A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-10 / 123. szám
1 2003. OKTÓBER 10. Gazdaság A HÍD 7 Prága gazdaságilag megelőzte már Budapestet? ÁLDOTT SZOMSZÉD Egyre inkább a cseh főváros áll nyerésre abban a Prága-Budapest párharcban, amelyet a két főváros a közép-európai regionális központ szerepének megszerzéséért vív, állítja a Mladá Fronta Dnes című cseh napilap. Október 7. Az Mladá Fronta Dnes szerint a The Economist című londoni gazdasági hetilap, valamint az Accenture tanácsadó cég nemrégiben 315 jelentős nemzetközi tár-Visszanyert aranyfény Október 7. Szerencsés az, aki jó időben tette: az elmúlt csaknem három évben a nemesfém ára majdnem a felével, 400 dollárig emelkedett. Az elmúlt évtizedben az arany sokat veszített fényéből: 1996 és 2000 vége között unciánkénti ára 390 dollárról 250 dollárra csökkent. Az aranybányák mellett ebben 15 nagy központi bank is ludas: évente 400 tonna arany kerül a trezorjaikból a piacra az 1999-ben kötött, öt évre szólónemzetközi megállapodás értelmében. Az arany ára 2001 eleje óta kezdett ismét felfelé kapaszkodni, egy ideje ez már folyamatos. Ennek több oka is van, és az egyik: a dollár külső - azaz az euróhoz, jenhez, fonthoz viszonyított - árfolyamának hatása. Az aranyat, a nyersolajhoz hasonlóan, dollárban jegyzik: ha a dollár gyengül, az arany drágul. Nem utolsósorban pedig a nagy kockázattal dolgozó fedezeti alapok vonzó befektetési lehetőségként fölfedezték a határidős aranyügyleteket, még nagyobb keresletet generálva. Emellett a világ ékszerpiaca mindinkább “demokratizálódik”, egyre többen tudnak ékszereket venni. Ha az arany unciánkénti ára az idén eléri a 400 dollárt, az ékszerek túl drágák lesznek, emiatt a kereslet ismét csökkenhet - vélik a Gold Fields Mineral Sendees tanácsadó cég szakemberei. Az elhúzódó iraki válság, az Egyesült .Államok hatalmas költségvetési hiánya, az európai társadalombiztosítás problémái, Japán hitelképességével kapcsolatos aggodalmak tovább hajthatják az arany árát felfelé. saság vezetőjétől kérdezte meg, hogy honnan szeremé irányítani cégét az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó régió országai közül. A megkérdezettek 41 százaléka Prágát választotta, míg Budapest és Varsó eredménye 30 százalék alatt maradt. Prága szerepét erősíti, hogy a vállalkozói körökben komoly tekintélynek örvendő Wall Street Journal nemrégiben nagyon kedvező és terjedelmes írást jelentetett meg a prágai vendéglőkben bekövetkezett “konyhai forradalomról”. “Prágát nemzetközi kulturális és szórakoztató központként tartják számon. Mindenki azt mondta, hogy a Hradzsin panorámája gyönyörű. Természetesen ez is sokat segít” - nyilatkozta a lapnak Martin Jahn, a külföldi beruházásokat segítő Czechninvest igazgatója. Megjegyezte, hogy nemrégiben Prágát választotta regionális székhelyéül a Pfizer gyógyszeripari óriás, a világ legnagyobb levél- és csomagküldő társasága, a DHL, valamint az amerikai Oracle számítógépes cég is. “Korábban az ilyen nevekért folytatott küzdelemben Prága rendszeresen alulmaradt Budapesttel szemben. Mára megváltozott a helyzet” - mutatott rá Jahn, aki szerint Prága helyzetét erősíti az egyre jobb szolgáltatásokat nyújtó Ruzyne repülőtér is, ahol az idén várhatóan hétmillió utas fordul meg, ami rekordot jelent. Prága és Budapest párharca a regionális központ szerepéért változatlanul igen szoros, különösen azért, mert a magyar kormány nagyon kedvező feltételeket teremt a külföldi befektetőknek, jegyzi meg az újság. Rámutat, hogy Budapesten van a Coca-Cola, a Procter and Gamble vagy a SABMiller és más óriáscégek központja is. “Magyarország volt az első a régióban, ahol beruháztunk. Ezért a központunk is ott van” - mondta a lapnak Ciaran Baker, a SABMiller szóvivője. A SABMiller kezében van egyébként a pilzeni Prazdroj sörgyár is. Külföldi menedzserek véleményét idézve az újság azt írja, hogy Varsó nem fog beleszólni Prága és Budapest párharcába, mert nem olyan vonzó a külföldieknek, és a varsói életstílus állítólag messze elmarad a prágai és a budapesti