Vladimír Meéiar, Rudolf Schuster, az összes közjogi méltóság alkalomadtán megragadta a lehetőséget, hogy hangot adjon elutasító véleményének. Kukán csak szervesen illeszkedik ehhez az irányvonalhoz. Úgy tekintenek a kollektív jogokra, mint valami fekélyre, mely bonyolítaná az országban az emberi jogok gyakorlását.

— Es bonyolítaná?

— Persze. Politikusaink szeretik az egyszerű elveket és megoldásokat. Ha pedig az általánosan elfogadott jogokhoz újabbak társulnak, a már bevett dolgokat megbolygatja néhány új tényező, az természetesen komplikációkat okoz. Csakhogy ezek a szövődmények elkerülhetedenek, csak idő kérdése, mikor kerülnek az alkotmányba, illetve a különböző nemzeti és nemzetközi dokumentumokba. Sajnos, egyelőre nincs meg a politikai akarat.

— Szlovákiában vagy egész Európában?

— Egész Európában, és azon belül nálunk is. Az egyes államok keményen elutasítják, gondoljunk csak Párizsra. Franciaországban még a kisebbségek létét sem ismerik el, úgyhogy nagy fába vágta a fejszéjét az, aki a kollektív jogokért harcol.

— Bugár Béla, az MKP elnöke szerint Kukán azért nem támogatja Budapest javaslatát, mert elkezdte elnökválasztási kampányát, és elutasító magatartásával bizonyítani akarja, mennyire jó szlovák.

— Van benne valami, sőt meggyőződésem szerint Bugámak igaza van. A szlovák politikusok előszeretettel pengetnek magyar húrokat, és időről időre előhúzzák a magyar kártyát, mert tudják: ha támogatókat akarnak szerezni, a magyarok elleni kirohanással mindig sikert arathamak.

— Kukán korábban azt mondta, megpróbálja meghódítani a magyarokat is, és tárgyalni fog az MKP-val, hogy támogassa kampányát Ha valóban szavazatszerzés céljából mondta, amit mondott, akkor még inkább értheteden a dolog, hiszen állítólag a magyarok támogatásával is számol...

— Választási programjában egyetlen politikai párt sem foglalkozott a kisebbségek jogaival és védelmével, csak az MKP-nak volt valamiféle elképzelése e témáról. Ilyen szempontból a szlovák politikai képviselet egy húron pendül, úgyhogy Kukán csak követi a „divatot”. Ez a trend hosszú távon tarthatatlan, ám pillanatnyilag ez a nyerő.

Előbb-utóbb ki kell dolgoznunk egy alkotmányos dokumentumot a kisebbségek jogairól, mely valószínűleg erős konzervatív látásmódot fog tükrözni, ha egyáltalán megszületik. A kollektív jogokat pedig szépen elfelejtik. Általánosságban mindenki elismeri e jogokat, csak akkor hördülnek fel, ha a kisebbségek kapcsán meri valaki említeni. A gyermekek, a tényleges katonai szolgálatot teljesítők, testi és lelki fogyatékosok jogait senki nem vonja kétségbe, viszont a kisebbségek politikailag elfogadhatatlanok. A szlovák-magyar alapszerződésbe érdekes módon ez a tényező mégis bekerült, mert Meéiar jogászai nem voltak elég körültekintőek. Emiatt még botrány is volt, ha visszaemlékezünk rá, a HZDS elnöke egyszerűen nem vett észre bizonyos dolgokat a szerződésben, melyek miatt később nem győzött magyarázkodni. Budapestnek egyfajta kiegészítő-magyarázó álláspontot postázott, melyben hangsúlyozta, hogy ugyan szükség van a szerződésre, ám nem úgy kell értelmezni, ahogyan papírra vetették, hanem az akkori szlovák kormányfő szája íze szerint, ami, ugyebár, abszurdum. E meéiari ballépésen kívül azonban a kisebbségi kollektív jogokról nem igazán hallani.

— A szlovákiai és európai mentalitást ismerve ön szerint van esély arra, hogy valaha is változzon a többségi társadalom hozzáállása?

— Muszáj lesz. Szlovákiában nem a

magyarság az egyedüli kisebbség, hanem nagyon sok kisebb csoport él itt, és mindegyik megpróbál majd érvényesülni az Európai Unióban. Amíg ez csak magyar kérdésként jelent meg, addig vörös posztó volt a szlovákok számára. Ha viszont elismerjük például a homoszexuálisok jogait, akkor a nemzetiségi közösségeket sem lehet megkerülni.

Erdély, megosztott gyászünnepély

Október 7. Némiképp megosztotta az aradi magyarságot az október 4.-én és 5.-én az RMDSZ, illetve a polgári erők által párhuzamosan szervezett rendezvénysorozat. A polgári erők október 5-i rendezvényén Tőkés László püspök hirdette vasárnap reggel az igét. Az enyhén politikai töltetű beszéd nagy sikert aratott a gyülekezet és a meghívott vendégek körében. Az istentiszteletet ünnepi műsor követte, majd a református templomban összegyűltek a mise résztvevőinek egy részével a Tűzoltó térre indultak. Mielőtt azonban a polgári erők szimpatizánsai a helyszínre érkeztek volna, az RMDSZ menetének tagjai már elhelyezték virágukat a Szabadság-szobor félkész talapzatán. A legérdekesebb pillanat azonban a két csoport találkozásának momentuma volt, a talapzat egyik felén az RMDSZ, másik felén pedig a polgári körök tagjai rótták le kegyeletüket, lakács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az ügyben nem késett nyilatkozni. „Szeptember 29-én jutott tudomásomra, hogy a polgári mozgalmak rászervezték saját eseményüket a mi műsorunkra. Ez a magyarságra és a helyi RMDSZ-re nézve megalázó. Nincs szükségünk hasonló politikai parazitákra. Nekünk nem a magyar-magyar, hanem a románokkal szembeni vitában kell erősnek lennünk, és abban, hogy' nem alázzuk meg az aradi RMDSZ-t úgy, ahogy azt a szószékről és amellől próbálták megtenni. Tőkés László akkor fedezte föl az aradi szobrot, amikor megtudta, hogy cirkusz van. De nekünk nem a cirkuszban van szükségünk segítségre, mi a munkához keresünk társakat” - nyilatkozta Takács Csaba. Ezzel ellentétben Tőkés László püspök úgy véli: „Itt nem egyszerű szoborügyről van szó; ez a szoborháború a ’89 óta tartó politikai helyzetet jeleníti meg. Amíg nem lesz áttörés a magyar kisebbségpolitikában, addig egyik zsákutcától a másikba jutunk” Szabadság-szobor visszaállításával kapcsolatban Tőkés azt mondta: „Most már csak azt találgathatjuk, mi volt a döntő politikai szándék, amely egy ilyen előrehaladott munkát derékba tört. Nem szabad meghátrálni. Ha tudtunk 80 esztendőt várni, még tudunk várni négv-öt évet. ”