életforma mögött. Október 7. A Thomson/First Call amerikai piackutató által megkérdezett elemzők véleményének konszenzusa szerint a Yahoo harmadik negyedévi részvényarányos nyeresége kilenc centre nőtt az egy évvel korábbi öt centről, miközben eladásai 36 százalékkal 337,83 millió dollárra bővültek. A Yahoo a New York-i tőzsde szerdai kereskedésének leállítása után ismerteti negyedéves eredményeit. A cég részvényára pénteken New Yorkban három százalékkal 39,10 dollárra nőt, és ezzel alig maradt el a 39,18 dolláros 52 heti csúcstól. Megfigyelők szerint a Yahoo részvényének az árfolyamát a jövő hét második felében elsősorban az befolyásolja majd, hogy a vállalat milyen kilátásról számol be az idei utolsó negyedévre. Szakértők arra számítanak, hogy a Yahoo részvényarányos nyeresége a negyedik negyedévben 11 cent lesz 373,69 millió dollár értékesítéssel. Az idei második negyedévben a Yahoo nyeresége részvényenként nyolc cent volt az egy évvel korábbi 3 cent profit után. A cég bevétele 321,4 millió dollárt tett ki a második negyedben, míg tavaly ugyanakkor 225,8 millió dollárt. Röviden VÁLTOZATLANUL A MÓL A LEGSIKERESEBB Október 6. A Mól Rt. 1991-es megalakulása óta vezeti a legnagyobb árbevételű cégek listáját, derül ki a Figyelő Top 200-as listájából. A gazdasági hetilap az idén is összeállította a magyar gazdasági élet kétszáz vezető vállalatának rangsorát. A kétszázak klubjába tartozó vállalatok sikere döntő befolyással van az egész magyar gazdaságra. Egyesül a British Airways és az Iberia? Október 7. Rod Eddington, a British Airways vezirigazgatója szerint elképzelhető, hogy az Air France-KLM fúzió után British Airways és az Iberia is egyesül. Rod Eddington Madridban, a spanyol légitársaság rendezvényén beszélt az elképzelésről az újságíróknak, közölte a BBC. Az El País-ban megjelent interjúban a vezérigazgató elmondta, hogy a British Airwaysnek Spanyolország az egyik legfontosabb piaca, így természetes, hogy a két cég együttműködésre törekszik. Eddington azt is elárulta, hogy a nemrég bejelentett Air France-KLM egyesülés jó mintát adhat. Október 15-én vezetik be AZ ÚJ IRAKI DINÁRT Október 7. Az iraki központi bank bemutatta az új nemzeti fizetőeszközt, amely október 15-től felváltja az országban jelenleg párhuzamosan érvényes két fajta pénzt. Az új bankjegyek 50,250,1000,5000,10000 és 25 000 dinár névértékúek. A legnagyobb névértékű papírpénz rózsaszínű, amelynek egy ik oldalán Hamurabi képe látható. Az új dinár formára és kinézetre gyakorlatilag megegyezik az 1990 előtt használt nemzeti valutával, amelyet a köznyelv svájci dinárként nevez és amely a kurdok által ellenőrzött Eszak-Irakban máig használatos fizetőeszköz. Az iraki központi bank egyik illetékese azt mondta, hogy a svájci dinárt is kivonják az ország nagyobbik területén ma még érvényes, Szaddám Húszéin arcképével ellátott papírpénzzel együtt. Kedvező piaci fordulatban bízik az Ericsson Október 6. A veszteséges svéd Ericcson vezetői arra számítanak, hogy hamarosan kedvező fordulat áll be a telekompiacon. Az Ericcson - amely a világ legnagyobb mobiltelefon hálózatokat gyártó cége - 2000 utolsó negyedéve óta nem tudott kikecmeregni a veszteségzónából, mert a telekomszolgáltatók visszafogták hálózati beruházásaikat. “Úgy gondolom, hogy' a nehéz időszak a vége felé közeledik. Számos jel utal arra, hogy a piac gyengélkedése hamarosan véget ér” - idézi egy svéd telekompiaci szaklap Carl- Henric Svanberget, az Ericsson vezérigazgatójának egy' vezetői értekezleten elhangzott szavait. Az Ericsson 2001 óta felére csökkentette létszámát, átszervezte vállalati szerkezetét és eladta a nem szorosan tevékenységéhez tartozó üzletágakat. Valuta-Árfolyamok 1 USD = 217 HUF 1 USD = 0.85 EURO I USD = 32.946 ROL 1 EURO = 254 HUF ■ Nyolcvan százalékkal nőhet a Yahoo nyeresége MINDEN NET ELŐTT A Yahoo internetes tartalomszolgáltató a jövő héten harmadik negyedévi nyereségének éves szintű 80 százalékos növekedéséről számol majd be elsősorban a reklámbevételek növekedése hatására - vélekedtek szakértők.
